Beszámoló a TMRSZ Mentőszekció
Hódmezővásárhely május 1.-i eseményéről.
Tavaly év vége felé kezdet kialakulni mentőállomásunk dolgozói tudatában, hogy mennyire szükséges lenne egy olyan szakszervezet tagságba tartozni, mely azon kívül, hogy egységben tartaná a dolgozókat, független képviseletként, érdekünkben is fel tudna lépni. Mivel a szakszervezetek közül a legjobb alternatívának a TMRSZ tűnt, jócskán megelőzve a saját, a mentődolgozók eddigi egyetlen képviselőjét, mely az utóbbi években igencsak elvesztette támogatói bázisát.
A TMRSZ-be való belépés után egy „új világot” fedezhettünk fel. Rendszeresen megkeresnek bennünket, megkérdezik, hogy vagyunk, tudnak-e valamit segíteni. Ehhez mi nem szoktunk hozzá, hálásak vagyunk érte!
Ezúton köszönöm meg Fityó Mónika munkáját, aki nagyon sokat tett azért, hogy most tagként írjam e sorokat.
Mi egy összetartó társaság vagyunk, akik rendszeresen szervezünk kollegiális összejöveteleket, már az év elején kiötlöttük, hogy jó lenne egy kis bulit tartani az év közepe felé. Legjobb időpont erre a Május 1.-je, ami amúgy is a dolgozókról, a munkáról szól. Megkerestem a TMRSZ képviselőit, akik örömmel támogatták az ötletünket.
A időjárás nagyon kedvezően alakult a munka ünnepén, egy igen meleg nyárias napot sikerült kifognunk. Napsütésből nem lett hiány, a kellemes, több hektár szőlővel körbefogott tanyai környezetben megrendezett majálisunkon. A program kötetlen, korlátok nélküli volt, melynek egyetlen célja a kikapcsolódás, baráti beszélgetés volt, egy más, a megszokott munkahelyi miliőtől távol. Cél az egység összekovácsolása, mert, csak így lehet élni és dolgozni, eredményeket elérni. Ha értjük egymást és elfogadjuk, megértjük különbözőségünk, akkor hatékonyabban tudunk együtt dolgozni is.
A program délelőtt 10 órakor kezdődött. A muzsikus lelkületű kollégák rögtön a húrok közé csaptak, szolgáltatva nekünk ezzel, az élőzene jó hangulatát. Gitárok, szintik, csak a nagybőgő hiányzott. De bőgésről itt szó se essék, mert szomorkodni okunk nem volt. Ebédünk tárcsán, kacsazsírban sült virsli és debreceni kolbászok alkották. Melyhez egyik tagunk házi termesztésű bio zöldhagymája tökéletesítette az íz kompozíciót. Két sörért rögtön főzőmester is akadt, aki lelkesen sütögetett még a tűző napon is. A jól sikerült ebédet meg kellett ismételni még a délután folyamán. Étel volt bőséggel, az ital is fogyogatott.
Egy kis karaoke-ra is kedv támadt. A bulizás nem ment át hajnali szerenádozásba, de remélem ennek ellenére mindenki jól érezte magát. Büszkén jelentjük ki, hogy ünnepségünkön öt új tagbelépés is történt, így a hódmezővásárhelyi mentőállomás elérte a 80%-os TMRSZ tagságot.
Nem titkolt célunk volt ezzel, hagyományt teremteni és jövőre ismét megrendezni, akkor már remélhetőleg több mentőállomás bevonásával.
Addig is, jó munkát mindenkinek!
Bitó Norbert
titkár
Hódmezővásárhely, 2012-05-14
A képek nagy méretű vetítése ide kattintva érhető el.
A képek egyenként itt tekinthetőek meg és innen is tölthetőek le.
