Bevetési pótlékról tudnivalók napjainkig
A bevetési pótléknál elsődlegesen el kell különíteni a 2009. június 30. előtti és utáni időszakot a jogosultság tekintetében. ( Megjegyzem a 2009. június 30. előtti időszak tekintetében eltelt a 3 éves elévülési idő, melyen belül az igényt lehet érvényesíteni, hacsak közben nem került sor szolgálati panasz vagy kereset benyújtására, mely az elévülési időt megszakítja, s az újraszámítódik.)
2009.06.30-ig terjedő időszakban a BM-rendelet a 100%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosultak meghatározásakor a szolgálati hely megnevezésén kívül egyéb feltételt nem tartalmazott, amelyből következik, hogy a szolgálati helyre való beosztás önmagában megalapozta a pótlékra való jogosultságot. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága különleges bevetési pótlék tárgyában meghozott Mfv.II.10.248/2010/2., Mfv.II.10.046/2012/6., Mfv.I.10.678/2012/5. számú ítéletei az irányadók, amelyekben a Kúria, illetve a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy abból a tényből, hogy a jogalkotó a 20/1997. (III.19.) BM-rendelet 2. számú mellékletét módosító 24/2009. (VI.22.) IRM rendelet 2009.07.01-től kezdődően szükségesnek találta a rendelet 2. számú mellékletének módosítását, és akként történő kiegészítését, hogy abban csak a különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellátó személyek részesülhetnek, az a következtetés vonható le, hogy a jogszabály korábbi szövege alapján a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési egységeinél szolgálatot teljesítőket a pótlékra való jogosultság minden korlátozás nélkül illette meg.
A Zala Megyei Bíróság 4.Mf.20.590/2011. számú ítélete szerint pedig: „a megyei rendőr-főkapitányságok tekintetében a bevetési alosztály tevékenységéhez és az itt betöltött beosztásokhoz kötődik a különleges bevetési pótlékra való jogosultság. Az elsőfokú bíróság ezért szükségtelenül vizsgálta a felperesek tényleges beosztását, munkaköri leírását és az általuk ellátott konkrét tevékenységet. A különleges bevetési pótlékra való jogosultság 2009. június 30. napjáig önmagában a beosztáshoz kapcsolódott és az megalapozta a jogosultságot”, továbbá a Szombathelyi Munkaügyi Bíróság 1.M.216/2011/13. számú ítélete rögzítette, hogy a „bevetési osztály és alosztály között viszont érdemi különbség nincsen, csupán szerveződés szempontjából van különbségtétel. „
Tekintettel arra, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok tekintetében egymagában a bevetési alosztály tevékenységéhez és az ott betöltött beosztásokhoz kötődött a különleges bevetési pótlékra való jogosultság 2009. június 30-ig, ezért nem vizsgálható, hogy a bevetési alosztályokon szolgálatot teljesítettek a beosztásuk, a munkaköri leírásuk és a bevetési alosztály feladatai alapján tényleges milyen feladatot láttak el, járt nekik a pótlék.
2009.07.01. napjától a BM-rendelet 2. számú melléklete I.1. pontja c) alpontja szerint különleges bevetési pótlékra a megyei rendőr-főkapitányságok bevetési egységeinél különleges feladatot közvetlenül ellátók jogosultak. A bevetési egységek létrehozását a 74/2007. ORFK utasítás 2.) pont a) pontja tartalmazza, amely szerint a megyei rendőr-főkapitányságokon bevetési osztályokat, illetve alosztályokat lehet létrehozni.
A pótlékra jogosultak körét korábban a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. számú mellékletének I. része tartalmazta, 2012. január 1-jétől pedig a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelet 11. számú melléklete határozta meg:
„1. A rendőrségen 150%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki
1.1. a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Ellátó Szervek Műveleti Főosztály osztályainál tényleges műveleti feladatok ellátásával,
1.2. a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Ellátó Szervek Tanúvédelmi Szolgálat Személyvédelmi Osztályán,
1.3. a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Akció Alosztályán
különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát.
2. A rendőrségen 125%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki
2.1. a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Idegenrendészeti Osztály Légitolonc Alosztályán,
2.2. a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóság bevetési főosztályainak támogató kommandó alegységeinél,
2.3. a békefenntartó és nemzetközi rendőri erőknél,
különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát.
3. A rendőrségen 100%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki
3.1. az 1. pont 1.1. és 1.2. alpontjában felsoroltak kivételével a Nemzeti Nyomozó Irodánál,
3.2. a 2. pont 2.2. alpontjában felsoroltak kivételével a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságán,
3.3. a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága III. Bevetési Főosztályánál, Pénzkísérő Szolgálatánál,
3.4. a Köztársasági Őrezred Személyvédelmi Főosztályán a Tűzszerész Alosztály kivételével, valamint a Gazdasági Igazgatóság Gépjármű Osztályán (biztonsági gépkocsivezető),
3.5. a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok akció alegységeinél
különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát.”
Jelenleg az jogosult a pótlékra, aki
1. A rendőrségen 150%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki
1.1. az ORFK Bűnügyi Ellátó Igazgatóság Műveleti Főosztály osztályainál tényleges műveleti feladatok ellátásával,
1.2. a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Tanúvédelmi Szolgálat Bevetést Támogató Osztályán és Nemzetközi Műveleti Osztályán
1.3. a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Akció Alosztályán
különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát.
2. A rendőrségen 125%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki
2.1. a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Idegenrendészeti Osztály Légitolonc Alosztályán,
2.2. a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóság bevetési főosztályainak támogató alegységeinél
2.3. a békefenntartó és nemzetközi rendőri erőknél,
különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát.
3. A rendőrségen 100%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki
3.1. az 1. pont 1.1. alpontjában felsoroltak kivételével az ORFK Bűnügyi Ellátó Igazgatóságnál,
3.2. a 2. pont 2.2. alpontjában felsoroltak kivételével a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságán,
3.3. a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága törzsében, a III. Bevetési Főosztályánál, Pénzkísérő Szolgálatánál, valamint az 1. pont 1.2. alpontjában felsoroltak kivételével a Tanúvédelmi Szolgálatánál,
3.4. a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóságán személyvédelmi feladatok közvetlen végrehajtásával, a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Őrzési Osztályán, valamint Ügyeleti és Védelmi Szolgálatánál, a Gazdasági Igazgatóság Informatikai Osztályánál és Forgalmi Alosztályánál biztonsági gépkocsivezetőként,
3.5. a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál,
3.6. a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Bevetési Osztályán, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok mélységi ellenőrzési és közterületi támogató alegységeinél közterületi támogató feladatok ellátásával
különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát.
6. 100%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult a FRONTEX Nemzetközi Határőr Ügynökség alárendeltségébe tartozó gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABBIT) magyar kontingensében szolgálatot teljesítő rendőr.
A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a különleges bevetési pótlék a különösen veszélyes feladatok ellentételezésére, a folyamatos, intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére.
Megjegyzem, hogy a csapaterő alkalmazására való hivatkozás nem alapozza meg a bevetési pótlékra való jogosultságot. Ezzel kapcsolatban a 2258/2010. számú munkaügyi elvi határozat kimondja, hogy a „csapaterő alkalmazása az Rtv. 58. §-a, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 67. §-a, illetve a 2008. január 1-jétől hatályos 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 73. §-a szerint nem az általános rendőri feladattól eltérő szolgálati feladat, hanem annak teljesítése során meghatározott esetben alkalmazható kényszerítő eszköz (ugyanúgy, mint például a testi kényszer, a bilincs, a szolgálati kutya alkalmazása, útzár, a lőfegyver használat, a tömegoszlatás stb.). Csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását”.
TMRSZ
