Alapszabály

2,465 olvasás  Oldal nyomtatása

A
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

 

 

A L A P S Z A B Á L Y A

 

 

I.

 

általános rendelkezések

 

 

1. A szervezet neve: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a szervezet nevének rövidítése: TMRSZ, további használt neve: Szakszervezet.

2. Címere: Pajzs, középen kard és jobbra dőlve toll, jobb oldala kék színben az EU csillagai, balra az ár­pádsávos zászló, körben a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete felirat övez.

 

Színes jelkép

 

Fekete-fehér jelkép

 

3. Székhelye: Szekszárd, Tanya u. 4.

4. A TMRSZ jogi személy.

5. A szakszervezet a tagok önkéntessége alapján jött létre, a tagok és a pártoló tagok a belépésükkel egyidejűleg elfogadják az Alapszabályt, annak rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek isme­rik el.

6. A szakszervezet a tevékenységét az Alkotmány, az egyesülésről szóló törvény, valamint a hazai és nemzetközi szabályok és jogszabályok alapján, a dolgozók érdekvédelmének és érdekképviseletének megvalósulása érdekében kidolgozott Alapszabály­ban foglaltak szerint végzi.

7. Célkitűzéseit önállóan, az állami, politikai és más társadalmi szervezetektől függetlenül, az Alkot­mány, és egyéb jogszabályok keretein belül, a ta­gok érdekeit szem előtt tartva fogalmazza meg és váltja valóra.

8. Önállósága és függetlensége megőrzése mellett az érdekközösség, a szolidaritás és az összefogás elvei mentén meghatározott céljai elérése érdekében kapcsolatot tarthat, együttműködhet, szövetséget köthet az egyesülési jog alapján létrejött más tár­sadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi szolidaritás alapján részt vesz a nemzetközi szak­szervezeti mozgalomban.

9. A Szakszervezet működésében, tevékenységében nyitott más társadalmi szervezetek irányába (pl. ha­zai és nemzetközi szakszervezetek stb.). A tagság érdekeinek képviselete és érdekvédelme érdekében más társadalmi szervezetekkel a függetlenség és a kölcsönös bizalom, valamint a szolidaritás elve alapján szövetségre léphet. Az így létrejövő megál­lapodásoknak jelen alapszabállyal összhangban kell lenniük.

 

 

II.

 

A TMRSZ CÉLJA, FELADATA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI

 

A Szakszervezet célja

 

 

10. A Szakszervezetet alkotó szakszervezeti tagok ér­dekképviselete és érdekvédelme. A tagok társadal­mi, gazdasági, szociális, kulturális és foglalkoztatá­si viszonyával kapcsolatos, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő érdekeinek és jo­gainak egységes, hatékony képviselete, illetőleg védelme.
Tevékenysége széles körű nyilvánosságra épül, melynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a Szakszervezeten belül a kisebbségi véle­mény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is bizto­sítja.

 

Feladata és hatásköre

 

 

11. A Szakszervezet feladata:

a. Feltárni, képviselni, közvetíteni és lehetőség szerint érvényre juttatni tagjainak jogi, gazdasági, szociális, kulturális érdekeit.

b. Megjeleníteni, érvényesíteni a Szakszervezethez tartozó munkavállalók és más tagok érdekeit.

c. Különböző fórumokon élni a Szakszervezetet megillető egyeztetési, véleményezési, egyetértési, ellenőrzési, képviseleti, kifogásolási (vétó) joggal.

d. Tagjainak az önsegélyezési elv alapján történő támogatása.

e. Az eredményes munkavégzés feltételeivel összefüggő szabályok, döntések, intézkedések kialakításában való részvétel.

f. Az állomány szociális biztonságával, élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdések rendezésében való közreműködés, az egyetértési, egyeztetési és véleményezési jogkör gyakorlása, e tárgykörökben a szükséges intézkedések megtétele, a különböző szintű szabályozók módosításának kezdeményezése, a munkáltató működési körén belül a munkavédelmi tárgyú rendelkezések betartásának ellenőrzése.

g. A munkahelyi kollektívák jogainak védelmezése mellett a tagok személyes érdekvédelmének és érdekképviseletének biztosítása.

h. Tagjainak jogi, szociális, kulturális és egyéb jóléti szolgáltatások nyújtása. A TMRSZ a rendelkezésére álló erőforrásait e célokra fordítja.

12. A Szakszervezet működésében biztosítja a demokratikus elvek érvényesülését, különösen az alábbi elvek mentén:

demokratikus választás és képviselet;
alulról felfelé történő „építkezés”;
önrendelkezés és önálló képviselet;
egymás iránti szolidaritás elve;
függetlenség az állami és politikai akarattól, el­várástól.

13. Támogatja a TMRSZ célkitűzéseivel összhangban lévő, alulról építkező önszerveződési kezdeménye­zéseket.

14. Biztosítja a tagság rendszeres – a szakszervezet te­vékenységi körével összefüggő – tájékoztatását. Az állami és szolgálati titok, valamint a személyes adatok védelmének betartásával feladatainak meg­valósítása érdekében felhasználja a nyilvánosság fórumait.

15. A Szakszervezet a munkahelyi, illetve területi ta­gozódás szerint szerveződik, az egymással érdek­közösséget vállaló szakszervezeti tagok összefo­gása alapján tagszervezeteket, csoportokat, kö­zösségeket alkot. A tagság tisztségviselőket vá­laszt és delegál különböző testületekbe. A szakmai, réteg és egyéb érdekek érvényesítésére területi szervezetek hozhatók létre. A tagszervezetek elha­tározása alapján, állandó illetve ideiglenes jelleg­gel munkabizottságok alakulhatnak.

16. A Szakszervezet, a munkáltató és más szervezet ré­széről a tisztségviselőjét ért sérelmet a Szakszer­vezetet ért sérelemként értékeli.

 

 

III.

 

A TMRSZ TAGSÁGA

 

Általános szabályok

 

 

17. A TMRSZ tagjai lehetnek azok a természetes sze­mélyek, akik elfogadják az Alapszabályt és megfe­lelnek az alábbi feltételeknek:

a. Teljes jogú tag lehet:

A TMRSZ teljes jogú tagjai lehetnek a rendőrségnél, a rendvédelmi szerveknél és a felügyeletüket ellátó minisztérium(ok)nál, ezek irányítása alá tartozó szerveknél, a Miniszterelnöki Hivatalnál, kormányzati és egyéb feladatot ellátó mi­nisztériumoknál foglakoztatási – hivatásos szolgálati, munkavállalói, köztisztviselői, közalkalmazotti – jogviszonyban állók.

Valamint ezen szervek nyugállományú tag­jai, ha teljes jogú tagi viszonyuk aktív fog­lalkoztatási jogviszonyuk idején keletke­zett és az folyamatosan fennáll, vagy nyug­állományú, de korábban legalább 2 év tel­jes jogú Szakszervezeti (TMRSZ) tagi vi­szonnyal rendelkezett, és rendszeresen tag­díjat fizet.

Az e szervekkel tanulói, illetőleg ösztöndí­jas hallgatói jogviszonyban állók, akik el­fogadják a Szakszervezet Alapszabályát és rendszeresen fizetik a tagdíjat.

A Szakszervezet alkalmazásában álló mun­kavállalók, akik elfogadják a TMRSZ Alapszabályát és rendszeresen fizetik a tagdíjat.

Teljes jogú tag továbbá az, aki a TMRSZ törvényes képviseletét legalább négy évig ellátta, tehát választhat és választható.

b. Pártoló tag lehet:

• A TMRSZ pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes- vagy jogi személy, aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik, el­fogadja a TMRSZ célkitűzéseit és azt anya­gilag is támogatja. A szakszervezet pártoló tagjának jogai azonosak a teljes jogú tagé­val, de nem választhat és nem választható.

18. A szakszervezeti tagság önkéntes.

19. A TMRSZ tagjai egyidejűleg más szakszervezet­nek és érdekvédelmi szervezetnek is tagjai lehetnek.

 

A tagsági viszony keletkezése és a belépés elutasítása

 

 

20. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésé­vel, a tagdíjfizetés rendjére és módjára vonatkozó nyilatkozat megtételével, és a Szakszervezet hall­gatólagos beleegyezésével keletkezik. A tagsági viszony nem jön létre abban az esetben, ha a Szakszervezet Vezetői Testületének 15 napon belüli döntése alapján a Szakszervezet közli a belépni szándékozó személlyel, hogy belépési szándékát elutasítja.

21. A tagot belépését követően a nyilvántartásba be kell vezetni.

 

A tagsági viszony tartalma

 

 

22. A TMRSZ teljes jogú tagjának jogai:

a. A tag munkavállalói jogainak, érdekeinek védelméért, továbbá támogatásért fordulhat a Szakszervezet bármely tisztségviselőjéhez, vezető testületéhez.

b. A tag személyesen, vagy választott tisztségviselője útján részt vehet a szakszervezeti feladatok, a közös állásfoglalások kialakításában, megvalósításában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, értékelésében.

c. A tag javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a saját és a közösség érdekében. Felléphet és felszólalhat választott testületek, fórumok előtt és a szakszervezeti sajtóban. Véleményére, javaslatá­ra, észrevételére, beadványára 30 napon belül ér­demi választ kell kapnia a hatáskörrel rendelke­ző, illetve eljárásra jogosult szakszervezeti szerv­től. A válaszadásra nyitva álló határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

d. A tag jogosult az érvényes feltételek alapján a Szakszervezet rendelkezési jogkörébe tartozó, igénybe vehető kulturális, szociális és szabadidő létesítmények, eszközök használatára.

e. A Szakszervezet tagja munkaviszonyból keletkező és más jogszabályokban rögzített vitás kérdésekben jogosult szakszervezeti jogvédelmet és a működő jogsegélyszolgálatot – a Szakszervezet által kialakított szabályok szerint – igénybe venni.

f. A tag igénybe veheti a szakszervezeti juttatásokat és szolgáltatásokat, így különösen:

- Szociális segélyben részesülhet a szakszer­vezet döntése alapján.
- Szakszervezeti üdültetésben részesülhet a szakszervezet döntése alapján.
- Jogsegélyt vehet igénybe, amely jogi tanács­adást és képviseletet is jelenthet. Képviselet esetén a részére megítélt, vagy egyéb módon elért anyagi juttatás nettó értékének 10%-át a megítélt perköltségen felül köteles a szakszervezet által megjelöltek alapján bankszámlaszámra, vagy egyéb más módon megfizetni a Szakszervezetnek szolidaritási célból.

Az özvegyek, GYED-en, GYES-en lévők a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók ese­tén a perköltségen kívül, az ítélt összeg befi­zetésére nem kötelesek. Ebben az esetben a befizetéstől való eltekintéstől – az érintett kérelmére -elsődlegesen a szakszervezet Főtitkára jogosult az ilyen irányú felmentésről írásos igazolást adni az érintettnek, másod­lagosan a Vezetői Testület.

• A teljes jogú tagnak képviselet jár a szolgá­lati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő

- büntető (a tettenérés és a beismerés kivéte­lével),
- munkaügyi- és
- indokolt esetben polgári peres és nem pe­res ügyekben, valamint
- a fegyelmi és méltatlansági eljárások so­rán.

A tag részére a szakszervezet a felsoroltakon kívül bármely ügyben biztosíthat jogsegélyt a Vezetői Testület döntése alapján.

• Egyéb a szakszervezet által nyújtott támoga­tást vagy szolgáltatást a Küldöttértekezlet -két Küldöttértekezlet között, ha a soros Küldöttértekezlet az igény beérkezésétől, vagy felmerülésétől számított 30 napnál tá­volabbi időben kerül megtartásra – a Veze­tői Testület döntése alapján.

• A tag kiemelkedő szakszervezeti munkájáért kitüntetésben vagy más erkölcsi, illetve anyagi elismerésben részesülhet.

• Kezdeményezheti választott tisztségviselő be­számoltatását, visszahívását, a főtitkárnál, el­nöknél, vezető tisztségviselők esetében a Kongresszusnál.

• Minden teljes jogú tag választó és szakszerve­zeti tisztségviselőnek választható, kivéve az összeférhetetlenség eseteit.

 

A jog- és tag fenntartó tagsági viszony

 

 

23. Jog- és tagfenntartónak kell tekinteni a gyermek, il­letve a közeli hozzátartozó gondozása vagy ápolása miatt, illetőleg az egyéb okkal fizetés nélküli sza­badságon lévőt.

24. A tagsággal együtt járó jogokat gyakorolhatja, a ta­gok számára biztosított teljes körű juttatásokban részesülhet.

 

A szakszervezeti tag kötelességei

 

 

25. A szakszervezeti tagdíjat rendszeresen megfizetni.

26. A TMRSZ alapelveivel, feladatával és tevékenysé­gével ellentétes magatartástól tartózkodni.

27. A tag köteles az Alapszabályban foglaltakat betarta­ni.

28. A tagtól elvárható, hogy éljen jogaival és aktívan vegyen részt a szakszervezeti életben.

29. Az önként vállalt és a rábízott feladatokat a TMRSZ, illetve annak képviselője által meghatáro­zottak szerint végezze el.

lehetőségeihez mérten:

30. A TMRSZ szervezeteinek tevékenységét és szerve­zett akcióit támogatni.

31. Szolidaritást vállalni tagtársaival, és a választott tisztségviselőkkel, megvédeni a szakszervezetet, testületeit, tisztségviselőit az ellenük intézett jogta­lan támadásoktól, retorzióktól.

32. A szakszervezeti tagok a Szakszervezet tartozásai­ért nem felelnek.

A Szakszervezet tagja a tagsági viszonyának meg­szűnésekor a közös szakszervezeti vagyonból nem részesül.

 

A tagsági viszony megszűnése

 

 

33. A tagsági viszony megszűnik:

a. A tag által a szakszervezet felé tett írásbeli kilépé­si nyilatkozatával.
b. A tag halálával.
c. A tagdíj 3 havi önhibából történő nem fizetésével.
d. Kizárással.

Amennyiben 3 havi tagdíj nem fizetés megálla­pítása után a felszólítást követő 8 munkanapon belül a tag nem rendezi hátralékát, automatikusan törölni kell a nyilvántartásból.

34. Kizárással annak a tagnak a tagsági viszonya szüntethető meg, aki az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyezteti, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végez.

 

A kizárási eljárás

 

 

35. A kizárásra okot adó körülmény tudomás szerzésétől számított 60 napon belül a szakszervezet főtitkára elrendeli a méltatlansági eljárást. Ezt követően az időpont kitűzésével az érintett meghallgatásával vizsgálatot kell lefolytatni.

A vizsgálat lefolytatására a Szakszervezet főtit­kára tisztségviselőt, vagy a Vezetői Testületet bízhatja meg.

Tisztségviselő kizárására irányu­ló vizsgálat esetén a Vezetői Testület jár el. A vizsgálat eredményét – amennyiben a megálla­pított adatok alapján a tag kizárásának szüksé­gessége látszik indokoltnak – a Küldöttértekez­let részére a Főtitkár megküldi. A Küldöttértekezlet döntéséig a tag jogai felfüggesztésre kerülnek, azokat nem gyakorolhatja a képviseleti jogra való jogosultság kivételével. Az érintett távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, és távolmaradása esetére igazolásnak nincs helye.

Amennyiben a soros Küldöttértekezlet megtar­tásának időpontja 60 napon túli időpontban esedékes a két küldöttértekezlet között eljáró TMRSZ Vezetői Testülete a soron következő vagy döntésének megfelelően rendkívüli ülésén egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt a méltatlanság, illetve kizárás tárgyában, ame­lyet indokol és az írásba foglalt határozat a jog­orvoslati kioktatást is tartalmazza. A kizárásról szóló döntést – amennyiben azt nem a Küldöttértekezlet hozta – a Küldöttérte­kezlet helyben hagyja, vagy hatályon kívül he­lyezheti.

Vezetői Testületi döntés esetén az írásba foglalt határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül a kizárt tag a bíróság előtt kérheti a kizárási eljárás jogszerűségének felülvizsgála­tát.

Küldöttértekezlet döntése esetén az írásba fog­lalt határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül a kizárt tag a bíróság előtt kérhe­ti a kizárási eljárás jogszerűségének felülvizsgálatát.

A kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya. A keresetlevélnek az illetékes bírósághoz a kéz­hezvételtől számított 30 napon belül meg kell ér­keznie.

Méltatlanná válás megállapításával a tag a TMRSZ-nek tagja többé nem lehet, a kizárás dátuma a vizsgálat indítás kezdő időpontja.

36. Nem szűnik meg a tagsági viszonya annak, akinek szolgálati- vagy munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, az új munkaviszony létesítéséig. A tag­díjfizetési kötelezettséget a jövedelmükhöz igazo­dóan, illetőleg tagdíjfizetés alóli mentesítéssel határozza meg.

 

 

IV.

 

A TMRSZ SZERVEZETE

 

 

37. A TMRSZ testületeit és ügyintéző szerveit a tagság érdekeinek érvényesítésére és képviseletére hozza létre.

38. Bármely választott tisztségviselő felmenthető, il­letve visszahívható, ha a vállalt kötelezettségének nem képes megfelelni, vagy annak nem tesz eleget, illetve ha a tisztsége ellátására érdemtelenné válik.

a. A tisztségviselő akkor válik érdemtelenné, ha megszegi az Alapszabályt vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakszervezeti tisztségviselői minőségével nem egyeztethető össze.

b. Az érdemtelenségről a visszahívás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv előzetesen dönt.

c. A visszahívásra a Vezetői Testület jogosult, amelynek az írásos döntéséről a Főtitkár értesíti a tisztségviselőt, illetve azt a szervet, amely a tisztségviselőt annak idején megválasztotta (a továbbiakban Választó Szerv).

Ebben az esetben a Választó Szerv az értesüléstől számított 15 napon belül új tisztségviselőt választ azzal, hogy a visszahívott személy újra nem választható.

d. A visszahívással egyidejűleg új tisztségviselő kerül megválasztásra.

39. A TMRSZ az érdekközösség alapján a tagság aka­ratának megfelelően a munkáltatók jogi szemé­lyiségű szervezeteit is figyelembe véve – a me­gyék területén működő területi tagoltságához és szolgálati ágaihoz igazodó – munkahelyi vagy szakmai szervezeti rendben szerveződik.

40. Az életkorral, foglalkozással vagy egyéb rétegkép­ző elem szerinti azonos érdekek kifejezésére a tag­ság önkéntes társulásával, legalább 10 fővel cso­portok szerinti rendeződések jöhetnek létre.

41. A csoportok felépítésüket, működési rendjüket az Alapszabállyal összhangban szabályozzák. Jogo­sultak sajátos érdekeik megjelenítésére – az TMRSZ Programjának keretein belül – önálló programot kialakítani.

42. A szakszervezeti egységek felépítését, a létrehozan­dó testületek összetételét a tagság dönti el, egyben meghatározza programját és működési rendjét. Ön­állóan dönt arról is, hogy a szakszervezet ügyeinek ellátására milyen apparátust alkalmaz.

43. A TMRSZ választott testületei:

• Kongresszus Küldöttértekezlet
• Vezetői Testület
• Tagszervezetek
• Ellenőrző Bizottság (EB),

 

Kongresszus

 

 

44. A TMRSZ legfelsőbb, döntési joggal felruházott testülete, mely a tagság küldötteinek és küldött jogállású tisztségviselőinek gyűlése.

Küldötti jogállású tisztségviselők:

A TMRSZ elnöke,

A TMRSZ főtitkára,
A Kongresszust megelőző legutóbbi Küldöttérte­kezlet küldötteinek a Kongresszus idején is teljes jogú tagjai
Az EB elnöke.

A Kongresszuson minden küldött fő szabály sze­rint egy szavazattal rendelkezik és a betöltött tisztsége és küldöttválasztás alapján egy küldött legfeljebb két szavazattal rendelkezhet.

a. Összehívására szükség szerint, de legalább ötévenként kerül sor.

b. Rendkívüli Kongresszust kell összehívni a teljes jogú tagok 35 %-ának, – az ok és cél feltüntetésével történő – írásos kezdeményezésére.

A rendkívüli Kongresszus összehívására irányuló kezdeményezést a kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtés megkezdését követő 30 napon belül kell benyújtani a Szakszervezet törvényes képviselőjének. A kezdeményezés aláírásgyűjtésének hitelességéért az azt benyújtó, illetve az aláírásgyűjtést szervező tartozik felelősséggel.

c. A rendes Kongresszust a kitűzött határidő előtt legalább 90 nappal, a Rendkívüli Kongresszust időpontjának kitűzését követően haladéktalanul a kitűzést követően 60 nappal előtte meg kell hirdetni.

d. A rendes Kongresszust a Küldöttértekezlet által elfogadott napirendi pontok után a főtitkár jogosult összehívni. A megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, minden egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható.

e. Rendkívüli Kongresszus összehívására – kizárólag a megjelölt ok és cél megtárgyalása és megszavazása céljából – a főtitkár jogosult. A rendkívüli Kongresszuson szavazati joggal a legutóbbi rendes Kongresszuson mandátumot kapó és a rendkívüli Kongresszus idején még teljes jogú Szakszervezeti tagsági viszonyt fenntartók rendelkeznek.

f. A rendes Kongresszus küldötteit a tagszervezetek választják az alábbiak szerint:
200 fő után plusz 1 fő kongresszusi küldöttet, minden további megkezdett 200 fő után – 226 főtől – plusz 1 főt. A mandátumszámot minden esetben a tárgyévet megelőző december 31-i tag­létszám alapján jogi szervezetekre lebontva kell elosztani.

TMRSZ Kongresszusa választja a

• főtitkárt,
• elnököt,
• 6 fő Vezetőségi tagot, Országos Ügyvivőt
• EB elnököt.

Illetékes a tagság érdekeit érintő minden kérdés­ben.

h. Elfogadja és szükség szerint módosítja a TMRSZ alapszabályát, meghatározza a szakszervezeti tevékenység fő irányait, kialakítja a TMRSZ Programját.

i. A két Kongresszus között végzett munkáról beszámoltatja a TMRSZ testületeit a küldöttértekezletet, az EB-t.

j. Dönt az eléterjesztett indítványokról és pana­szokról.

k. Dönt a nemzetközi szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról és a kilépésről.

l. A nemzetközi küldöttségnek elsődlegesen min­den esetben tagja a TMRSZ Elnöke és Főtitká­ra.

Határozatképes, ha a küldöttek kétharmada jelen van. A határozatképességre és a szavazás rendjére vonatkozó további szabályokat az Alapszabály pontjai tartalmazzák. A szavazás akkor eredmé­nyes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 50 %-+ 1 fő azonosan dönt.

A Kongresszus megkezdése előtt legalább 60 nappal írásban kell benyújtani a Kongresszus előtt tárgyalandó javaslatokat, így különösen:

- az Alapszabály-módosítási javaslatokat,

- a Kongresszus által választandó tisztségvise­lőkre vonatkozó személyi javaslatokat.

 

Küldöttértekezlet

 

 

45. Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképvisele­ti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus között jár el.

46. Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az TMRSZ Programjának megfe­lelően, a hatályos jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek, saját Szervezeti és Működési Sza­bályzata, valamint a tagság megbízása alapján végzi.

47. Tagjai: tagszervezetek, csoportok vezetői, titkárai valamint a TMRSZ főtitkára, és elnöke.

48. Üléseire szükség szerint, de legalább évente egy al­kalommal kerül sor. A Küldöttértekezletet a főtit­kár hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A főtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltér­ni nem lehet, minden egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható.

49. Megválasztja a Vezetői Testület javaslatára az EB két tagját.

 

Hatásköre

 

 

50. Az Elnöki, a főtitkári, az EB elnöki, vagy Veze­tői Testületi tisztség megüresedése esetén – leg­feljebb 36 hónapi időtartamra – ügyvivő Elnö­köt vagy ügyvivő főtitkárt, ügyvivő EB elnököt vagy ügyvivő Vezetői tisztségviselőt bíz meg.

51. Ellátja és gyakorolja az őt érintő munkáltatói intéz­kedések esetén az egyetértési, véleményezési jo­got, valamint a főtitkár függetlenítése esetén – a munkáltatótól átruházott – munkáltatói jogkört.

52. Dönt az éves költségvetésről, jóváhagyja az éves költségvetési beszámolót.

53. Megválasztja a hazai és nemzetközi szövetségek kongresszusi küldötteit.

54. Dönt a hazai szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról és a kilépésről.

55. Elfogadja, vagy elutasítja a Vezetői Testület évi beszámolóját. Az elutasítás lehet részleges is, azaz csak egyes határozatokra, vagy egyes dön­tésekre terjed ki. Vezetői Testület beszámolójá­nak teljes, vagy részleges elutasítása esetén a Ve­zetői Testület mellé a Küldöttértekezlet a követ­kező Küldöttértekezlet megtartásáig 1 fő pótta­got választ, aki a Vezetői Testület ülésein részt vesz és szavazattal rendelkezik. A póttag a kö­vetkező Küldöttértekezleten beszámol a Vezetői Testületben tapasztaltakról, végzett munkájá­ról, amelynek elfogadásáról, vagy elutasításáról a Küldöttértekezlet külön szavaz.

 

Vezetői Testület

 

 

56. Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképvi­seleti, ügyintéző, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Küldöttértekezlet között jár el.

57. Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és fel adatok jegyében, az TMRSZ Programjának megfelelően, a hatályos jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek, saját Szervezeti és Mű­ködési Szabályzata, valamint a tagság megbízá­sa alapján végzi.

58. Tagjai: a TMRSZ főtitkára, és elnöke, valamint 6 fő választott országos Ügyvivő, Vezetőségi Tag.

59. Üléseire szükség szerint, de legalább évente három alkalommal kerül sor. Összehívására a napirendi pontok kitűzésével a főtitkár jogosult. A főtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, minden egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható.

 

Hatásköre

 

 

60. Minden olyan döntés, mely a Küldöttértekezle­tet megilleti.

61. A Főtitkár javaslatára dönt a szakszervezeti ta­gok után járó rendkívüli szabadság, valamint a TMRSZ rendelkezésére álló munkaidő-kedvezmény központi keretének a függetlenítésre, azaz a rendelkezési-, vezénylési, illetőleg tartalékál­lományba helyezésre vonatkozó felhasználásá­ról.

62. Jogosult a Küldöttértekezletig ügyvivő Elnököt vagy ügyvivő főtitkárt, ügyvivő EB elnököt vagy ügyvivő Vezetői tisztségviselőt megbízni. Megbízza az EB tagjait a küldöttértekezletig.

63. Másodlagosan a Vezetői Testület gyakorolja a munkáltatói jogokat az alkalmazottak felett, il­letve másodlagosan működteti a TMRSZ Koor­dinációs Irodáját, Jogi irodát és területi irodá­kat.

64. Mindazokban az ügyekben dönt, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

65. Döntéseit határozatokban rögzíti. Jogosult tit­kos határozatok meghozatalára is, mely a szer­vezet érdekében szükséges, melyről szóban kell tájékoztatni a soron következő küldöttértekezletet.

 

Ellenőrző Bizottság (EB)

 

 

66. Az EB annak elnökéből és két azonos jogállású tagból áll. Az EB a pénzeszközök és vagyon megfelelő felhasználásának ellenőrzésére jönlétre. Az EB tagjainak munkáját független, szak­képzett könyvvizsgáló segíti. A könyvvizsgálat elvégzése évenként egyszer szükséges.

Feladata:

67. Közreműködik az Alapszabály és a Program sze­rinti működés ellenőrzésében, valamint az TMRSZ költségvetésének tervezésében, teljesü­lésének és a TMRSZ gazdálkodása rendjének el­lenőrzésében.

68. Javaslatot tesz a gazdálkodás és a számvitel fej­lesztésére, az esetleges hibák kijavítására.

69. A vizsgálatai alapján készült megállapításaikról, tapasztalataikról tájékoztatják a Szakszerveze­tet. Halaszthatatlan esetben a törvényes gazdál­kodási rend helyreállítása érdekében intézkedé­seket kezdeményez az arra illetékes szervezetnél, testületnél, illetőleg képviselőnél.

70. Tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak.

71. Vizsgálata során betekinthet a Szakszervezet irat- és dokumentumtárába, információt kérhet valamennyi érintett tisztségviselőtől, és személy­től.

 

 

V.

 

A TMRSZ TISZTSÉGVISELŐI

 

A TMRSZ képviselője: a főtitkár.

 

A Főtitkár feladatai különösen

 

 

72. Ellátja és biztosítja a TMRSZ képviseletét.

73. Jogosult a napirendi pontok közlésével Küldött­értekezletet, Vezetői Testületet, taggyűlést össze­hívni, a Kongresszus időpontját és az elfogadott napirendi pontokat közölni. A főtitkár által meg­jelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, min­den egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható.

74. Részt vehet a TMRSZ bármely ülésén.

75. Képviseli a TMRSZ-t más szervek és szervezetek előtt, valamint nyilvános fórumokon és rendezvé­nyeken.

76. A TMRSZ nevében szerződéseket köthet, illetve szerződések megkötésére megbízást adhat a kong­resszus, a Küldött Értekezlet és a Vezetői Testület határozatainak megfelelően.

77. Jogosult a TMRSZ nevében nyilatkozatokat tenni.

78. Dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy Alapszabály nem sorol a kongresszus, küldöttérte­kezlet hatáskörébe. Így különösen dönthet a meg­bízott tisztségviselők kikéréséről, indoklás nél­küli visszahívásáról, az alkalmazottak felvételé­ről, bérezésükről, személyüket érintő munkálta­tói intézkedések megtételéről.

79. A Vezetői Testület üléseinek összehívását, napi­rendi pontok meghatározásával kezdeményezi.

80. Jogosult a Vezetőségi Tagok, az Elnök, valamint az EB tagjai felfüggesztésére, amennyiben mél­tatlanságra okot adó körülményt észlel. Ez eset­ben a méltatlansági/kizárásra irányuló eljárás szabályai érvényesülnek.

81. Működteti a TMRSZ Koordinációs Irodáját, Jogi irodát és területi irodákat, az alkalmazottak felett elsődlegesen gyakorolja a munkáltatói jogokat.

82. Rendszeresen beszámoltatja az országos hatás­körű választott tisztségviselőket, az országos ha­táskörű megbízott ügyvivőket, a függetlenített és nem függetlenített tisztségviselőket, szakszerve­zeti tevékenységüket irányítja, feladatot határoz meg részükre. Személyüket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol. A megválasztott tisztségviselők esetében is feladatuk nem megfelelő ellátása, is­métlődő hiányosságok esetén intézkedik függetlenítésük megszüntetésére.

83. A TMRSZ tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásá­nak megszervezéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért.

84. Felelős a TMRSZ pénzeszközeinek költségvetés szerinti, szabályszerű felhasználásáért, a felszerelé­si- és vagyontárgyak megőrzéséért, gyarapításáért.

85. Munkájáról beszámol a Kongresszusnak, Küldött­értekezletnek, a Vezetői Testületnek.

86. Ellátja a Küldöttértekezlet-, a Vezetői Testület tag­jainak és a megbízott tisztségviselőknek az érdek­képviseletét, személyüket érintő munkáltatói intéz­kedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.

87. Eljár tagjainak személyes érdekképviseletében.

 

Az Elnök

 

 

88. Felügyeli a TMRSZ Alapszabályának és Program­jának megfelelő működését.

89. A TMRSZ Elnöke egyben a Küldöttértekezlet elnö­ke is.

90. Feladata a Kongresszus határozatainak megfelelően szervezni a Küldöttértekezlet munkáját.

91. Gondoskodik az üléseken hozott határozatok egy­séges szerkezetbe foglalásáról (Határozatok tára), melynek tartalmát valamennyi tagszerve­zet, csoport részére 30 napon belül köteles meg­küldeni. Amennyiben bármely tag, tisztségvise­lő a határozatok tárából hitelesített másolatot kér, azt írásban bármikor megkérheti, a megér­kezést követően részére 30 napon belül a szak­szervezet köteles kiadni.

92. Gondoskodik a küldöttértekezlet határozatainak a tagok részére történő eljuttatásáról.

93. A Küldöttértekezlet döntésének megfelelően részt vesz a szakszervezet kapcsolatainak ápolásában. Ellátja a főtitkár, az EB elnökének és tagjainak sze­mélyes érdekképviseletét, az őket érintő munkálta­tói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.

94. Megszervezi a tagságtól a Küldöttértekezlethez ér­kező észrevételek, javaslatok érdemi vizsgálatát és megválaszolását.

95. Munkájáról beszámol a Küldöttértekezletnek.

96. Rendszeresen beszámoltatja a Küldöttértekezlet tagjait, kivéve a főtitkárt.

97. Az elnök jogkörébe tartozik az is, hogy a Kül­döttértekezletről indokolatlanul távol maradt tisztségviselőt meghallgatja, írásban kötelezi a távolmaradás okának részletezésére, majd dönt az alábbi szankciók közül.

98. Alapszabály- és Program-ellenes tevékenység, il­letőleg feladatai ismétlődő, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselőt:

- figyelmezteti,
- felhívja,
- felfüggeszti.

 

A TMRSZ tiszteletbeli Elnöke

 

 

99. Tiszteletbeli Elnök lehet az, aki az elnöki posztot legalább 4 évig betöltötte és a tagsági viszonya nem szűnt meg.

100. Részt vehet a TMRSZ rendezvényein.

101. A főtitkár vagy az elnök megbízása alapján reprezentatív rendezvényeken képviselheti a TMRSZ-t.

 

A tisztségviselők felfüggesztésének és felmentésének szabályai

 

 

102. Az elnök, a főtitkár együttesen és külön-külön is jogosult az érintett tisztségviselőt 60 napi időtartamra felfüggeszteni. A felfüggesztés időtartalmára megbízott titkárt jelöl ki. A felfüggesztés időtartamának lejárta előtt az adott testület, szervezet, ahol a tevékenységét kifejti, alakszerű határozattal dönt a tisztségviselő eredeti jogállásának visszaállításáról, illetőleg felmentéséről. Az érintett tisztségviselő a döntés ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a 34 pontban írtak szerint. Amennyiben a tisztségviselő felfüggesztésekor a főtitkár méltatlansági eljárást is kezdeményez és a 60 nap alatt méltatlansága megállapításra kerül, úgy tisztsége automatikusan megszűnik.

 

Választott, országos hatáskörű ügyvivők
(6 fő)

 

 

103. Országos hatáskörrel rendelkeznek.

 

Feladatai különösen

 

 

104. A Főtitkár által meghatározottak alapján egyé­ni feladatok végrehajtása, és a TMRSZ tevékenységének valamennyi területén az érdekvé­delmi és érdekképviseleti feladatok ellátása, az érdekegyeztetések kezdeményezése és lefolytatása.

105. Aktív közreműködéssel elősegíteni a tagság tá­jékoztatását, valamint az információáramlást a testületek és tagszervezetek között.

 

Főtitkár által megbízott ügyvivők

 

Feladatai különösen

 

 

106. A Főtitkár által meghatározott szakszervezeti ügyek intézése, feladatok végrehajtása.

107. Aktív közreműködéssel elősegíti a tagság tájé­koztatását, jogi ügyek vitelét, valamint az infor­mációáramlást a testületek és tagszervezetek között.

 

Megyei (Intézményi) Titkári értekezlet

 

 

108. A tagszervezetek titkáraiból álló olyan érdekvé­dő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntésho­zó testület, amely önálló elhatározásuk alapján illetékességi területén (megye vagy intézmény) fejti ki tevékenységét.

109. A Megyei (Intézményi) Titkári értekezletet a megyei (intézményi) titkárok hívják össze saját döntésük, az Elnök vagy Főtitkár javaslata alapján, illetőleg a tagság vagy a titkárok egy­harmadának – az ok és cél feltüntetésével törté­nő – írásos kezdeményezésére.

110. Tagjai a megyei (intézményi) tagszervezetek titkárai.

111. Döntéseit az Alapszabályban meghatározottak szerinti szavazással hozza meg. A szavazás ak­kor eredményes, ha a jelenlévő döntésre jogosult személyek legalább 50% + 1 fő azonosan dönt.

112. Illetékes a megyét (intézményt) érintő minden kérdésben.

 

A tagszervezet

 

 

113. Helyi hatáskörrel rendelkező testület, amelynek megalakulásához legalább tíz teljes jogú TMRSZ tag szükséges.

114. Vezetője- választás útján- a titkár.

115. Érdekvédő, érdekképviseleti tevékenységét azon illetékességi- vagyis az adott szakmai szervezet, szol­gálat- területén fejti ki, ahol megalakult.

116. Jogosult a helyi hatáskörű ügyben minden prob­lémájával közvetlenül a TMRSZ főtitkárához, elnökéhez fordulni és eljárását kérni.

117. Képviselteti magát titkára útján a Küldöttértekezle­ten, valamint a Kongresszuson.

118. Taggyűlés összehívására szükség szerint, évente egy alkalommal, valamint a tagság kezdeményezése alapján kerül sor.

119. Megszüntetésére:

• a tagszervezet gyűlése;

• a tagság öt főre csökkenése vagy valamennyi tag kilépése esetén elsődlegesen a főtitkár vagy elnök, másodlagosan a TMRSZ Vezetői Testülete jogosult.

- Ideiglenesen a tagszervezet megszűnik, amennyiben tisztségviselője(i) titkár, titkárhe­lyettes időközben lemond, kilép, stb. az új tisztségviselők választásáig. Ennek megállapítására elsődlegesen a főtitkár vagy elnök, má­sodlagosan a TMRSZ Vezetői Testülete jogo­sult.

 

A tagszervezet titkára

 

 

120. Ellátja és biztosítja a TMRSZ helyi szintű képviseletét.

121. Jogosult a helyi hatáskörű ügyben minden problémájával közvetlenül a TMRSZ főtitkárához, elnökéhez fordulni és eljárását kérni.

122. A tagszervezet, csoport tevékenységének vala­mennyi területét érintően felelős a meghozott dön­tések végrehajtásának megszervezéséért.

123. Felelős az érdekérvényesítés helyi szintű megszervezéséért.

124. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a tagság­nak és a TMRSZ főtitkárnak.

 

Tisztségviselők

 

 

125. Az országos tisztségviselők és ügyintézők.

126. A TMRSZ választott testületeinek tagjai, válasz­tott képviselője és ügyintézője.

127. A TMRSZ elnöke vagy főtitkára által – konkrét, egyedi ügyben való eljárásra, illetőleg tevékenység elvégzésére – választott (megbízott) tisztségviselő.

128. Tagszervezeti vezető.

129. Tagszervezet ügyintézője.

130. A tisztségviselő köteles tisztének legjobb tudása szerint eleget tenni. A tagság érdekeinek képvisele­tében eljárni. A TMRSZ Programjában megfogal­mazott célok megvalósításában aktívan közremű­ködni, valamint a szervezetek és testületek döntéseit maradéktalanul végrehajtani.

131. Tevékenységéről rendszeresen beszámol annak a testületnek, amely megválasztotta, illetőleg az Alapszabályban erre feljogosított testületnek, azok tisztségviselőinek.

 

Tisztségviselő megválasztásának rendje

 

 

132. Szakszervezeti tisztségviselő lehet a TMRSZ bár­melyik teljes jogú tagja – kivéve az összeférhetet­lenség miatt nem választhatókat -, akiket a tagság, illetve a tagság által megválasztott képviselők testü­lete megválaszt, illetőleg az elnök vagy a főtitkár megbíz.

133. A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a jelölést sze­mélyesen vagy írásban tett nyilatkozatával elfo­gadja. Írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szak­szervezet, mint tisztségviselőt a munkáltató felé megnevezze. A jelölés elfogadását amennyiben írásban történik annak elfogadása az ülésjegyző­könyvéhez kell csatolni, szóbeli elfogadását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

134. A TMRSZ Vezetősége megválasztása két fordu­lóban történik. Első fordulóban a Kongresszus a főtitkárt választja meg.

135. A második fordulóban a főtitkár megválasztását követően, az elnök, a 6 országos hatáskörű ügy­vivő és az EB elnök megválasztása következik a főtitkár által a jelöltekből összeállított lista alap­ján.

136. A főtitkár megválasztását követően szükség sze­rint a levezető elnök szünetet rendel el és a jelölő­lista elkészítéséről, hitelességéről, kinyomtatásá­ról a Mandátumvizsgáló és Jelölő Bizottság gon­doskodik.

137. A szavazólapokat annyi példányban kell ki­nyomtatni, ahány mandátum a szavazás előtt je­len van.

138. Ezt a Mandátumvizsgáló és Jelölő Bizottság el­lenőrzi.

139. A legtöbb szavazatot kapó jelölteket kell megvá­lasztottnak tekinteni.

140. Amennyiben egy tisztségre több jelölt van és szavazategyenlőség alakul ki, akkor új szava­zást kell elrendelni mindaddig, ameddig valamelyik nem szerez szavazattöbbséget. A megvá­lasztás menete a főtitkár megválasztására is irányadó.

 

Az összeférhetetlenség esetei

 

 

141. Nem választható és nem bízható meg szakszervezeti tisztséggel, aki:

- az államigazgatási munkáltatói szervezetek­nél munkáltatói jogkört gyakorló, és felső szintű vezetőnek minősül.

- Akit a TMRSZ tisztségéből a főtitkár indok­lás nélkül visszahívott 3 évig.

142. A TMRSZ-ből méltatlanság miatt kizártak ese­tében kérelemre tagsági viszony létesítésére csak a Kongresszusnak van hatásköre és illeté­kessége. A méltatlanság miatt Kongresszusi döntés alapján újra taggá vált személy választott tisztséget nem tölthet be további 3 évig. Fő­titkár, Elnök együttes döntése alapján korláto­zottan, szűk keretek között megbízotti feladatot elláthat.

143. Az EB elnöke, valamint tagjai, választott vagy megbízott ügyvivők, más szakszervezeti tisztsé­get nem tölthetnek be.

A tisztségviselő felmentése (visszahívása)

144. A szakszervezet tisztségviselőjének felmentésére (visszahívására) az őt megválasztó vagy megbízó, valamint az Alapszabályban erre feljogosított tes­tület, vagy tisztségviselő jogosult.

145. A felmentés (visszahívás) a választással azonos rendben, határozatképes ülésen, lehetőség szerint az érintett jelenlétében történhet. A visszahívást megelőzően az érintett tisztségviselőnek lehetősé­get kell adni arra, hogy az ellene felhozott kifogá­sokkal szemben érveit és indokait kifejtse.

146. A főtitkár jogosult a megbízott tisztségviselő in­doklás nélküli, haladéktalan visszahívására. A visszahívott tisztségviselő írásbeli kérelmére a döntést indokolni köteles, melyet minden tiszt­ségviselőnek megküld.

 

 

VI.

 

A TAGOK, A TISZTSÉGVISELŐK ÉS A TESTÜLETEK

 

KAPCSOLATAINAK ALAPELVEI

 

 

147. A szakszervezeti tagok, testületek ügyeik intézésé­re, képviseletére nyílt jelöléssel és titkos szavazás­sal tisztségviselőket választanak.

148. A megválasztott személyek tisztségüket, a választásukat követő 5 évig, de legfeljebb a követ­kező – az ötödik év utolsó naptári napjáig meg­tartott – választásig, a megbízott tisztségviselők megbízatásuk időtartamáig töltik be.

149. A tisztségviselők választóik megbízottaiként tevé­kenykednek, hatáskörüket és megbízatásuk időtar­tamát az Alapszabály szabályozza ennek megfele­lően a tisztségviselők megbízatása 5 évig szól.

150. A TMRSZ minden tagjának, csoportjának és testü­letének jogában áll, hogy akár önállóan, akár má­sokkal összefogva javaslataival és problémáival vagy tájékozódási igényével közvetlenül vagy közvetve képviselőjéhez, illetve a TMRSZ bármely testületéhez forduljon.

151. A felszólított tisztségviselőnek vagy testületnek a felvetett kérdésekre 30 napon belül kell érdemben válaszolnia. A megválaszolási határidő indokolt esetben újabb 30 nappal meghosszabbítható.

152. A TMRSZ testületeinek ülése akkor határozatképes, ha:

a. A tagok, illetőleg küldöttek 2/3-a jelen van.

b. Az a. pont szerinti létszám hiánya miatt félbeszakadt, elhalasztott, megismételt ülések újbóli összehívása esetén a tagok 50 %-ának + 1 főnek a jelenléte szükséges;

c. Amennyiben az ülés a második alkalommal is határozatképtelen, úgy a 8. napot követően, változatlan napirenddel összehívott ülés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

d. A helyi (szolgálati) sajátosságoknak megfelelően a TMRSZ bármely ülése megtartható az azonos napirenddel összehívott rész-üléseken is.

e. Ilyen esetben a rész-üléseken a jelenlévők – kizárólag a nem azonos személyek -, illetőleg szavazataik száma alapján számítandó a határozatképesség és a döntés. Határozathozatal esetén a végső eredményt a tagság körében írásban közzé kell tenni.

f. A TMRSZ döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott testület vezető tisztségviselőjének szavazata dönt.

g. Amennyiben ezt az adott tisztségre vonatkozóan egyetlen jelölt sem éri el, akkor újabb fordulót kell tartani. Ha a második fordulóban egyik jelölt sem kapj a meg az 50 % + 1 szavazatot, akkor a harmadik fordulóban legalább a szavazatok egy­harmadát elért jelölt tekintendő megválasztott­nak.

 

 

VII.

A TMRSZ MŰKÖDÉSÉNEK ERŐFORRÁSAI,
PÉNZÜGYI ALAPJAI,
GAZDÁLKODÁSA

 

 

153. A TMRSZ pénzeszközei biztosítják a tagságnak, a tisztségviselőknek, alkalmazottaknak és meg­bízottaknak nyújtható juttatások (bér, tisztelet­díj, jutalom, költségtérítés, egyéb juttatások stb.) és szolgáltatások, a szakszervezeti akciók, a ha­zai és nemzetközi szakszervezeti szövetségi tag­sági díjak, valamint a TMRSZ szervezetei és testületei működésének anyagi fedezetét.

154. A TMRSZ gazdálkodásának pénzügyi alapját a tag­díjak, felajánlások és egyéb bevételek, adományok, valamint a szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvé­nyek alapján a TMRSZ-nek juttatott vagyon és annak hozadékai képezik.

 

A TMRSZ pénzeszközeinek felhasználása

 

 

155. A TMRSZ-nek a tagdíjakból, felajánlásokból és egyéb bevételekből származó anyagi forrásait az Alapszabályban meghatározott testület által elfoga­dott költségvetésben rögzítetteknek megfelelően lehet felhasználni.

156. A szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszer­vezeti vagyon megosztásáról szóló törvények értel­mében a TMRSZ számára átadott vagyon kezelése, hozadékainak hasznosítása:

Ezen bevételeket a TMRSZ költségvetésének ré­szeként tervezve, kizárólag az alábbi célokra le­het felhasználni:

- a TMRSZ Programjában meghatározott célok megvalósítását szolgáló kutatások támogatásá­ra;

- szakszervezeti tisztségviselők, tagok és alkal­mazottak képzésére;

- a TMRSZ tagságát, valamint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló kiadványok, illetve elektronikus sajtótermék kiadására;

- a TMRSZ tagsága részére biztosítható kedvez­ményes üdülési lehetőségek megteremtésére.

157. A TMRSZ a működés gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – az EB előzetes hozzájárulása és folyamatos ellenőrzése mellett – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

158. A vállalkozásokból származó nyereséget alapvető­en kulturális, jóléti és sport célokra lehet felhasználni.

 

Tagdíj

 

 

159. alapja és mértéke:

- foglalkoztatás esetén havonta a pótlékok nélküli bruttó illetmény 1 %-a;

- nyugdíjasok havonta 1000 (azaz egyezer) Ft;

- pártoló tagok esetén minimum havi 1.000 Ft

- özvegyek, GYED-en, GYES-en lévők a tanu­lói, hallgatói jogviszonyban állók, továbbá be­osztásból felfüggesztettek esetén (amennyiben utóbbi esetben illetményüket teljes egészében visszatartják) tagdíjmentesség.

160. fizetésének módja:

- foglalkoztatási, jogviszonyban állók esetében – a munkáltató pénzügyi szolgálatának adott megbí­zásuk alapján – központi levonással;

- a többi esetben a tárgyhónap 10. napjáig

161. fizetésének rendje:

a befolyó összes tagdíj a TMRSZ számlájára ke­rül átutalásra, illetve befizetésre.

Megjegyzés: A „foglalkoztatási jogviszony” kifeje­zés a belügy-minisztérium és az irányítása alatt álló szervezeteknél valamennyi alkalmazási (közalkal­mazotti, köztisztviselői, hivatásos és munkaválla­lói) jogviszonyt jelenti.

 

A szakszervezet munkaidő-kedvezményeinek fel­használása:

 

 

162. A rendkívüli szabadság, valamint a munkaidő kedvezmény a főtitkár javaslatára a Küldöttértekezlet vagy annak jogkörében a Vezetői Testület döntése alapján kerül felhasználásra.

Halaszthatatlan esetekben a főtitkárnak döntési jogosultsága van, melyet utólagosan kell jóváhagyatni.

 

 

VIII.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

163. Jelen Alapszabály a TMRSZ működésének, szer­vezeti életének alapdokumentuma.

164. A TMRSZ tagszervezetei, és testületei – az Alap­szabály és a Program keretei között – saját működé­sük rendjét és szabályait maguk határozzák meg, illetve foglalhatják szervezeti és működési szabályzatba.

165. Képviseleti és aláírási jog

Képviseleti jog: A Tettrekész Magyar Rendőr­ség Szakszervezetét (TMRSZ-t) harmadik sze­mély, bíróság és hatóság előtt a főtitkár képvise­li. A főtitkár tartós távollétében, akadályoztatá­sa esetén vagy eseti döntés folytán ez a képvise­leti jog írásbeli meghatalmazás alapján az elnö­köt, vezető tisztségviselőt, vagy 3. személyt illet­het meg, a főtitkár e célra adott képviseleti meg­hatalmazása alapján, a meghatalmazásban írt ügykörökben, ügyekben.

Aláírási és utalványozási jog: A képviseleti jog keretén belül a képviseletre jogosult önállóan írja alá a nevét a Tettrekész Magyar Rendőrség Szak­szervezete neve alá az aláírási címpéldány szerint. A bankszámla feletti rendelkezési jog a TMRSZ főtitkárát illeti meg. Jogszabályváltozás és egyéb változás esetén további aláíró az általa megbízott személy.

Ezen Alapszabály a 2010. szeptember 24-én a Kongresszus általi elfogadásával (végszavazásá­val) egy időben lép hatályba, s ezen időszaktól en­nek rendelkezései alkalmazandóak.

 

 

Budapest, 2010. szeptember 24.