Az akciószolgálati pótlék csak és kizárólag az akcióban töltött időre jár.  A bíróságok szigorú határidőket szabnak a bizonyítási kötelezettség teljesítésére , mely azt jelenti, hogy a felperesnek le kell gyűjteni a Robotzsaru rendszerből az összes eligazító lapot, melyen szerepel a fokozott ellenőrzés megjelölése, ebből egy szolgálati napokra lebontott kimutatást kell készíteni ( milyen ellenőrzés, ki rendelte el, milyen időtartamra került elrendelésre, mennyi órát töltött az adott napon az ellenőrzésben) , s az összes adott időszakbeli országos, megyei, helyi tervvel össze kell egyeztetni, s be kell mutatni, hogy a tervek megfelelnek a bírósági gyakorlat által kialakított akció fogalmának, majd erre nyilatkozik a megyei kapitányság, mint alperes, utána a két kimutatást össze kell vetni felperesnek, s ha eltérés van a kimutatások között, akkor felperesnek tovább kell bizonyítania ( pl. beszámoló lapok, tanúk, személyes előadás ) , hogy tényleg részt vett ezekben a feladatokban.

Az óraszámon túl a legfőbb jogkérdés, hogy a  megjelölt tervekre jár-e az akciószolgálati pótlék, ugyanis nem minden elrendelésre jár, akár országos elrendelésű, akár nem ( ami csak helyi elrendelésű, ott szinte lehetetlen bizonyítani a különleges feladatellátást, körülményeket).

Tehát a kialakult bírói gyakorlat szerint feltétel az összehangolt és koncentrált szervezés, illetve a többletfeladat teljesítése.

A  nehézség több megyében abból adódik, hogy a TISPOL, MITRAS, LSZB tervekkel ellentétben  nem készítették el a megyei szintű, illetve helyi szintű végrehajtási terveket.

Magyarországon pedig nincs egységes joggyakorlat az akciószolgálati pótlékra való jogosultság tekintetében sem,  tehát megyénként eltérő bírósági ítéletek születtek, pl. Somogy és több más megyében  jogerős ítéletek vannak arra, hogy a migrációs tervekre nem jár pótlék, míg Heves megyében, Zala megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében általában ezzel ellentétben elfogadja ezen terveket a bíróság!!! Itt szeretnénk azt is megjegyezni, hogy az elmúlt évben sikerült pl. Zala megyében egyezséget kötni a tagjaink perében, így nem került sor a hosszadalmas fellebbezési, felülvizsgálati eljárásra, vagy szintén a múlt évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mivel az alperes nem fellebbezett – az I. fokú ítéletek jogerőssé váltak.

Adott perben minden rendelkezésünkre álló – munkavállalói pernyeréses – ítéletet csatolunk, ami azonban nem köti a bíróságokat, azokat figyelembe veheti, de ezzel ellentétes ítéletet is hozhat.

Az egyenlő bánásmód körében is hivatkozunk arra, hogy van akinek fizették az akciószolgálati pótlékot, míg a peresített eljárásban lévőknél nem. Ettől függetlenül azt is figyelembe kell venni, hogy az egyenlő bánásmódra hivatkozásnál a Kúria eltérő álláspontot fogalmazott meg 2014-ben a korábbi évekhez képest, mely szerint egy munkavállaló nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy egy másik munkavállaló ugyanazon munkáért más illetményt, jövedelmet, juttatást kapott.

 Több esetben a perek elhúzódása sajnos nem a képviseleten múlik, hanem azon, hogy ma a magyarországi jogrendszer lassú és nehézkes , továbbá az is közrejátszik, hogy a kimutatások és azok egyeztetése is nagyon időigényes. Azon esetekben viszont, ahol már a szolgálati panasz elkészítésekor megvannak a kimutatások, sőt az eligazító lapok is, ott lényegesen gyorsabb ez a folyamat.

TMRSZ