Választás, késelés, elembertelenítő állam

Úgy látszik ez a 2.0-ás verziók napja. Bár korábban nem ezen a címen, hanem a párizsi terrortámadást és rendőrhalált követően írtam Newton törvényeinek örök igazságáról, hatásról, ellenhatásról. A mostani helyzetben úgy gondolom ismét érdemes néhány gondolat erejéig értékelni a történteket, javasolom, hogy aki az 1.0-ás verziót nem olvasta, az most pótolja, mert jelen írásom törvényszerű folyománya az ott kifejtetteknek a napokban történt események tükrében. ( Elérhető a http://www.tmrsz.hu/2015/01/09/rendorhalal-parizsban/ linken ,)

Ezt a mostani elmélkedést a három jelzett gondolatkör mentén tatom érdemesnek szóvá tenni. Nem akarok a tévedhetetlennek látszás hibájába esni, ezek a gondolatok megfogalmazódnak bennem és úgy gondolom, hogy leírásra érdemesek. Okulásul és azért, hogy mindannyian tanulhassunk belőle.

Minden ellenkező látszat és híresztelés ellenére távol áll tőlem a mai politikai kultúrával való azonosulás és a politizálás ingere is.   Ma egy munkavállalói érdeket képviselni akaró személynek nyitottnak kell lennie a körülöttünk zajló események érteni akarására, így a politikusi ténykedésekre is. Óvhat, figyelmeztethet, javaslatot fogalmazhat meg, és ha az előre látás képességét, a tévedhetetlenség nimbuszát nem is akarja láttatni magáról, azért a munkavállalókat eltaposni, lealázni akaró törekvéseket nyilván nem hagyhatja szó nélkül. Figyelni kell , mi történik a döntéshozói oldalon nem csupán akkor, ha konkrét jogszabályt hoznak, módosítanak, vagy törölnek, hanem minden egyes megnyilvánulást. Egy választópolgár – nem csupán egy szakszervezeti vezető – ugyanezt teszi. Aztán vagy elhiszi a hivatásos kommunikátoroknak, hogy nálunk a zöldellő, kövér réteken csakis ibolyaszerénységű milliárdosok verejtékes munkája hoz boldogságot az otthonunkba, vagy nem. Vagy elhisszük, hogy a Gucci táskában a mi érdekünkben megfogalmazott briliáns tanácsokat hoznak a pórnép számára az udvaroncok, vagy nem. Egyre inkább nem hisznek az emberek.

Figyelni kell a mai politikusok száját, hogy mikor mozog, mert akkor mond valamit. Valami olyat, amit szeretnék, hogy az emberek elhiggyék, de azokból a mondatokból mostanság nem az lesz amit mondandójában egyre több ibolyaszerénységű  milliárdosról kell megtudnia a népnek, hogy milyen jól sáfárkodnak ők a mi érdekünkben a befizetett adóforintokkal, és az apáink által létrehozott közvagyonnal.

Tudjuk, hogy a politikusok döntései,alapvetően az ő döntéseik határozzák meg például a TMRSZ tagjainak munkakörülményeit, a jogszabályi környezetet és azt a közeget, amelyet szeretünk vagy inkább csak szeretnénk ma már második otthonként emlegetni, hiszen életük java részét munkahelyen töltik a köz szolgái, rendőrök, tűzoltók, katonák, közalkalmazottak,köztisztviselők.

Nem tudom, és nem is szabad szó nélkül hagyni az utóbbi napok eseményeit , történéseit, amelyek a minket körülvevő közeg mindennapi alakulását jelentik. Az említett három kategória: választás, késelés, elembertelenítő állam. Ezek bizony – bármelyik megmondó is próbálja letagadni – szorosan összefüggenek.

Az egész ország követte a veszprémi választás eseményeit. A kormánypárti jelölt bukása egyértelmű és határozott üzenet azok részéről, akik a választásra elmentek és szavaztak is. Azok, akik el sem mentek azoknak pedig a jelentős része úgy gondolom, hogy a rendszer kritikáját egyfajta passzív, a Bach korszakból vett ellenállást alapul véve tartózkodott bárminemű tevőleges magatartástól.

Az Országos Választási Iroda által közöltek szerint a választásra jogosult szavazópolgárok közül 10.939 fő támogatta a kormányzó párt helyi erős emberét, aki a megyeszékhely alpolgármestere is egyben. Ez a 10.939 fő a 72929 fő választópolgár közül került ki. Veszprém megye ezen választókerületének állampolgárai közül tehát nem egészen 15% gondolta úgy, hogy a kormányzópárt jelöltjére adtja le a szavazatát.

15%. Tizenöt százalékos támogatottság egy olyan választókerületben, amely az utóbbi években kormánypárti érzelmű választókerületként volt elkönyvelve. A közvélemény-kutatások szerint az egész országban 5 év óta a kormánypárti támogatottság jelentős, a biztos pártválasztók, a választásraon biztosan résztvevők, meg még ki tudja kik szemszögéből megfogalmazva, bűvészkedve a statisztikával magasan vezetik a pártpreferencia-listákat.. Pedig itt a meztelen valóság. 15%. Nincs mellébeszélés, illetve van, de ez az ezt a tényt nem írja felül. A 2/3-os többséggel rendelkező kormányerő most már csak kb. minden 7. választópolgár bizalmát bírja legalább egy választókerületben közel 73 ezer választópolgárból.

15% nem 66%, tehát még csak nem is kétharmad, de még csak nem is többség, de még csak nem is egyharmad. Az egyharmad felénél is kevesebb. Ma ez még csupán egy választókerületben került felszínre. Pedig a kampánystáb, a híradások szerint mindent bedobott. Uszoda, Eu-s támogatás. Az ilyenkor szokásos ígéret-cunami a kormányzó párt irányából profi koreográfiával lelkes önkéntesek közreműködésével, valószínűleg ingyen kávéval, logós apróságokkal, plakáttal, mosollyal és alig karakteres ellenjelöltekkel. Az ellenjelölteket támogatók tömörülések vagy korábban leküzdötték már magukat a választók szemében, vagy nem tudnak értelmes és hiteles alternatívát még csak szavakban sem felmutatni. Kérdés mi lett volna, ha most is lényegében csak a 2014. –es kampány hívószavára épült volna a választók meggyőzése. Folytatjuk. Ma már a választópolgárok 85%-a úgy tűnik, nem kér a folytatásból. Volt, aki elment szavazni és így fejezte ezt ki és volt, aki otthon maradt. Ne tessenek folytatni – fejezte ki a veszprémi körzet választópolgárainak 85%-a -, mert ez a hitelesség-erózió folytatódni fog és adott esetben még az 1994-es választási eredményt is sikerül alulmúlni legközelebb.

Ma már emberek millióinak életét keserítette meg a 2/3-os törvénygyártás. Voltak benne jó elemek, de ma már nyilvánvalóan meg lehet állapítani, hogy a jó elemekkel szemben nagyságrendekkel több, embereknek hátrányt okozó elemet gyártott le ez a törvénygyár a maga ibolyaszerű milliárdosainak a ténykedése által 2010. májusa óta. És valóban folytatták. 4 év után ötödik sebességbe kapcsoltak és ez a száguldás (ámokfutás?) adók tömegét, útdíjat, gumicsontokat, mint terelő manővereket, és nagyon sok ember nyomorának fokozását eredményezte.

A veszprémi választópolgárok nem azt mondták, hogy erre vagy arra az emberre szavaznak, vagy el sem mennek szavazni. Azt üzenték meg, hogy 85%-uk nem kér a „folytatásból”. Nem a veszprémi polgárok 2/3-a, hanem több mint 4/5-e ezt üzente, minden kampány ellenére. Ez minden demokratikus értékrenddel rendelkező embernek világos, közérthető üzenet. A protest szavazatok is abszolút többséget mutatnak, de igazán ez a 15% kontra 85% a szemléletes és valós alaphelyzet.

Tapolca következik. Kampányfordulat lesz. Ígéret-cunami mellett lesz valószínűleg cukiság, és az eddigi tapasztalatok szerint még erősebb karaktergyilkolási kísérlet az esélyes ellenjelölt ellen. Egy dolgot hagynak számításon kívül a kampánystratégiát kidolgozni akarók véleményem szerint: ma már egy nyílt önkritika is kevés , .a folytatjuk szlogen hiteltelen. Úgy gondolom hogy minden elköltött forint csak növelni fogja annak kontrasztját, hogy a választók hogyan értékelik a jelenlegi helyzetet.

Mert történt valami, szinte napra pontosan néhány tíz kilométerrel odébb Veszprémtől Pesterzsébeten. A párizsi ámokfutáshoz valamelyest hasonló párhuzam. Lehet, hogy már el is jött Párizs szelleme? Jött ugyanis az állam képviseletében két adóhatósági közeg és egy fiatalemberben – nem bevándorló, nem is muszlim,még csak nem is bevándorlók leszármazottja – elpattant valami és lesújtott. Tönkrevágta több család életét, sorsát,köztük a sajátját is. Az esettel kapcsolatos híradásokból kiderült, hogy egy 3 éve(!) munkanélküli, alkalmi munkákból élő, szüleinél lakó fiatalemberhez mentek ki az adóhatóság emberei valamilyen tartozás kapcsán.

Mi van? Kérdezik értetlenkedve sokan a kommentelők között. 3 éve munkanélküli és jut rá 2 adóellenőr, hogy odamenjenek egy olyan emberhez, aki a szüleivel él 35 éves korában? Hova jutott ez az állam? Milyen adótartozást lehet behajtani egy olyan embertől, aki a saját létfenntartását sem tudja biztosítani, aki a szülei támogatására szorul, mert náluk él?

A kommunikáció gyenge idegzetű, korábban már kezelt elkövetőről beszél, ezt hangsúlyozza ki. Az újabb elkeseredett emberre ma még nem mondták rá, hogy terrorista, pedig igény bizonyára lett volna rá. Vajon hányan vannak ma ebben az országban, akikre a NAV emberei úgy tekintenek, hogy adótartozása van? Letiltás, végrehajtás, késedelmi kamat, bírság, büntetés, perindítással, kilakoltatással fenyegetés.Vajon hány embernek szorul ökölbe a keze, ugrik görcsbe a gyomra, támadnak sötét gondolatai, vagy néz könnybe lábadt szemmel a gyerekére, hogy megint az ő szájától vonnak el falatot a NAV „szakemberei”? Ugye nem bűn, ha ilyenkor a pokolba kívánja az ember az adóhatóságot és az új adókat futószalagon kitaláló Gucci táskás tanácsadókat, és kormánypárti megmondó-embereket?

Mindenre jut pénz, amire csak akarják. Ha kell a szolgálati terepjáró szélvédőjére belülről is ablaktörlő lapátot szerelnek, csak hogy jobban észrevegyenek egy terroristát, de valahogy mindenhol csak éhező gyermekek, munkanélküli, nyomorgó felnőttek mellett halad el a kisbusz, vagy a sötét terepjáró.

Folytatják. Ha nem is mondják, folytatják. Életpálya-modell, újabb és újabb adók. Terrorveszély. Az emberek terhelése,   hatósági vegzálása. Ürgebőr? Adótartozás? Egyre megy.

 Aki felemeli a fejét, netán felemeli a szavát,  azt  be kell mocskolni, el kell tiporni. Erre már megvannak az eszközök   Emberi életeket, családokat utcára juttatnak és érzéketlen elembertelenedő ábrázattal közlik a közvéleménnyel, hogy adótartozásavoltésmunkájukatvégezték.

Úgy gondolom nem csupán a legyilkolt áldozat és a megsebesített áldozat és ezek családtagjai az áldozatok csupán ebben a történetben, hanem ez a kilátástalanságban évek óta gyötrődő, szülei fájdalmát nap, mint nap látó fiatalember és az ő szerettei is ugyanilyen áldozatok.

A Folytatjuk ma már több millió kilátástalanságba sodródott ember nyomorát jelenti, akik jelentős részéhez bekopogtat a végrehajtó, a defterdár, vagy ha éppen a kocsijába ülve akar elmenni valahová az ember, fizetni kell a súlyadót, a benzinadót, az Áfát, az útdíjat, vagy adott esetben a 300 forintos buszjegyet.

Az embert az adók mellett sújtja a packázás, a kiszolgáltatottság érzése. 14 milliárdért vett csak a rendőrség sebességmérő eszközöket, hogy azzal is tovább sarcolják az elkeseredett embereket, pokollá téve az életüket. Mert folytatják, és még mindig nem látják, hogy ott van a ma még hallgatag 85% Veszprémben. Akárhogy értékelik, forgatják a szavakat akárhogy is próbálnák kitalálni a maguk ásta veremből az állítások szerint közpénzből nem fizetett, de valahogy mindig egy rendőr egy évi fizetését egy öltözet ruhában magán hordó dúsgazdag tanácsadók, ezt a helyzetet nem könnyen fogják helyrerakni. Ha egyáltalán lesz ilyen lehetőség a továbbiakban a számukra.

A folyosói pletykák már olyan véleményeket is megfogalmaznak, hogy valamelyik udvaroncnak volt egy olyan ötlete is, hogy figyelni kellene a sajtóban megjelent olvasói kommenteket, és aki hangolja a közvéleményt oly módon, hogy a véleménye nem a kormányzó erők melletti kiállásról, hanem annak kritikájáról szól, azt következetesen gyakorolja, arra bizony egy külön szervezeti egységnek kellene figyelnie, hogy ezen „elégedetlenkedőket” beazonosítsák. Az írástudók veszélyesek. Ha pedig beazonosították, akkor a csendes legyilkolással egyenértékkel bíró ellehetetlenítés következik. Jogszerűen, hivatali eljárásban, provokációval, vagy a körülmények megvizsgálásával, de azzal a szándékkal, hogy úgyis fognak találni valamit, mert a törvénygyár által kitalált szabályok, nem a mindennapi életről szólnak,

Ezért majd legkésőbb a Jóisten előtt a felelősöknek számot kell adniuk. Őt nem fogják félrevezetni, mert nem tudják, neki számot kell adni szerzésről, ártásról, bűnről. És legkésőbb akkor a bűnösök bűnhődni fognak. A kastély, a svájci, vagy offshore számla, a festmény, a táska, a luxus minden kelléke itt marad az örökösöknek, az utókornak. Semmit nem visznek magukkal csak a bűnös, szennyes, mocskos lelküket.

Magam és munkatársaim ellen is elindult a kormányzati mocskoló-úthenger 4 évvel ezelőtt ügyészségi eljárásnak feltüntetve, törvényesnek mutatva, annak leple alatt. Ma már csontvázak sorozata esett ki a vádhatóság szekrényéből, de az igazán nagy csontvázak kidőlése csak az utóbbi időben kezdett körvonalazódni,nyilvánvalóvá válni.

A késelést elkövető fiatalember védelme nyilván az elmebeli korlátozottságra fogja építeni a védelem stratégiáját, de úgy gondolom érdemes volna firtatni azt is, hogy ez a fiatalember 3 éve munkanélküliként megnyilvánult-e következetesen a világhálón a nézetét és véleményét hangoztatva, kormányzati ténykedést kritizálva sorozatosan, mert ha igen, akkor azon szálon visszafelé menve lehet, hogy érdekes egybeesések lehetnének megállapíthatók. Nem nehéz elképzelni,hogy egy 3 éve munkát kereső emberben milyen mértékű lehet a csalódás saját nyomorult helyzetét érezve nap, mint nap.

Még egy gondolat. Mint vélemény. Milyen adótartozása halmozódhat fel egy pszichésen zavart fiatalembernek? Nem mondom, hogy ez volt az adótartozás, de az tény, hogy minden embernek –csak nagyon szűk kör az, akik mentesülnek ez alól – TB járulékot kell fizetni. Akkor is ha munkanélküli. A munkanélküli járadékot lecsökkentik 3 hónapra, de ez mellett azért fizessen a munkanélküli havi több ezer forintos járulékot. Nem baj, ha nincs jövedelme, ha a szüleivel lakik, majd azok kifizetik helyette. És ha kell, akkor be is hajtják.

És a levelezések után kiküldtek két adómunkást, hogy az elembertelenedett gépezet kisembereként nézzenek farkasszemet azzal a fiatalemberrel, aki 3 éve nem dolgozik, a szülei házában él 35 éve, akit pszichésen már kezeltek és jutassák újfent az eszébe, hogy fizetnie kell az eddigiek miatt.

Veszprémben a választók 85%-a nem támogatta a Folytatjuk-ot. Ha a támogató 15%-ba belevesszük a választókerületben a kormányzó erők ténykedésének a haszonélvezőit, vagy függő viszonyban lévő kiszolgáltatottjait – akik száma nem ismert, de azért körül lehet határolni ki nyert ilyen vagy olyan koncessziót, támogatást, legelőbérlést, pozícót, párttagságot – akkor ez a 15% nyilván még ennél is kisebb százalékot jelent azok tekintetében akik meggyőződésből húzták be az X-et a kormánypárti jelölt nevéhez.

Az elembertelenedő társadalomban az emberek nem tudják kiben bízhatnak, annyiszor csalódtak már. Nem hisznek a szolidaritás, az összefogás erejében, nem hisznek önnön létük erejében sem Csak amikor lehetőséget látnak rá, akkor tiltakoznak, mint egy fuldokló. Otthonmaradással, vagy protest szavazattal. Hazamennek és rettegne, hiszen a múltkor a szomszédhoz is jöttek, becsöngettek, zároltak, letiltattak, foglaltak.

A csengőfrász most visszafelé is elsült, de ez nem vigasztalja az áldozatokat és hozzátartozóikat sem. Hiába örök Newton törvényének hatás-ellenhatás mechanizmusa. Vigaszra nem alkalmas. Lehet hamiskártyázni, nyerni, legyőzni, átverni is lehet csalással. Lehet mindezeket eltagadni. De annak lesz okozata is.

 A Jóisten előtt egészen bizonyosan számot kell majd adni minden elembertelenítésért, az emberek becsapásáért, kizsigereléséért, minden gonoszságért.

Az áldozatokkal együtt érezve ezúton kívánunk nekik is és hozzátartozóik számára is vigaszt, megnyugvást.

 

2015. február 26.