Közalkalmazotti pernyerések

Közalkalmazottak pernyerése garantált illetménykülönbözetben – BRFK

collaboration_2A BRFK egyik kerületi Rendőrkapitányságán közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó 6 fő nevében és képviseletében eljárva szakszervezetünk kérelmet terjesztett elő a munkáltatóhoz, melyben kértük, hogy vizsgálja felül tagjaink a garantált illetményét és a munkáltatói döntésen alapuló illetményüket. A munkáltató elutasította kérelmünket arra hivatkozva, hogy a munkáltatói döntés szerinti illetményelemek egyoldalú csökkentése nem jogszerűtlen, ha ezáltal a közalkalmazott illetménye nem csökken, hiszen törvény általi védelemben a közalkalmazotti illetmény végösszege részesül.

Ezt követően elmaradt illetmény megfizetése iránt pert indítottunk a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes ellen, 2013. augusztus 1-től 2015. január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

Keresetében a TMRSZ kérte felperesek elmaradt illetménye – mint tőke – és ezen összegnek a kifizetés napjáig járó, Ptk. szerinti középarányos időponttól számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezni alperest, valamint kértük alperes perköltségben történő maraszalását is.

A kereseti kérelemben a Kjt. 2013. augusztus 1. napjával hatályos 66. § (9) bekezdésére hivatkoztunk, mely szerint garantált illetményként adott évre Kormányrendeletben meghatározott garantált bérminimumot kellett biztosítania, azonban felperesek garantált illetménye nem változott, illetménymódosításról szóló határozatot nem kaptak. Az igényérvényesítés időszakában, illetve 2015. év kivételével egyik évben sem történ meg a garantált bérminimumra történő kiegészítés, mert alperes jogellenesen úgy döntött – a felperesek mindenfajta értesítése nélkül – hogy megoldott a bérminimum, mivel hozzászámították a Kollektív Szerződés szerinti munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is a garantált részhez. Hivatkoztunk a Kúria Mfv.II.10.460/2015/10. sz. ítéletére is, mely rámutatott arra, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és megállapított illetménye  nem azonos fogalmak és az illetmény megállapításáról szóló határozat hiányában nem fogadható el, hogy alperes az illetményt átcsoportosította.

A bíróság a 2016. március 22-én kelt ítélete szerint

I. rendű felperes vonatkozásában 291.100.- Ft,

II. rendű felperes vonatkozásában 127.000.- Ft,

III. rendű felperes vonatkozásában 172.900.- Ft,

IV. rendű felperes vonatkozásában 478.100.- Ft,

V. rendű felperes vonatkozásában 340.400.- Ft,

VI. rendű felperes vonatkozásában 126.400.- Ft és ezen összegeknek középarányos időponttól számított, a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte alperest.

A bíróság szerint a 2015. évre előterjesztett (VI. rendű felperes esetében 2014. április 1-től) kereseti kérelem nem volt megalapozott, mert alperes az illetmény megállapításáról határozatot hozott, annak pedig jogszabályi akadálya nem volt, hogy alperes – az illetmény összegének csökkentése nélkül – a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét csökkentve egészítse ki a felperesek besorolás szerinti garantált illetményét a garantált bérminimum összegére.

Az ítélet nem jogerős.

TMRSZ