Újabb tervezet a fiókból…

A 2011.09.07-én tartott BÉT ülésen a Belügyminisztérium közölte, hogy “bocsika” újabb tervezetük van, majd küldik, mert most nincs ott náluk, úgyhogy azt is véleményezze a szakszervezet 2011.09.13-ig

Nyugdíj

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Tervezet, nem nyilvános!

 

 

2011. évi … törvény

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

Általános rendelkezések

§

E törvény alkalmazásában

biztosítással járó jogviszony:

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony;

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;

korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó

előrehozott öregségi nyugdíj,

csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,

korkedvezményes nyugdíj,

bányásznyugdíj,

korengedményes nyugdíj,

az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

szolgálati nyugdíj;

korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják;

öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár.

§

A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati járandóság évenkénti emelésére, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására, a jogorvoslatra, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelően kell alkalmazni.

A 3. § (2) bekezdése, a 4. §, az 5. § (1) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása

§

Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

2012. január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani

az 1949. évben vagy azt megelőzően született személy részére az 1. § d) pont da)–di) alpontja szerinti ellátásokat,

az 1954. évben vagy azt megelőzően született személy részére a szolgálati nyugdíj csökkentések nélküli teljes összegét.

§

Az 1950. évben vagy azt követően született személy részére 2012. január 1-jétől

az 1. § d) pont da)–dh) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjakat azonos összegben,

az 1. § d) pont di) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjakat a (2) és (3) bekezdés szerint számított összegben,

korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani a szüneteltetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Az 1. § d) pont di) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § d) pont di) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadójának mértékével.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybe vételére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelméből – összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában vagy más okból – nem vagy csak részben érvényesítheti, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezmény vagy annak fennmaradó része a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.

§

Az 1955. évben vagy azt követően született személy részére a 2011 decemberében folyósított szolgálati nyugdíjra jogosult személy szolgálati nyugdíját 2012. január 1-jétől a (2)–(4) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani a szüneteltetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell az összevont adóalapba tartozó jövedelmek személyi jövedelemadójának mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.

A” változat

A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha

a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 180. §-a, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították, vagy

a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát.

B” változat

(3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha

      1. a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 180. §-a, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították,

a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy

a jogosult önkéntes tartalékos szerződést kötött a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybe vételére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelméből – összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában vagy más okból – nem vagy csak részben érvényesítheti, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezmény vagy annak fennmaradó része a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.

§

Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

Korhatár előtti ellátás megállapítása 2011. december 31-ét követő kezdő naptól

§

2011. december 31-ét követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra jogosult

az az 1952. évben vagy azt megelőzően született nő és az 1951. évben vagy azt megelőzően született férfi,

aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges szolgálati időt 2011. december 31-éig megszerezte, vagy

akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2011. december 31-én hatályos 30. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva a felmentését e törvény hatálybalépését megelőzően írásban közölték;

az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett;

az az 1952. évben született férfi, akivel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2011. december 31-én hatályos 30. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva a felmentését e törvény hatálybalépését megelőzően írásban közölték;

az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményt szerzett;

az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte;

az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot,

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, valamint a korhatár előtti ellátás kezdő napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék kivételével – nem részesül.

Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményre való jogosultságot a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint

a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,

az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.

§

Ha e törvény másként nem rendelkezik, a korhatár előtti ellátás összegét társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani.

A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. §-ának hatálya alá tartozó személy esetén, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosultnak a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig megszerzett szolgálati ideje nem éri el a 40 évet.

A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. §-ának hatálya alá tartozó személy esetén, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell.

Szolgálati járandóság megállapítása 2011. december 31-ét követő kezdő naptól

§

2011. december 31-ét követő kezdő naptól szolgálati járandóságra jogosult az a személy,

akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését e törvény hatálybalépését megelőzően írásban közölték, és a felmentési idő leteltét követően a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra szerzett volna jogosultságot, vagy

akinek a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felülvizsgálat keretében megszüntetik, ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyezéskor legalább 25 év hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett szolgálati idővel rendelkezett,

feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, valamint a szolgálati járandóság kezdő napján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék kivételével – nem részesül.

§

A 9. § a) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az 5. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ahol az 5. § (2) és (3) bekezdése a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említi, azon a szolgálati járandóságnak az 5. § (2)–(4) bekezdésben foglaltak nélkül számított, megállapításkori havi összegét, ahol a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabért említi, azon a szolgálati járandóság kezdő időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabért kell érteni.

A 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági nyugdíjnak az 5. § (2)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával számított összegével azzal, hogy ahol az 5. § (2) és (3) bekezdése a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említi, azon a rokkantsági nyugdíjnak a megszűnést megelőző utolsó havi összegét, ahol a 2011 decemberében hatályos kötelező legkisebb munkabért említi, azon a rokkantsági nyugdíj megszűnését megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért kell érteni.

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése

§

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelőző kezdő időponttól állapították meg.

§

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

§

Korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személlyel költségvetési szerv kormánytisztviselői jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a Hszt. szerinti szolgálati viszonyt, az önkéntes tartalékos jogviszony kivételével a Hjt. szerinti szolgálati viszonyt és munkaviszonyt 2011. december 31-ét követően akkor létesíthet, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy a jogviszony fennállásának teljes időtartamára kéri a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését a nyugdíjfolyósító szervtől.

Az (1) bekezdés szerinti esetben a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

§

Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri, szüneteltetni kell a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011 decemberében a jogosult kérelmére szüneteltették.

§

A szüneteltetést követően a korhatár előtti ellátást azonos összegben, a szolgálati járandóságot az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újra folyósítani.

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése

§

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha

a jogosult meghal,

a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy

a nyugdíjmegállapító szerv a (2) bekezdésben, a (3) bekezdésben vagy a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.

Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni, és

ha a jogosult korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban kevesebb, mint egy éve részesül, a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegét, egyéb esetben a korhatár előtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelőző egy évben folyósított összegét vissza kell fizetni.

A szolgálati járandóságot meg kell szüntetni, ha a Hszt. szerinti szenior állományban foglalkoztatott személy szolgálati viszonyát kifogásolható életvitele miatt arra tekintettel szüntetették meg, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt – ide nem értve a katonai bűncselekményeket – jogerősen elítélték.

Akinek korhatár előtti ellátását vagy szolgálati járandóságát megszüntették, annak korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személyek öregségi nyugdíja

§

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától hivatalból a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli, az időközi nyugdíjemelések mértékével növelt összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Az öregségi nyugdíj (1) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt szerzett szolgálati időt. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

A korhatár előtti ellátásban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások összegének meghatározása során az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A szolgálati nyugdíj rögzítése, valamint a szolgálati járandóságban részesülő vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkező személyek öregségi nyugdíja

§

Ha a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagjának a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani a szolgálati nyugdíj összegét (nyugdíjrögzítés).

§

Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától hivatalból a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Az öregségi nyugdíj (1) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt szerzett szolgálati időt. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

A szolgálati járandóságban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások összegének meghatározása során az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

§

Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjában és a 19. §-ban nem említett személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított (rögzített) szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított (rögzített) szolgálati nyugdíj összegét, több megállapított (rögzített) szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve ezt az összeget kell hozzátartozói nyugellátás megállapítása során figyelembe venni.

Az (1) bekezdés nem alkalmazható azokra, akiknek a szolgálati járandóságát a 16. § (2) vagy (3) bekezdése alapján szüntetik meg.

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete

§

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és a végrehajtás költségeinek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.

Felhatalmazó rendelkezés

§

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapításának és folyósításának részletes eljárási szabályait.

Hatályba léptető rendelkezések

§

Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

E törvény 1–22. §-a, 24–58. §-a 60–68. §-a, 69. § (1) bekezdése, 70–90. §-a, 92–107. §-a és 108. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

E törvény 69. § (2) bekezdése és 108. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

A 12–28. és a 30–43. alcím 2012. január 2-án hatályát veszti. A 29. és a 44. alcím 2013. január 2-án hatályát veszti.

    1. §

25. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

  1. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a), b), g) és h) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: nyugdíj:)

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;

b) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság;”

g) a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;

h) a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;”

26. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó mértékben – a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülőkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény a Pályázati rendszer alcímet megelőzően a következő alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a munkáltató érdekkörében felmerült okból – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

szolgálatba hívása tartamára az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény az Az előmenetel feltételei alcímet megelőzően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

Könnyített szolgálat

70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy az irányító minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá

az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(4) Könnyített szolgálatban foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagja illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 187. § (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A Tny. tv. 50. § (2) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során a szolgálati járandóságra a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XVII. Fejezete a következő 205/A. §-sal egészül ki:

„205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 264/C. §-át megelőző alcíme és 264/C–264/F. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

Különleges foglalkoztatási állomány

„264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár eléréseelőtt a szolgálati járandóságra jogosult

vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és

megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek,

kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya – a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi …. törvény 5. § (2)–(4) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

264/D. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik

      1. a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy

ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek – előnyben kell részesíteni.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXVI. Fejezete a következő 341/D. §-sal egészül ki:

„341/D. § Teljes összegben folyósítandó szolgálati nyugdíjra jogosult a hivatásos állomány nő tagja, ha 2011. december 31-éig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)–(2d) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel azzal, hogy a szükséges jogosultsági időből legalább tíz évnek hivatásos szolgálatban eltöltött időnek kell lennie. Ebben az esetben az állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére közös megegyezéssel kell megszüntetni.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXVI. Fejezete a következő 341/E. §-sal egészül ki:

„341/E. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási normát és a felszerelést;”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerző szolgálat esetében utasításban – állapítsa meg.”

§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

58. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy rokkantsági” szövegrész helyébe a „saját jogú” szöveg,

64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg” szöveg,

81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállományba vonulással” szöveg, a „nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően” szövegrész helyébe a „felmentésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése” szöveg,

187. § (1) bekezdésében a „vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe az „ , a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülő” szöveg,

204. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult” szöveg,

7. számú melléklete XII. pontjában a „nyugállományba helyezés ideje” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje” szöveg

lép.

§

Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

      1. 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,

      2. 52/A. §-a és az azt megelőző alcím,

      3. 53. §-át megelőző alcímben az „egyéb” szövegrész,

      4. 55. § (3) bekezdésében az „– a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével –” szövegrész,

      5. 56. § (1) bekezdésének c) pontja,

      6. 56. § (4) bekezdése,

      7. 58/A. §-ában a „ , ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész,

      8. 59. § (1) bekezdés a) pontja,

      9. 61. § (2) bekezdés e) pontja,

      10. 61/A. §-a,

      11. 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyugdíjjogosultságot nem szerzett” szövegrész,

      12. 64. § (1) bekezdésében az „– amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető –” szövegrész,

      13. 64. § (5) bekezdése,

      14. 181. §-a és az azt megelőző alcím,

      15. 182–184. §-a és a 182. §-t megelőző alcím,

      16. 185. § (3) bekezdése,

      17. 187. § (3) bekezdésében a „szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,

      18. 192/A. § (1) bekezdése,

      19. 264/G–264/L. §-a,

      20. 326. § (1) bekezdésében az „ , a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” szövegrész,

      21. 326. § (2) bekezdése,

      22. 326/A. §-ában az „ , a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,

      23. 328. § (1)–(3) bekezdése,

      24. 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szövegrész,

      25. 329. §-a,

      26. 331. §-a,

      27. 341. §-a,

      28. 341/D. §-a.

64-107. §

44. Egyéb hatályon kívül helyező rendelkezések

  1. §

Hatályát veszti

az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a,

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1995. évi LII. törvény,

az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIV. törvény,

az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény,

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény 38. § (3) bekezdése,

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény 23. § (4) bekezdése,

a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 161. § (11) bekezdése,

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 139. §-a,

az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése,

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény,

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény 22. § (3)–(5) bekezdése,

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. § (5) és (7) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a,

a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (12) és (17) bekezdése,

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXVII. törvény,

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XXIII. törvény,

a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet,

az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet,

a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet.

Hatályát veszti

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja,

az egyes adótörvények módosításáról 2007. évi CXXVI. törvény TIZENÖTÖDIK RÉSZE és 396. §-a.