Részjegyzőkönyv – A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat (T/4663. szám)

Szakszervezeti vezetők részére

 

Tárgy: Bizottsági részjegyzőkönyv megküldése

 

Tisztelt Hölgyem/Uram!

 

Tájékoztatom, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága október 18-i ülésén megtárgyalta a korhatár előtti öregségi megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot. A kérdésekre adott előterjesztői válaszok számos sajtóban elterjedt félreértést eloszlattak (pl: FÜV eljárással távozott hivatásosoknak is csak csökkentett szolgálati járandóságot fognak folyósítani), valamint számos kevéssé közismert tényre világítottak rá (pl: a szolgálati idő számítására alkalmazott kedvezményes szorzók eltörlése). Levelemhez mellékelten megküldöm a bizottsági vitáról készült részjegyzőkönyv munkapéldányát. Tekintettel arra, hogy a szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetése, a könnyített szolgálat és a szeniorállomány bevezetése alapvetően meghatározza az állomány életpályáját, és különösen érzékenyen érinti a szolgálati nyugdíjasok egzisztenciáját, kérem, hogy a részjegyzőkönyvet juttassa el szakszervezetük tagjai részére.

 

Budapest, 2011. október 24.

 

Üdvözlettel:

 

dr. Harangozó Tamás
országgyűlési képviselő

 

Dr. Harangozó Tamás

 

ÁTOLVASÁS NÉLKÜLI MUNKAPÉLDÁNY!

Részjegyzőkönyv

az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2011. október 18-án megtartott üléséről

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat (T/4663. szám)

ELNÖK: Áttérünk a következő napirendi pontunkra. Ügyrendi javaslatot tennék arra, hogy az elfogadott napirend 4. és 5. napirendjét cseréljük meg előterjesztők hiányában, hiszen senki nem számolt azzal, hogy ennyire el fog húzódni a bizottsági ülés, egyéb programok miatt ez most nem tud megvalósulni. Az ügyrendi javaslatom pedig úgy szól – és erről szavaztatni is szükséges vagy illendő -, hogy a 4. és 5. napirendi pontot az elfogadott napirendünkön belül cseréljük meg.

Kérdezem, hogy ki az, aki ezzel egyetért. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság a napirendcserét egyhangúlag elfogadta.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat (T/4663. szám)

Rátérünk a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslat tárgyalására.
Köszöntöm körünkben Asztalosné Zupcsán Erikát, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból és Dankó István urat, a HM helyettes államtitkárát. Megkérném Asztalosné Zupcsán Erika úrhölgyet, hogy rövidesen ismertesse a törvényjavaslatot a bizottság számára; ezután következnek majd a képviselői kérdések, vélemények.
Parancsoljon!

Asztalosné Zupcsán Erika bevezető hozzászólása

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem egy könnyű törvény, ami itt most benyújtásra került, tekintettel arra, hogy különböző állományokat, különböző juttatásokat kellett megpróbálni egységes rendszerbe foglalni. Azt szoktuk mondani, hogy a nyugdíjrendszer egy rendszer, igen ám, de nagyon nehezen kezelhető az a rendszer, amelyik önálló kis részekből tevődik össze, és azok önálló életet is élnek.
Amikor elkezdődött ez a munka, akkor az átalakítás elvi alapja az volt, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. Ezt az elvet tartottuk szem előtt akkor, amikor minden korhatár előtti ellátást átvizsgáltunk, és megnéztük, hogy hogyan kell ahhoz változtatni, hogy ez egységes módon tudjon a következőkben viselkedni. Ennek egyik része a fegyveresek szolgálati nyugdíja, a másik nagy rész, ami érintett, az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Természetesen ezen kívül benne van a korkedvezmény, a művésznyugdíj, a polgármesterek és országgyűlési képviselők nyugdíja, és a korengedményes nyugdíj is.
Nagyon sokszor a fogalmak használata rosszul történik, például a médiában is, korkedvezménynek szokták nevezni a szolgálati nyugdíjakat is. A korkedvezmény nem arra vonatkozik, hanem arra, hogy ha valaki egészségre ártalmas munkahelyen dolgozik, és annak megvannak a szabályai, hogy hogyan kell ezt figyelembe venni. A korkedvezmény esetében nem javasoljuk, hogy most megváltozzanak a szabályok, hanem csak 2013-tól, tekintettel arra, hogy az egy foglalkoztatáspolitikai eszköz, és ugyanígy szeretnénk a későbbiekben is kezelni.
Nyilván a bizottság a fegyveresek szolgálati nyugdíja miatt kérte, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalja, ennek ellenére azért néhány dolgot mondanom kell az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjakról is, tekintettel arra, hogy a civil és a fegyveres nyugdíjakat kellett valahogy egyensúlyba hozni.
Amint az előbb mondtam, különböző állományokról van szó. Addig, amíg az előrehozott és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjnál általában 57 év fölöttiekről beszélünk, addig a fegyveresek szolgálati nyugdíja esetében, az átlagéletkor, akik nyugdíjba mennek, 43 év. Ebből adódtak azok a különleges kezelési módok, amiket a törvényjavaslat tartalmaz. Az elv, hogy 2011. december 31-én minden jogszerzés, ami nyugdíjra vonatkozik, korhatár előtti nyugdíjra vonatkozik, megszűnik, és átalakulás van.

A továbbiakban új nyugdíj-megállapításra nem kerül sor, de új ellátás megállapítására kerülhet sor, például a civilek esetében mindenképp azokat a jogszerző időket, amelyeket eddig megszereztek, tovább kell vinni, és a továbbiakban is meg lehet állapítani új ellátást. Az ellátás kiszámítási módja ugyanaz, ami a nyugdíj kiszámítási módja, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alap, hanem a Szociális Alap fogja ennek a forrását biztosítani.
A szolgálati nyugdíj átalakul szolgálati járandósággá. Az átmenet kezelésére az új életpályamodell az, ami hivatott. Itt is a számítás módja megegyezik a nyugdíjéval. A korhatár betöltése után a nyugdíjat csak akkor kell átszámítani, újraszámítani, ha valaki mellette dolgozott, és legalább egy év szolgálati időt szerzett. A szolgálati nyugdíjak esetében speciális szabályok vannak: az 57 év felettiek esetében a szolgálati nyugdíj öregségi nyugdíjjá alakul át már most. Ez egy icipici kedvezményt tartalmaz, tekintettel arra, hogy ugye a szolgálati nyugdíjnál azt mondjuk, hogy korhatár mínusz öt évvel előbb lehet elmenni, illetve annyi a felső határa a szolgálatteljesítésnek. Ha most visszaszámolunk, 63 év mínusz öt év, tehát 58 év lenne, ennek ellenére mi az 57 évet vettük alapul, tehát aki az 57. életévét betöltötte, az már öregségi nyugdíjra fog váltani. A 25 év szolgálati idővel rendelkezők esetében a nyugdíjrögzítés garantálja a megszerzett jogokat. A nyugdíjrögzítés emelésre kerül folyamatosan.

Január 1-jétől mindazoknak a járandóságát, akik 57 év alatti szolgálati járandóságban részesülnek majd, csökkenteni kell az adó mértékének megfelelő összeggel. Abban az esetben, ha valaki viszont a családi kedvezményt az adóban nem tudja igénybe venni, ezzel szemben igénybe veheti. A járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én érvényes minimálbér másfélszerese alá. Nem minősülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi ellátás jár, munka végezhető – ugyanúgy, mint a civil szabályok szerint – a minimálbér tizennyolcszorosáig.
Ami fontos szabály, hogy feketemunka esetén az ellátás egyéves összegét meg kell fizetni. Az ellátás forrása itt sem a Nyugdíjbiztosítási Alap, hanem a Szociális Alap. A fegyveresekre is érvényes lesz az általános nyugdíjkorhatár, és megszűnnek a speciális szorzók. A munka elkezdése során számos olyan speciális szabályt figyelembe kellett vennünk, amit a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselt. Ezek megjelennek a törvényben, ezekre majd a kollegák válaszolnak.

Kérdések, válaszok

ELNÖK: Köszönöm szépen az elhangzottakat. Kérdezem a tisztelt bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki hozzászólni, kérdezni. (Jelzésre:) Harangozó Tamás képviselő úr, parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Mindjárt megütötte valami a fülemet, ezért kérdeznék vissza első körben. Elhangzott az a félmondat, hogy megszűnnek a speciális szorzók. Ebben a törvényben én nem látom, hogy mire tetszett pontosan gondolni, vagy lehet, hogy csak nem néztem meg figyelmesen, hogy ez mi.
Általában szeretném kérdezni, hogy annak, ami most látszik ebből a törvényből, akkor így konkrétan mi az értelme, tehát azontúl, hogy a Nyugdíjalapból átmegy a Szociális Alapba a finanszírozás, azontúl, hogy a rendvédelmiseknek általunk már minősített módon a meglévő nyugdíját csökkentik, ami ugye nem adózik, de mégiscsak az szja-hoz van igazítva, ami külön érdekes jogi megoldás.
Vélelmezhetően ezt az aktív állomány béremelésére kívánják most fordítani, de ezt sem látjuk, hogy ez rendszerszerűen hogyan van, a törvényben ennek semmi garanciája nincsen. Egyébként ennek az átalakításnak mi értelme van?
Elhangzottak azok a munkakörök, amelyek veszélyes munkakörök. Mindig szoktam mondani Tolnai megyeiként a Paksi Atomerőmű primer körében való dolgozástól kezdve a bányászaton át a sugárzóanyaggal való foglalkozásig stb., stb., hogy ezek nem adományok voltak, ezek nem a társadalom által el nem tűrhető valamilyen előjogoknak számítanak. Ezek indokoltak minden országban, Magyarországon is indokolt kedvezmények voltak, és azt gondolom, a jövőben is annak kell lennie mindenféleképpen.
Ahogy elhangzott a hatályba léptetés tekintetében, úgy látszik, ezt önök is valamilyen szinten így gondolják. Alapvetően mit fognak elérni ezzel az átalakítással? Ha gyakorlatilag költségvetési szempontból semmit, csak az egyik alapból átteszik a másik alapba és kiadási tekintetben ennek nem lesz következménye, akkor nem pontosan értem, hogy miért kell felbolygatni a fél országot emiatt. Ha költségvetési vonzata lesz ennek, akkor meg legyenek kedvesek egyenesen megmondani, hogy mi lesz az. Azt értjük, hogy az alkotmányjogi védelmét a nyugdíj megszüntetésével sok százezer embernek elveszik, de a jelenlegi mézes-mázos előterjesztés szerint itt senkinek nem sérül szinte semmije – nyilvánvalóan a rendvédelmis kollégákon kívül -, akkor mi értelme van ennek. Vagy számíthatnak-e arra az érintettek, hogy jövőre egy költségvetési kiigazítás vagy bármilyen más gazdasági folyamat következtében esetleg az a nem várt helyzet előáll, ahogy az előbb elhangzott, hogy a költségvetés teljesíthetetlensége miatt majd egyszer csak bejelentik, hogy nem az szja-val csökkentik, hanem mindenkinek 20 százalékkal, vagy eltörlik, vagy elveszik ezt a járandóságot? Ha nem így van, akkor még egyszer szeretném kérdezni, hogy általában mi értelme van ennek az egész átalakításnak így, ahogy van azonkívül, hogy jól hangzik, hogy Magyarországon senki nem lehet nyugdíjas nyugdíjkorhatár előtt. Gyakorlatilag e rendszer alapján túl sok minden egyébként ilyen szempontból nem fog változni.
A jogszabállyal kapcsolatban szeretném kérdezni: az egyik az, hogy a járandóság nem adóköteles, mégis az szja-hoz kötik. Tehát nyilvánvalóan azzal is kell számolni, hogy ha az szja kulcsa változik, akkor az automatikusan változtatja majd az elvonás mértékét, ha ne adj’ úristen mégiscsak belátná a kormánypárt, hogy ez a típusú egykulcsos a magasabb jövedelműeknek egyértelműen kedvező adórendszer nem fenntartható, akkor akár 32 százalék vagy akármilyen magasabb kulccsal is megadóztatható ez a jövedelem.
Hogyan viszonyulnak egymáshoz a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és a szenior állomány szabályai? Hogyan illeszkedik a könnyített állomány, a szenior állomány és a nyugdíj előtti rendelkezési állomány illetménye a Hszt. rendszerében? Hiszen a megállapítása a Hszt. rendszerétől teljesen idegen, egyszerű aktussal van megállapítva ebben a törvényben, és nem látszik, hogy ennek az automatizmusa az életben egyébként hogyan fog működni. Azt pedig pláne nem látjuk, és ezt nyilván nem feltétlenül önnek kell feltenni kérdésként, hogy még a körvonalai sem látszódnak, hogy a rendőrség mit fog kezdeni a szolgálati nyugdíjból visszakényszerített tűzoltókkal, katonákkal, titkosszolgákkal, hiszen minden a BM alá fog tartozni, még a honvédek is. Egy jogállamban egyébként egy elég érdekes megoldásként odavezetett mondat szerint a miniszteri rendelet fogja szabályozni. De hogy ez mire terjed ki, hány embert érint, egyáltalán vannak-e háttérszámításaik, hogy mennyi bevétel lesz belőle, hány emberrel – ezt próbáltam az előbb a költségvetésnél is kérdezni, hogy hány emberrel számolnak, aki vissza fog menni, hány emberrel számolnak, akinek adóköteles lesz a rendvédelmi területen az elvett szolgálati nyugdíja helyett kapott járandósága. A könnyített szolgálat nem jár automatikusan, hanem csak akkor, ha felajánlható munkakör van. Ezt is miniszteri rendelet fogja meghatározni, hogy mely munkakörök tölthetők be könnyített szolgálatot ellátókkal. Szintén szeretném kérdezni, hogy ez a rendszer hogy fog működni január 1-jétől, tehát hol vannak a miniszteri rendeletek, hol vannak a munkakörök, hol vannak a lehetőségek a kollégák tekintetében, mert ezekből sem látszik semmi.
Egy konkrét kérdésem lenne, hogy azért azt nem érezzük-e egy kicsit túlzásnak – és ezt a kormánypárti képviselőtársaimtól is kérdezem -, hogy akit Magyarországon feketemunkán kapnak, magyarul nem bejelentett munkaviszonyban van, amiről nem feltétlenül csak ő tehet, ha jól értem, a törvény csak a munkaszerződés meglétét köti jogkövetkezményhez, ezt kérdezem. Hogy a munkavállalót ma egy munkáltató bejelenti-e hivatalosan vagy nem, arról nem minden esetben tud a munkavállaló. Úgy olvastam, hogy a munkaszerződéshez kötik, azt én értem. De hogy valakinek az egyéves járandóságát utólagosan kell visszafizetnie, azt gondolom, ezt nemhogy aránytalan, hanem sokkal súlyosabb jelzőkkel is lehetne illetni, de hogy életszerűtlen, az teljesen biztos.
Ha emberek életét akarjuk véglegesen tönkretenni, akkor ez egy nagyon jó irány, de talán az állam és a kormány feladata nem feltétlenül ez lenne. Nyilvánvalóan pontosan elég szankció tudna lenni, ha egy ilyen esetben a következő egy évre, két évre vagy akármennyi időre a járandóságtól megfosztjuk az embert. Az is bőven elég problémát tud okozni bármelyik állampolgárnak és családjának, de hogy visszamenőlegesen visszafizettessük vele az egy évnyi juttatását, hát ez valami elképesztően el van túlozva, azt gondolom. Első körben ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nem kevés kérdést tett fel a képviselő úr. Kérdezem, hogy ki kezdi a válaszadást. (Jelzésre:) Asztalosné Zupcsán Erikának adom meg a szót. Parancsoljon!

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen. Röviden fogok szólni. Csak egyetlenegy általános kérdésre szeretnék válaszolni, amit az elején feltett, hogy mi értelme van ennek az egész átalakításnak. Próbáltam az elején arra hivatkozni, hogy ha egy rendszerben apró, pici rendszerek működnek, akkor az már nem biztos, hogy rendszerként tud működni, és minden nagy ellátórendszernek az a halála, amikor már nem tud rendszerszerűen működni. Ebből adódik – ha megengedik, hogy egy háziasszony fejével gondolkodjak -, hogy ha van négy gyermekem és mindegyik különböző helyekre pakol le dolgokat, annak előbb-utóbb rendetlenség kinézete lesz, tehát kénytelen vagyok elpakolni és a megfelelő helyre rakni.
Egy dolgot mindenképpen meg kell jegyeznem. A közgazdasági számítások szerint ahhoz, hogy valaki az életét jól beossza, úgy szoktuk mondani, hogy kétharmad rész járulékfizetéssel, egyharmad rész ellátással kellene, hogy rendelkezzen. Ebből adódóan a járulékfizetési részt a szolgálati nyugdíjak esetében nemhogy a kétharmad rész, de sokszor még az egyharmad részt sem tudja biztosítani. Ezek mind olyan elvi alapok voltak, amelyek azt mondták, hogy át kell nézni és meg kell vizsgálni, hogy ez a rendszer hogy tud rendszerszerűen működni. Ez az értelme annak, hogy hozzányúltunk ehhez a törvényhez. Mások is próbálkoztak már ezzel az átalakítással. Most itt van önök előtt ez a törvény. Azt gondolom, a többi kérdésre majd a kollégák válaszolnak.

ELNÖK: Helyettes államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. DANKÓ ISTVÁN helyettes államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselő úr kérdései között elhangzott a szenior és a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, illetve a könnyített szolgálat viszonyával kapcsolatos felvetés. Azt látni kell, hogy a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők szolgálati nyugdíjának a megszüntetése az állomány szempontjából egy igen jelentős változás. Változás az állomány aktív tagjainak a szempontjából is és jelentős változás a már szolgálati nyugdíjban lévők szempontjából is, illetve akik december 31-ig még szolgálati nyugdíjba kerülnek. Mind a két személyi körrel külön kell foglalkozni és amennyire lehet, kompenzálni valamilyen szempontból ezt a jelentős kiesést, amely az életpályájuk megváltozását is jelenti adott esetben. (Dr. Kocsis Máté elhagyja az üléstermet.) Éppen ezért törekedtünk arra, hogy kitaláljunk és működtessünk olyan jogintézményeket, amelyek ezt a „veszteséget” valamiféleképpen igyekeznek ellensúlyozni. Ilyen a szenior állomány.

(Az ülés vezetését Csampa Zsolt, a bizottság alelnöke veszi át.)

Ennek a rövid lényege az, hogy teljes mértékben önkéntes alapon azok a január 1-jétől szolgálati járandósággal rendelkezők, akik aktívan részt akarnak venni vagy aktívan kívánnak részt venni a rendészeti feladatokban, legyen az teljesen mindegy, milyen szférából szolgálati nyugdíjba került személy, annak legyen lehetősége erre. Ismétlem, hogy ez teljesen önkéntes dolog, a kormányzat senkit nem kíván visszakényszeríteni a szolgálat bármely formájában.
A nyugdíj előtti rendelkezési állomány. Tekintettel arra, hogy a fegyveres testületek tagjaival szemben egyfajta fokozott igénybevételt támaszt a jogszabályi környezet, illetve az átlagos civil munkavállalókhoz képest fokozott kötelezettségrendszert tartalmaz, azért elismerve azt, hogy a fizikai és szellemi megterhelésük a legtöbb esetben fokozottabb, mint egy átlagos munkavállalónál, ezért elfogadjuk azt a tényt, hogy 60 éves korában valaki, aki rendőr, katona vagy tűzoltó, már nyilván nem tud olyan teljesítményt nyújtani, mint a fiatalabb pályatársai.

Éppen ezért mintegy átmenetként az aktív időszaka és a nyugdíjas időszaka között ötéves lefedettséggel létrehozásra kerül január 1-jétől ez a bizonyos nyugdíj előtti rendelkezési állomány a rendőrök és a katonák tekintetében is. Ez azt jelenti, hogy aki legalább harminc szolgálati évvel rendelkezik, tehát már egyfajta, hogy is mondjam, természetes kopásnak alávetette magát, az a 60 és 65 éves életkora között, tehát az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig ellátott maradjon, formálisan aktív állományú maradjon, akit adott esetben minősített időszakokban nyilván aktív szolgálatra igénybe is lehet venni, de egyébként pedig ne kényszerítsük szolgálati feladatok ellátásra, illetve ne legyen kénytelen, ha nem akar természetesen. Ez is kétoldalú dolog, a szolgálat érdekében is ebbe az állományba lehet helyezni az érintettet, illetve ő maga is kérheti, ha már úgy ítéli meg, hogy az adott beosztását nem tudja ellátni.
A könnyített szolgálat is ebbe a sorba illeszkedő új jogintézmény. A képviselő úr feltette a kérdés, hogy miért miniszteri rendelet határozza meg majd azokat a munkaköröket, ahol ezt a jogintézményt egyáltalán lehet alkalmazni. Pontosan azért, mert ezek általában folyamatában változó beosztások lehetnek, attól függ, hogy hogyan változik a feladatrendszere a különböző testületeknek. Nyilván ez egy olyan lista – lesz egy munkakörelemzést követően összeállított lista -, amelyet nem szükséges magas szintű jogszabályba foglalni, hanem egy viszonylag dinamikusan változó miniszteri rendelet is bőven elegendő ezek meghatározására.

Ennek a jogintézménynek a lényege az, hogy könnyített fizikai feltételekkel is el lehet látni ezeket a beosztásokat, amelyeket egyébként viszonylag magas szintű fizikai feltételekkel lehetne csak ellátni. Tehát az állomány ilyen csökkentett fizikai képességekkel rendelkező tagja sem kényszerül arra, hogy elhagyja a szolgálatot, vagy olyan feladatot legyen kénytelen ellátni, amire nem feltétlenül alkalmas, vagy épp nem feltétlenül érzi magát alkalmasnak rá. Nagyon fontos, hogy ezek a könnyített szolgálati beosztások nem lehetnek vezetői beosztások, ezzel is biztosítjuk igazából azt, hogy a hatályos szabályokhoz képest a rendszerben maradhasson rugalmasabb módon az érintett személy.

Nem feltétlenül az én tisztem, de megpróbálom megválaszolni ezt a képviselő úr által radikális szankciónak tartott egyéves visszafizetési kötelezettséget. Nyilván ez akkor él, ha bizonyos ideig az évből szolgálati járandóságban részesült az egyén, de igazából maga a legfőbb szankció ebben a körben az, hogy elveszíti a szolgálati járandóságra való jogosultságát, ha feketemunkán érik. Az nyilván senki előtt nem titok, hogy Magyarországon a költségvetési bevételek hiányát elég nagy részben a feketemunka és az ebből be nem folyt, illetve be nem hajtható adóbevételek okozzák. A kormány határozott célja az, hogy ezeket a jelenségeket megelőzze, tehát olyan szigorú szankciórendszert fűzzön, mondjuk, a szolgálati járandósághoz – mert alapvetően ez most csak erre vonatkozik, bocsánat a civilre is vonatkozik, bár inkább a katonáktól és a rendőröktől várható el a beléjük fektetett közbizalom alapján az, hogy ne éljenek vissza a munkaerőpiac által adott kiskapuk lehetőségével.
Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az elnök úr átadta az ülés vezetését.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek kérdése, véleménye. (Jelzésre:) Dr. Harangozó Tamás!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm, alelnök úr. Nem kaptam egy-két kérdésre választ, például arra az egyszerű szakmai kérdésre – vagy lehet, hogy nem olyan egyszerű -, hogy a Hszt. illetményrendszerébe hogyan fog akkor illeszkedni ez a megállapítás, a könnyített állomány, a szenior állomány, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány illetményének megállapítása. A mostani Hszt. illetménymegállapításához hogyan fog viszonyulni? Még egyszer szeretném ezt kérdezni, mert nem látszik, rendszerszerűen nem látszik, nem az egyszeri megállapítás, hanem utána az életben ez hogyan fog működni.
Nem kaptam választ arra, hogy mit jelent az, hogy megszűnnek a speciális szorzók. Tehát akkor értsük úgy, hogy a Hszt. összes speciális szorzója megszűnik? Ez a törvényben itt benne van, csak én nem vettem észre? Mit jelent az, hogy az egészségügyi ellátásra jogosult, de nem biztosított? Azt hiszem, ez hangzott el szintén ennél az állománykategóriánál.
Nagyon-nagyon sajnálom, és nem a bizottság, hanem leginkább a személyi állomány tekintetben tartom nagyon sajnálatosnak, hogy ennek a napirendnek a tárgyalásánál a szakbizottság ülésén a Belügyminisztérium egyetlenegy képviselője sem vesz részt. (Dr. Bognár László jelentkezik.) Bocsánat, elnézést kérek! Akkor öntől is kérdezném, hogy van-e a HM-ben és a BM-ben arra hatástanulmány – értem, hogy a NEFMI-nek az a dolga, hogy ezt a rendszert alakítsa át -, tehát a saját szakterületünkön, a HM-ben és a BM-ben van-e hatástanulmány arra, hogy milyen károkat fog okozni ez az átalakítás az állomány tekintetében. Ezt nagyon jól látjuk, tehát nemcsak az, aki a szakszervezetekkel beszélget, hanem aki intézeteket látogat vagy egyáltalán az állomány között mozog, nagyon jól tudja, hogy tömegesen nem a 25 éve meglévők, hanem a 10-15 éve, egyébként nyugdíjra sem jogosultak tömegei hagyják el az állományt, akiknek még valamilyen tapasztalata van az állományban. Ha kell, kimegy epret szedni Angliába, ha kell, elmegy külföldre bármi mást csinálni, mert ezért a bérért és ezekkel a körülményekkel…
Mindig is úgy volt a hivatásosoknál, hogy viszonylag – még az országos átlagot is nézve – megalázó személyi juttatásért, bérért cserébe vagy amellett speciális ellátásokra és például szolgálati nyugdíjra voltak jogosultak, ezért vállalták hosszú-hosszú éveken keresztül az alulfizetett munkát, az alulfizetett, nem megbecsült béreket. Ha kell, akkor én magam is elmúltnyolcévezek, ha ezzel megspórolunk néhány kormánypárti képviselői hozzászólást, mert nyilván ebben túl sok eredményt mi sem mutattunk fel az elmúlt években, de legalább nem vettük el azt, ami miatt egyébként ott maradtak, és ez a szolgálati nyugdíj volt, ez teljesen egyértelmű.
Arra van-e felmérésük, hogy milyen szakmai helyrehozhatatlan károkat, további károkat fog okozni az, hogy most már nemcsak a 25 év fölötti emberek hagyják el a testületet, hanem a 10-15 éves szakmai tapasztalattal rendelkező emberek tömegével hagyják el a tűzoltóságot, a rendőrséget, a büntetés-végrehajtást. Gyakorlatilag azt a pénzben kevésbé kifejezhető dolgot valaki megkutatta-e, hogy rendkívül jó, hogy négyezervalahányszáz próbarendőrrel van már több az országban, akik még életükben nem intézkedtek, és nem tudják alapvetően, hogy mi ez a szakma, ellenben azok, akik még erről a szakmáról bármit tudnak, tömegesen hagyják el továbbra is a testületet. Készült-e erről bármilyen hatástanulmány?
Köszönöm szépen. (Dr. Kocsis Máté visszaérkezik az ülésterembe.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kezdi a válaszadást? Azt szeretném kérni, hogy a jegyzőkönyv számára a nevüket legyenek szívesek bemondani.

HULÁK ZSUZSANNA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Hulák Zsuzsanna vagyok, szintén a NEFMI-ből, és csak a technikai kérdésekre szeretnék reagálni.
Az egyik a járulék, illetve a biztosítotti jogviszony kérdése, hogy hogyan lesz egészségbiztosításra jogosult, ha egyszer nem biztosított valaki. A tb szabályozza azt a személyi kört, hogy kik azok, akik természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosultak, és ebben a körben sorolja fel a törvény többek között a nyugdíjasokat. Tekintettel arra, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülők, illetve a szolgálati járandóságban részesülők nem nyugdíjasok a továbbiakban, emiatt külön rendelkezni kellett arról, hogy egészségügyi szolgáltatásra e jogviszonyuk alapján jogosultak legyenek; ez a rendelkezés megtörtént. Van egyébként ennek egyéb vonatkozása is, hiszen az, hogy nem minősül nyugdíjasnak valaki, azt is jelenti fogja éppen járulékfizetési és biztosítotti szempontból, hogy a továbbiakban nem fog a nyugdíjasokat megillető kiegészítő tevékenységet folytató kategóriába tartozni, ha vállalkozást folytat.
Tehát a nyugdíjas státusszal járó kedvezmények fognak kikerülni az igénybe vehető lehetőségek közül.
Még egy kérdés elmaradt előbb a feketemunka kapcsán, hogy csak a szerződés meglétét kell-e vizsgálni. Igen, hiszen a munkavállalónak nincs ráhatása arra, hogy technikailag a NAV felé a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét valóban teljesítse. Tehát a szerződés és a szorzók technikailag pusztán annyit jelentenek, hogy miután a nyugdíj-megállapítási szabályok kikerülnek a Hszt.-ből és a Hjt.-ből és a továbbiakban az általános szabályok lesznek irányadók szolgálati idő szerzésére is, itt fog kikerülni a rendszerből a speciális szorzó. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Helyettes államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. DANKÓ ISTVÁN helyettes államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Csak két mondatot mondanék, és utána átadom a szót a kollégának. A szorzók eltörlése: készül egy Hjt.-módosító javaslat, amelyet hamarosan a kormány be fog nyújtani a parlamenthez. Ez január 1-jével, tehát ennek a törvénycsomagnak a hatályba lépésével egyidejűleg fog olyan rendelkezést is tartalmazni, amely a kedvezményes szolgálati időre vonatkozó szorzókat megszünteti. Igazából ezeknek a szorzóknak jelentősége a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges 25 év tekintetében volt, mivel ez január 1-jétől értelmét veszti, ezért ezek a szolgálati időre vonatkozó szorzók is értelmüket fogják veszíteni.
Természetesen a szolgálati idő, tehát a december 31-ig aktív állományban lévők szolgálati ideje rögzítésre kerül december 31-ig, illetve a jövő április 30-ig, és ez a szolgálati idő a későbbiekben majd a könnyített szolgálat, illetve a nyugdíj előtti rendelkezési állományhoz szükséges szolgálati idők szempontjából fog számítani. Természetesen ebből a szempontból a szolgálati idő számításának egyfajta szerepe megmarad a továbbiakban is.

ELNÖK: A kormány képviselőjének adom meg a szót.

BOGNÁR LÁSZLÓ (Belügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Bognár László vagyok, a Belügyminisztérium személyügyi főosztályának főosztályvezető-helyettese. Az előző kérdéshez kapcsolódva: a törvény tervezete tartalmazza a Hszt. 329. §-a hatályon kívül helyezését. Ez a rendelkezés szólt arról, hogy bizonyos munkakörökben 1,2-szeresen, bizonyos munkakörökben 1,5-szeresen, 2-szeresen lehetett számolni a szolgálati időt. Ahogy a helyettes államtitkár úr is mondta, eddig ennek alapvető jelentősége a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából volt. A törvény rendelkezése értelmében az eddig megszerzett többletidőkről tudni kell, hogy a Belügyminisztérium irányítása alatt álló fegyveres szervezeteknél az állomány nagyon jelentős része rendelkezett az elmúlt hét évben 1,2-es szorzóval számított szolgálati idővel, a közbiztonsági és a bűnügyi állomány, a tűzoltó állomány, a végrehajtói állomány. Ez meg fog szűnni. Ennek pontosan az az alaptétele, hogy amit eddig megszereztek, azt rögzítjük, és ahogy a helyettes államtitkár úr mondta, ez az életpályával összefüggő szempontból a továbbiakban is számítani fog, de a nyugdíj szempontjából nem, hiszen a civil nyugdíjnál ezt a többletidőt nem fogják figyelembe venni. Maga a hatályon kívül helyezés benne van a jelenlegi törvényszövegben.
A szenior állomány és a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévők nem lesznek státuszban, ebből kifolyólag a Hszt.-n belüli rendszert sem lehet alkalmazni rájuk. Külön kell megfogalmazni, hogy ki mit kap, milyen szabályok vonatkoznak rá, és ahogy a helyettes államtitkár úr is jelezte, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány külföldi példát adoptálva történt, amely alapvetően nyugdíj előtti helyzetet teremt, ahol aktív szolgálatot nem, legfeljebb önkéntes alapon, illetve kivételes helyzetekben lehet igénybe venni. Az igénybevétel idejére rendes, besorolás szerinti illetmény fog járni, de egyébként ha nem dolgozik, nem csinál semmit, akkor kvázi nyugdíjasként a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor megállapítható nyugdíjat, a nyugdíj összegének megfelelő összegű illetményt fog kapni egészen addig, amíg el nem éri a 65 éves korát.
A szenior állomány tekintetében is az tűnt jogos és racionális döntésnek, hogy akik visszakerülnek ezen a módon ebbe az állománycsoportba, szintén nem kerülnek státuszba. Tehát az azon kívül foglalkoztatott állomány már megszerzett nyugdíját sem pozitív, sem negatív irányban nem befolyásolja, hanem azt kapják meg illetményként, amit ténylegesen szolgálati járandóságként kapnának, a csökkentés nélküli összegét ennek a járandóságnak, az eddigi szolgálati nyugdíjnak, és így kerülnek alkalmazásra.
A törvényszövegben az is benne van, hogy ez az összeg a nyugdíjmérték emelési mértékével együtt fog emelkedni, tehát tulajdonképpen elválik az állomány illetményrendszerétől, tehát ők ilyen módon lesznek finanszírozva. Ebből kifolyólag, képviselő úr, hogy hány embert érint a hatástanulmány tekintetében, ezt még nem tudjuk. A szenior állomány tekintetében mérjük fel, hogy körülbelül hány emberrel számolhatunk. Elsődleges célunk az, hogy a már nyugdíjba vonult állományt, ha tudjuk, akkor státuszra hozzuk vissza az üres státuszok terhére, és másodlagosan a szenior állomány keretében foglalkoztatni, illetve valaki úgy gondolja, hogy nem is akar másképpen visszatérni a rendszerbe, mint a szenior állomány különleges állományba.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, az alapos kérdésekre alapos válaszokat kaptunk, és az általános vitát le tudjuk folytatni a parlamentben (Dr. Harangozó Tamás jelentkezik.), de úgy tűnik, mintha a képviselő úrba belefojtottunk volna egy kérdést.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Amit az előbb elfelejtettem megkérdezni, hogy jól értjük-e, olvasva a törvényt, merthogy ebben nagyon komoly legendák terjengenek most az állományban, hogy a FÜV által leszázalékolt állományra nem terjed ki a csökkentésmentesség, tehát kizárólag a munkavégzés során balesetet szenvedett állományra terjed ki az, hogy nekik nem csökkentik a járandóságukat, vagy mindenkire igaz ez, aki FÜV-vel ment el – most ilyen zöldségnyelven fogalmazom meg, de mindenki érti. Abszolút vitatkoznék azzal, hogy a szorzóknak nem lesz jelentősége. Hogyne lenne jelentősége? Most mondták, hogy a könnyített szolgálat alapja ugyanúgy megmarad, 15 és 25 év. Szeretném kérdezni őszintén, hogy akkor egy kommandóstól tényleg el fogják várni azon a munkakörön, ami az övé most, tekintve akár a TEK állományát is, hogy 25 éven keresztül azt az életvitelt és azt a munkakört úgy csinálja, ahogy most neki csinálnia kell? Nem véletlenül volt ott kétszeres szorzó, vagy gondoljunk akár egy búvárra, akár egy külföldi országban valóban háborús körülmények között szolgáló katona dolgaira, akár az utcán szolgálatot teljesítő valódi végrehajtó állományra vagy a vonulós tűzoltóra, akkor tényleg nem volt értelme annak, hogy elismerjék? És nyilván ha nem mehet nyugdíjba, legalább a könnyített szolgálatot választhatja akkor, ha tényleg fizikai vagy akármilyen más szempontból ő ezt nem kívánja vagy nem tudja létrehozni. Azért ennek csak megvoltak az indokai, hogy egy irodista, egy rendőr és egy napi tizenvalahány órán keresztül fizikai edzéseken részt vevő kommandós között kellene valami különbséget tenni, gondolom én, de lehet, hogy ezt rosszul látom.
Ha nincsenek számításaik, akkor – a jövő évi költségvetést ma tárgyaltuk – milyen számokkal dolgoznak? Például abban a tekintetben, hogy akit visszavesznek, annak a mostani nyugdíjának a nettó jövedelemként való megkapása nyilvánvalóan nagyon komoly költségvetési kiadásokkal fog járni, hiszen neki a munkáltatói egyéb hozzájárulásokat a minisztérium költségvetésében valahol látni kellene, illetve most is van 1300 betöltetlen státusz állítólag. Ezt maga a miniszter úr írta le egy írásbeli kérdésemre adott válaszként, hogy eddig mi akadályozta meg a Belügyminisztériumot, hogy visszavegye a nyugdíjasokat ezekről az üres státuszokról? Köszönöm.

ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót a kormány képviselőjének, Juhász Ferencet hallgassuk meg, mert ő is kérdést szeretne feltenni. (Juhász Ferenc: Én nem kérdeznék, hanem véleményt mondanék.) Rendben, akkor hallgassuk meg a válaszokat.

BOGNÁR LÁSZLÓ (Belügyminisztérium): A rokkantak sorsát illetően a fegyvereseknél, a honvédségnél és a rendvédelemnél, a Hszt. és a Hjt. hatálya alá esők esetében is igaz, hogy az egészségügyi alkalmatlanság nem azonos a rokkantsággal. Aki rokkanttá válik, tehát akinek a korábbi munkaképesség-csökkenése, most az egészségkárosodási szintje eléri a rokkantság szintjét, azt le kellett szerelni, de azt is, aki ezt a szintet nem érte el, csak egészségügyileg lett alkalmatlan. Azt a megoldást tartalmazza a törvény, hogy akit egyébként korábban rokkanttá nyilvánítottak, de a felülvizsgálat során csökken az egészségkárosodás szintje, tehát nem lesz rokkant, nem a civil utat fogja választani, hanem a Hszt.-ben jelenleg is meglévő szabályt fogjuk alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy aki a jövőben nem lesz rokkant, de egészségi alkalmatlansága változatlanul fennáll és a korábbi szolgálati idejét és a rokkantsági idejét együttesen számolva a 25 éve megvan, a rokkantsági nyugdíját, amit eddig kapott, szolgálati nyugdíj helyett járandóságként fogja tovább kapni.
Tehát van egy garancia vagy védelem ennek az állománynak. Akinek a rokkantsága továbbra is fennáll, tehát 50 százalékos egészségkárosodás fölött lesz, az viszont az általános civil szabályok szerint fog ellátásban részesülni, ahogy most is. Tehát a rokkantakra nézve van egy ilyen visszavezető út, hogy biztosítjuk, hogy valamilyen ellátást kapjanak, és visszatérjenek a szolgálati nyugdíjasok körébe.
A másik dolog, amit felvetett, a szorzó eltörlése, a kommandósok, tűzoltók és egyebek. Ez önmagában nem függ össze, tehát legfeljebb csak premizáljuk az 1,2-es szorzóval a dolgozókat. Ennek megszűnése önmagában nem fog gondot okozni, figyelemmel arra, hogy a nyugdíjrendszer megváltozik, tehát maga a feltétel, inkább – és ezt többször is elmondtuk – az életpályamodellben megfogalmazott új illetmény- és előmeneteli rendszerrel próbálunk olyan megoldásokat találni, amelyek során azok számára, akik már a beosztást nem képesek valami módon ellátni, oldalirányban tudjuk akár más szervnél is képességeinek, végzettségének megfelelő más beosztást biztosítani, és természetesen illetményben próbáljuk ezt kompenzálni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Ferenc képviselő úr következik.

JUHÁSZ FERENC (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a kormánynak az a szándéka, amely rendet akar rakni a korengedményes, kedvezményes nyugdíjak, szolgálati nyugdíjak körében, ne lenne legitim vagy tisztességes, mert hiszen ezzel az elmúlt időszakban nagyon sokan foglalkoztak, és nagyon sokan próbálkoztak.
Nagyon-nagyon sajnálom, hogy az utóbbi egy-másfél évben az egyenruhások – az államtitkár úr azt mondta, az ő kifejezését vettem el -, a közbizalmat élvező egyenruhások gyakorlatilag úgy jelennek meg ma a társadalom előtt, hogy itt van ez a néhány henye, rusnya, idő előtt nyugdíjba ment, az államon és a szegény adófizetőn élősködő ember, nem pedig úgy egyébként, ami normális körülmények között nekik járna: valóban közbizalmat élvezve kellene tevékenykedniük, és ennek a munkának az eredményeképpen az akkori törvényi szempontok alapján került abba a helyzetbe.
A NEFMI képviselői azt mondják, hogy rendszerben gondolkodnak. A megszüntetés és a felszámolás rendszerében igen, és ezzel nekem nincsen problémám, mert erre ez kiválóan alkalmas, viszont a későbbi működtetés a rendőrség és a hadsereg tekintetében már szerintem aggályos. Néhány évvel ezelőtt, hat-hét évvel ezelőtt a Zrínyi Egyetemen készítettek egy szociológiai felmérést, amelyből – merthogy akkor is már kérdés volt, hogy meddig tartható és milyen módon finanszírozható ez a rendszer, mert itt alapvetően az igazságosságon túl még van egy finanszírozási probléma is, helyesbítek, finanszírozási probléma van, amit az igazságosság leple alatt próbálunk elrendezni – kiderült a számítások alapján, hogy az egyenruhások körében meg lehet szüntetni, ebben az esetben az államnak van iksz forint megtakarítása, ugyanakkor a másik oldalon, hogy az életpályamodell működjön, vonzó legyen a pálya, az egyenruhás legyen a legjobban fizetett állami alkalmazott, és ténylegesen fenn tudja tartani az állam az erőszakszervezetének működőképességét, ahhoz meg sokkal több pénz volt szükséges vagy látszott szükségesnek, mint amennyit eme oldalon megtakarítunk.
Na most, én arra mondom, hogy itt néhány év múlva nagyon-nagyon aggályosnak látom azt, hogy kik és milyen módon fognak jelentkezni a rendvédelmi szervekbe, a Magyar Honvédségbe feladatot ellátni, mert bizonyára sokan hallották azt a mondást, ami vidéken járja például, hogy katonának lenni egy nyugdíjas állás; kiderül, hogy már nem annyira nyugdíjas és nem olyan módon nyugdíjas, no pláne nem annyira vonzó és nem olyan módon vonzó, mint amennyire erre sokan gondolnak.
Ha rendszerszerűen közelítem meg, akkor azt állítom, hogy a későbbiekben határozottan súlyos következményekkel fog szembenézni a kormány, és nagyon-nagyon nagy pénzeket kell eme oldalon a rendszerbe táplálni ahhoz, hogy a működőképességet fenntartsa. Ez az egyik problémám nekem anélkül, hogy nagyon szakmai kérdésekbe bele akarnék folyni, mert nyilván az majd a vita részét képezi.
A másik problémám az, hogy ezeknek az embereknek mégiscsak szerzett jogáról van szó. Nyilvánvaló mindenki számára, hogy iszonyatosan hosszú perlekedés elé nézünk nemcsak itt Magyarországon, hanem nagy valószínűséggel nemzetközi fórumokon is, ami szerintem legalábbis enyhíthető vagy talán még elkerülhető lett volna, ha az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd rendszerét úgy működtették volna, mint ahogy. Nem engedhető meg az a luxus, hogy megsértődjön a kormány akkor, amikor mondjuk, adott esetben a munkavállalója más véleményt képvisel, folyamatosan kell ezt az intézményt szerintem működtetni, az meg pláne nem, hogy bizonyos megállapodásokat folyamatosan annulálnak és felülírnak, mert nyilvánvalóan ez a bizalmat mindenféleképpen gyengíti, a feszültséget meg fokozza. Ennek az elmaradását én nagyon-nagyon komoly veszélynek látom.
A harmadik és legvégső pedig: az ilyen módon nehezebb egzisztenciális helyzetbe kerülő, adott esetben a munkaerőpiac irányába pöckölt emberek tényleges feladatvégzésének nincsenek meg ebben a pillanatban a keretei; egészen bizonyosan ez is a rendszernek egy hiánya. Nem látszik, hogy hol, miként, milyen feltételekkel lehet ezeket majd egyébként rendszerbe vonni, alkalmazni, ami nagyon-nagyon komoly aggályokat vet fel szerintem.
Mindezek alapján – miközben azzal fejezem be, amivel kezdtem – maga a szándék érthető és világos, de úgy látom, hogy kisbaltával fogtak ehhez az ügyhöz, nem sebészkéssel, és emiatt nehezen elfogadható.
Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről van-e esetleg valaki, aki válaszolni szeretne. (Jelzésre:) A NEFMI részéről megadom a szót.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Tisztelt Képviselő Urak! Engedjék meg, hogy egyetlenegy dologra reagáljak, ez egy nyugdíjfilozófiai kérdés, amit fel szeretnék tenni. A nyugdíj egy jövedelempótló ellátás. Az elmúlt évek nehézségeinek – hogy nem kezelték helyesen ezeket a kérdéseket – az lett a következménye, hogy a jövedelempótló ellátás magasabb lett, mint maga a jövedelem. Úgy gondolom, hogy most egy olyan irányt próbál meg ez a törvény biztosítani, amivel ezt a helyettesítési rátát a helyére próbálja tenni. Nyilván ebben vannak olyanok, akik ezt nehézségekkel fogják tudni csak megélni, de még egyszer szeretném mondani, hogy nyilván, amikor rendszerben gondolkodunk, akkor az volt az alapvető kérdés, hogy a jövedelempótló ellátás lehet-e magasabb, mint maga a jövedelem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy mindenki alapos kérdéseket tett fel, a kormány részéről alapos válaszokat kaptunk, úgyhogy ha nincs több hozzászólás, akkor a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk.
Ki az, aki a T/4663. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tizenhárom igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hat nem szavazat. A törvényt általános vitára alkalmasnak találtuk.
A bizottsági többségi véleményt Borbély Lénárd mondaná el. Kisebbségi véleményt szeretnénk-e az ellenzék részéről mondani? (Jelzésre:) Akkor Harangozó Tamás mondja el a kisebbségi véleményt.
Köszönöm szépen a kormány részvételét, és átadom az ülés vezetését.

(Dr. Kocsis Máté, a bizottság elnöke átveszi az ülés vezetését.)

Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4657. szám)
DR. KOCSIS MÁTÉ (Fidesz), a bizottság elnöke a továbbiakban

ELNÖK: A módosított napirendünk értelmében rátérünk az 5. napirendi pontunkra, az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló T/4657. számú törvényjavaslat általános vitájára.
Tisztelettel köszöntöm körünkben dr. Répássy Róbert államtitkár urat és dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár urat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból. Felkérném önöket, hogy röviden ismertessék a javaslatot. Államtitkár úr, öné a szó, parancsoljon!

Feliratkozás a cikk hozzászólásainak RSS csatornájára

Egy hozzászólás

  1. Mocskos szarházi, mellébeszélő bunkók…..

    Aszongya a nagyasszony: “….Ha most visszaszámolunk, 63 év mínusz öt év, tehát 58 év lenne, ennek ellenére mi az 57 évet vettük alapul, tehát aki az 57. életévét betöltötte, az már öregségi nyugdíjra fog váltani. A 25 év szolgálati idővel rendelkezők esetében a nyugdíjrögzítés garantálja a megszerzett jogokat…. ”
    Mi a büdös francot garantál és micsoda?????? “Szolgálati nyugdíjra szerzett jogot!” ez így szerepel a papíron….. Elveszik, átnevezik, csökkentik….. MI A RÁKOS FASZT GARANTÁLNAK?????? HAZUG BANDA!!!! Mellébeszélnek, hazudnak, mimelnek – mámolnak…..
    NINCS GARANCIA SEMMIRE!!!!!! Soroljam? Megvédjük a gyugdijakat, Nem engedjük a fegyveres szervek szétzilálását, a szolgálati nyugdij elvételét, 300 alá kell mennie a benzin árának!……………….. soroljam a gyökerek ígéreteit és színházi jeleneteit ????? Lesz változás… majd ha az első bírka elhullik…..
    Bocs az OFF-ért, de ekkora hajvajazást már nem állhattam meg szó nélkül……

Highslide for Wordpress Plugin