MRK és Szakszervezet különbözősége

Rendvédelmi Kar és Szakszervezet

hatáskör -illetékesség

 

21285762541A mai napig sokan nem tudják, hogy mi a szerepe a Rendvédelmi Karnak, illetve mi a különbség a Rendvédelmi Kar és a szakszervezet között.

Ebben nyújtunk tájékoztatást röviden.

A jelenlegi Hszt-ben továbbra is a szakszervezetek munkavállalói érdekképviseletének megőrzésére irányuló a jogalkotói szándék.

A törvény a szakszervezeti tevékenység mellé hozta létre – elsősorban szakmai érdekképviseleti szervként – az MRK-t.

Nem tekinthető azonos súlyúnak a szakszervezetek számára fenntartott érdekvédelmi tevékenység – melyet a Hszt. 33. § (2) bekezdése elsődleges célként ismer el – az MRK-nak biztosított érdekképviseleti joggal, mely a foglalkozás gyakorlásával függ össze.

Az MRK egyrészt nem egy önkéntes tagság alapján szerveződött, hanem jogszabályilag létrehozott szervezet, ahol kötelezően tag a rendvédelem területén minden munkavállaló, így a vezetők is.  MRK álláspontunk szerint elsődlegesen a munkáltatói érdekek védelmében érdekelt. Továbbá hatósági jogkörrel is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy bármely munkavállaló ellen etikai eljárást folytathat le.

A szakszervezet pedig a munkavállalók érdekében érdekelt.

A szakszervezetek működési alapja a civil önszerveződésen alapuló érdekképviselet, amelyet számos nemzetközi dokumentum is elismer.

Így az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről  szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet 22. cikke 1. pontja, továbbá az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 87. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LII. törvény 3. cikke.

Továbbá az Alaptörvény VIII. cikk (5) bekezdése is kimondja, hogy „szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.„

A szakszervezeti tevékenység jogi kereteit a fentieken kívül a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályai, továbbá a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 1. és 4. §-ai tartalmazzák.

Álláspontunk szerint a szakszervezetünk is az önkéntes tagság elvéből következően, kellő legitimációval rendelkezik a tagok anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő érdekképviseletre, amit a jogszabályok és nemzetközi egyezmények is elismernek, ezen jogok korlátozását pedig egyértelműen tiltják.

Az MRK jogszabályi felhatalmazásából kiindulva szakszervezeti jogosítványokat nem vehet át, hiszen elsősorban szakmai érdekképviseleti szervezet.

Az MRK vezetőjéhez Dobson Tibor dandártábornok úrhoz megkereséssel fordultunk a tekintetben is, hogy mint szakmai érdekképviselet tevőlegesen járuljon hozzá egy hatékonyabb, minden szereplőre kiterjedő munkavállalói érdekképviseleti környezet létrehozásához.

 

TMRSZ