Feljelentés, elutasítás, panasz és …

Előzmény: Feljelentés

 

KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG

1066 Budapest VI. ker., Zichy Jenő u. 14.

Levélcím: 1368 Budapest 5., Pf. 251.

Telefon: 354-28-10, BM: 12-990, Fax: 354-28-20

 

Nyom. 481/2011.

 

HATÁROZAT

a feljelentés elutasításáról

 

 

Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára által csalás bűntette miatt tett feljelentést a Be. 174. -a (1) bekezdésének a) pontja alapján . mivel a cselekmény nem bűncselekmény –

 

elutasítom.

 

A határozatot a feljelentőnek azzal küldöm meg, hogy ellene a Be. 195. :“- (1) bekezdése alapján a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályához címzett panasznak van helye. Az esetleges panaszt a Központi Nyomozó Főügyészségnél célszerű előterjeszteni.

 

Indokolás

 

Az ügyben Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára csalás bűntette miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen 2011. május 30-án.
Szima Judit álláspontja szerint a 2010. május 22. napján az Országgyűlés Hivatalába benyújtott, a Nemzeti Együttműködés Programja című kormányprogramban foglaltak szerint Orbán Viktor számos, a rendőrség állományát is érintő „ígéretet”, „megoldási javaslatot” tett, melyek lényege szerint a rendőrség létszámát, fizetését növelni kell, egzisztenciális biztonságot kell számukra teremteni. Olyan törvényeket kell alkotni, amelyek megalapozzák a határozott, ám jogszerű rendőri fellépés feltételeit.

A feljelentés szerint a hivatásos állomány tagjai 2010. májusában ezen kijelentések tartalmát joggal és jóhiszeműen valóságnak és valódi ténynek fogadták el, azonban a feljelentő számára kiderült, hogy ezzel a programmal a miniszterelnök a valótlanságot valódiként tüntette fel, valódi tényt elferdített és megmásított, ezzel – „tehát a fenti ígéretekkel” – tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta nem csupán a hivatásos állomány tagjait, hanem minden állampolgárt, mivel a kormányprogramban megfogalmazott és kilátásba helyezett változásokkal ellentétben az Alkotmány 70/E. §-ának (3) bekezdését érintő törvénymódosítás került az országgyűlés elé, melynek lényege szerint „az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető”.

Szima Judit álláspontja szerint abból, hogy az Orbán-kormány ígéretét nem tartotta be, az érintetteknek „biztatási káruk” származott, így a csalás tényállásának minden eleme megvalósult.

A feljelentést megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy Szima Judit tartalmát tekintve, túlnyomó részt a feljelentésben írt politikai programhoz, politikusi ígéretekhez fűzött személyes véleményét közölte a hatósággal, egyébként nem közölt olyan büntetőjogilag értékelhető adatot, tényt, körülményt, amely alkalmas a feljelentésben írt, illetőleg bármely más bűncselekmény megállapítására.

A Btk. 318. §-ának (1) bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A bűncselekmény szándékos, ezen túlmenően célzatos. Az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. Ilyen jogtalan haszonszerzésre utaló adat a feljelentésben nincs.

Szima Judit következetesen kormányprogramról tesz említést, illetve politikai ígéretek teljesítésének elmulasztását kifogásolja.

A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint a görög eredetű program szó jelentéstartalma többek között: munkaterv (kormányé, párté,), műsor, napirend, terv, tervezet, tárgysor, tájékoztató.

A Btk. megjelölt tényállásához fűzött kommentár szerint a tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól.

Jelen esetben a tévedés valamennyi formája fogalmilag kizárható, mivel a valóságról alkotott elképzelés kizárólag a politikai program, ígéret, terv megítéléséhez kapcsolódhat, amely tudati folyamat nem foglalja magában a tervezett eredmény biztos bekövetkezését.

A Btk. 137. §-ának 5. pontja szerint kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés.

Szima Judit – személyes vélekedésén túl – nem jelölt meg egyetlen olyan konkrét adatot, tényt, körülményt sem, amely vagyonban a feljelentésben írt magatartással összefüggésben keletkezett értékcsökkenésre utalna.

Mindezek alapján bűncselekmény törvényi tényállásának hiányában a feljelentés elutasításáról határoztam.

 

Budapest, 2011. június 02.

 

 

Panasz

 

 

Szám:Felj-11/2011/2.

Nyom.481/2011.

Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya Vezetőjének!

(A Központi Nyomozó Főügyészség útján!)

 

 

Tisztelt Főosztályvezető Ügyész Úr!

 

 

Alulírott Szima Judit feljelentő, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) főtitkára, törvényes képviselője a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. 481/2011. számú határozatával szemben, törvényes határidőn belül

 

panasszal

 

élek, egyben indítványozom, hogy panaszomnak való helyt adás mellett a Tisztelt Főosztályvezető Ügyész Ur helyezze hatályon kívül a feljelentést elutasító fenti számú határozatot és utasítsa a nyomozó szervet a büntetőeljárás elrendelésére és a felelősségre vonás érdekében szükséges intézkedések foganatosítására.

 

Indoklás:

 

A határozatban foglaltakkal kapcsolatban az eljáró nyomozó szerv a büntetőjogi tényállást tévesen értékelte, azt jogsértő módon szűkítően úgy értelmezte, hogy a választási ígéret (kormányprogram) — mint a csalás tényállásának elkövetési rész-cselekménye — nem minősül olyan cselekménynek, amelynek haszonszerzés céljából való hangoztatása, illetve írásos, vagy/és elektronikus formában történő terjesztése, propagálása —, mint elkövetési cselekmény fajták – büntetőjogi fenyegetettség alatt nem állnak, ha eleve a betarthatatlanság szándékával, a sértettek becsapására irányuló szándékkal fejű ki az elkövetői kör.

A csalás befejezetté vált azzal, hogy a választási ígérettel szemben, azzal ellentétes törvényalkotást fejtett ki a kormánypárt országgyűlési tagjai, a kormány tagjaival együtt, szöges ellentétben a korábbi ígérettel.

A kormánypárti ígéret szerint — feljelentésünkben kifejtettek szerint a rendőrök — beleértve családtagjaikat is kedvezőbb helyzetbe fognak kerülni, ha a kormánypárt hatalomra jut.

A csalás megvalósításához szükséges tényállási cselekményt a kormánypárti programot megfogalmazó, azt ígérő politikusok, illetve az ígérettel ellentétes folyamatokat elindító és ténykedést kifejtő kormánypárti személyek megvalósították. Á köztudomású tények külön bizonyítása nem szükséges ahhoz, hogy az ügyészség is érzékelje azt, hogy több tízezer ember megtévesztése, becsapása vette kezdetét a kormánypárt programjának közzétételével és ezzel ellentétben a Balsai- Lázár nevével fémjelzett visszamenőleges hatályú jogalkotás „rendszeresítésével”, illetve a rendőrök, és korkedvezményes nyugdíjasok élethelyzetének rontásával, tulajdonukat jelentő jogosultságok elvételével, annak lehetőségének a megteremtésével.

Nem személyes véleményt, hanem tényeket — idézve a programból — hoztam fel feljelentésemben.

A csalás törvényi tényállásának része a tévedésbe ejtés: ez megvalósult a kormánypárt részéről. Ígértek valamit, amivel ellentétesen cselekedtek. Feljelentésünkben az ígéret és a tett közötti különbséget, annak tényét, mint a tévedésbe ejtés erkölcsi ás jogi kategóriáját kifejtettük feljelentésünkben.

A haszonszerzés — mint következő szükséges tényállási elem – szintén megvalósult, hiszen ellenzékben sem kormányfői, sem miniszteri, pozíciókat nem töltöttek be azok a személyek, akik a kormány tagjai és akik tévedésbe ejtettek több millió kormánypártra szavazót. A kormányalakítás további előnyöket is eredményezett, köztudomásúlag az államigazgatás különböző pozícióiban, a külképviseleteknél túlnyomó többségében kormánypárti alapon történő kinevezések valósultak meg. Haszonszerzés továbbá az is, hogy a köztársasági elnök is párttagként, illetve mandátumot nyert országgyűlési képviselőként került kinevezésre.

Szintén párttagként kerültek időközben kinevezésre alkotmánybírák, amelyek révén további országgyűlési képviselői helyek szabadultak fel, akik helyére a párt kompenzációs listáján addig mandátumot nem szerzett személyek jutottak mandátumhoz.

A haszonszerzés több száz párttag javára szintén megállapítható. A 8 év sanyarú ellenzékiségét követőén a párttagok olyan közmegbízatásokat jelentő pozíciókat foglaltak el, amelynek révén a személyes gazdagodásuk köztudomású tény, amelyet szintén nem szükséges bizonyítani, arról a politikai, társadalmi berendezkedés révén az ügyészségnek is köztudomása van.

A „program” szó helyett az Értelmező Kéziszótárban a „kormányprogram” szó jelentését kellett volna keresnie a nyomozó szervnek, ha ezzel addig nem lett volna tisztában.

A kormányprogram — szintén köztudomásúlag – egy ígérvény a választóknak, hogy a politikai hatalom esetleges megszerzése esetén milyen tettek, intézkedések várhatóak a kormányprogram végrehajtása érdekében. A kormányprogramok közül a választópolgárok felhatalmazást adtak a jelenlegi kormánynak arra, hogy az ígérvényeit tettekre váltsa. Az ígéretekkel ellentétben azonban időközben kiderült, hogy az ígéret tulajdonképpen, és valójában hamis ígéret volt, a választókat megtévesztette és becsapta a kormányzó hatalom.

A Központi Nyomozó Főügyészség határozatában figyelmen kívül hagyta, és nem értékelte a feljelentésben előadott tényeket és körülményeket

Egy rendőrnek nincsen lehetősége arra, hogy „másodállást” vállaljon, mint a civil szférában dolgozó munkavállalók, ezért abban az esetben, ha kétséget kizáróan látná, hogy jövedelme nem fedezi a megélhetését, nem választaná ezt a hivatást. Egyéb alkotmányos jogai közül pedig több más is teljes mértékben korlátozásra kerül és ezt ellensúlyozandó a hatályos jogszabályok szerint a rendőr korkedvezményes nyugdíjba vonulásra és nyugdíj folyósítására jogosult. Ennek a rendszernek a megszüntetését a kormányprogram nem tartalmazta.

A rendőrök és más rendvédelmi dolgozók az elkövető által tett ígéretet szem előtt tartva rendezkedtek be a jövőre. Ennek alapján tervezték meg életüket, és családjuk életét. Hiteleket vettek fel, a közös otthon felépítésébe fogtak, vagy éppen csak arról döntöttek, hogy jövedelmükből mennyi pénz marad havonta gyógyszerekre, vagy fűtésre, stb.

Alaposan hihettek abban, hogy a kormány a programjában foglaltakat betartja. Ezért álláspontunk szerint a kiszámítható, tisztességes jövedelememelésre várományuk keletkezett. Abból továbbá, hogy az Orbán-kormány ígéretét nem tartotta be, biztatási káruk származott.

A megszerzett bér, illetve a megszerzett nyugellátása, amelyet az eddigi jogszabályok garantáltak a hivatásos állomány tagjai számára, az állomány tulajdonát képezik, amelyek elvételével bekövetkezik a kár a sértetteknél, így a csalás tényállásának minden eleme megvalósul. A már nyugállományban lévők számára a hatályos magyar jogszabályok állapították meg a nyugellátásra való jogosultságot, illetve a nyugállomány mértékét. Ezek már megszerzett jogok, amelyek visszamenőleges elvonása nem csupán minden alkotmányos és demokratikus alapelvet felrúg, hanem veszélybe sodorja a jogbiztonságot, és egyszersmind bűncselekmény is.

A már nyugállományban lévők teljesítették az állammal szemben vállalt, fenti törvényben meghatározott kötelezettségeiket, így ennek ellentételezéseként mehettek az átlagosnál korábban nyugdíjba. A magyar államnak ugyanígy teljesítenie kell a már nyugállományba vonult hivatásos állományúakkal szembeni vállalt kötelezettségét, és számukra a külső körülmények változása ellenére úgy kell a szolgálati nyugdíjat biztosítania, ahogy azt korábban vállalta. Az állam vállalt kötelezettsége, hogy biztosítsa a szerzett jog érvényesülését, a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetőségét.

A várományok annál nagyobb védelmet élveznek, minél közelebb állnak a “beteljesedéshez”, vagyis a szolgáltatásra való alanyi jog megnyíltához. A már élvezett, megszerzett szolgáltatás még inkább védendő. Ez összefügg a hosszú idejű, folyamatos jogviszonyokban rejlő kockázatviseléssel, amelyet a 32/1991. (VI.6.) számú AB határozat is megfogalmaz.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. kiegészítő jegyzőkönyvének előírásait értelmezve, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy a tulajdon fogalma nem korlátozódik a fizikai tárgyakra, így vagyoni értékkel bíró előnyök, illetve jogok is tulajdonnak minősülhetnek. Tehát a tulajdonhoz való jog védelmét kiterjesztette a dologi hatályú és az abszolút szerkezetű jogosultságokra, így például a tulajdon fogalma alá vonta a fedezeti elv alapján működő nyugdíjrendszerek biztosítottjainak jogosultságait. Mindebből következik, hogy a szolgálati nyugdíj nem egyszerűen szerzett jognak, hanem tulajdonnak minősül, amelynek elvétele bűncselekmény.

A fentiekre tekintettel megvalósul a Btk. 318. (t) bekezdésében megfogalmazott csalás tényállása. E törvényi tényállás védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. A tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában. Fontos feltétel, hogy a cselekmény egyes elemei között fennálljon az okozatosság: az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására – azzal okozati összefüggésben – a passzív alany vagyonjogi rendelkezést tegyen, melynek eredményeként – azzal okozati összefüggésben – kár keletkezzen a sértettnél.

Az elkövető az általa tett ígéretekkel a valótlanságot valódiként tüntette fel, valódi tényt elferdített, illetve megmásított. A hivatásos állomány szerzett jogainak, vagyis tulajdonának elvételével az elkövető tévedésbe ejtő és tévedésben tartó magatartásának hatására, azzal összefüggésben a kár bekövetkezett a sértetteknél, ezzel a csalás tényállásának valamennyi eleme megvalósult.

Fentiekre figyelemmel kérjük a panaszunknak helyt adni szíveskedjen!

 

Szekszárd/Létavértes, 2011. június 28.

 

 

Szima Judit feljelentő
TMRSZ főtitkár

 

 

Mellőzés…

 

 

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
Kiemelt Ügyek Főosztálya
1055 Budapest, Markó u. 16.
Telefon: 354-5500

KF. 3693/2011/3-I.

 

 

Szima Judit részére

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára

Szekszárd

 

 

A csalás bűntette miatt tett feljelentése tárgyában tájékoztatásul közlöm, hogy központi Nyomozó Főügyészség 2011. június hó 2. napján kelt Nyom. 48 1/2011. számú feljelentés
elutasításáról rendelkező feljelentés elutasításáról rendelkező határozata ellen benyújtott – törvényben kizárt – panaszának érdemi elbírálását – figyelemmel a Be. 195. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra – mellőztem.

 

Budapest, 2011. július 19.

 

 

Dr. Bartha János sk.
Legfőbb ügyészségi ügyész

 

A kiadmány hiteléül

 

 

Előzmény: Feljelentés

Feljelentve

Feliratkozás a cikk hozzászólásainak RSS csatornájára

3 hozzászólás

  1. A Központi Nyomozó Főügyészség elutasító válasza 2011.06.02-án klet. Kövár László már tudta, hogy Szima Judit veszélyes, igy be sem engedte az országházba, majd szóltak Pintérnek és lefogatták másnap nehogy már ellenük tegyen még valamit.

  2. Tisztelt szakszervezet.
    ny. r.ftőrm. vagyok. Regisztráltam a fidesz honlapján és üzenetet küldtem Orbán Viktornak. Nem hazudtam, az igazat írtam. 47 éves vagyok öt éve nyugdíjas. Tönkrement izületek, depresszió, túl egy öngyilkossági kísérleten. Ha hozzányúl a nyugdíjamhoz, meglesz a következő sikeres is, – az előző sem rajtam múlott, én alapos voltam- de ott lesz a nemzetközi sajtó is és előtte megnevezem a gyilkosaim is.

  3. Napi vicc: Lázár és Orbán a helikopteren

    Lázár János és Orbán Viktor helikopteren utazik. Egy város fölött lepillantva elégedetlen tömeget vesznek észre. Lázár megszólal:
    - Tudod Viktor, ha én most kidobnék egy mázsa kenyeret, ezek a kezemet is megcsókolnák!
    - Ha én kidobnék egymillió forintot, a lábamat is megcsókolnák! – így Orbán.
    A pilóta rezzenéstelen arccal fordul hátra:
    - Ha én meg kidobnám magukat, a seggem is kinyalnák!

    Forrás:http://kuruc.info/r/22/82798/

Highslide for Wordpress Plugin