Teljes anyag PDF formátumban

Dr. Schandl László Ph.D. orvos ddtb.

címzetes egyetemi tanár
parancsnok
MH Honvédkórház

Budapest

Tisztelt Parancsnok Úr!

Szakszervezetünkhöz az az információ jutott el, miszerint a MH Honvédkórházban a szolgálati járadékban részesülőktől, illetve közvetlen hozzátartozóktól is, megvonják az orvosi ellátást.

A 175/2007. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a MH Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásaira jogosult „a rendvédelmi szervek személyi állománya és közeli hozzátartozója, a személyi állományból nyugállományba helyezett, valamint szolgálati járandóságban részesülő és biztosított családtagja”

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a – 2011. évi CLXVII. törvény 62. § (3) bekezdéssel módosított – 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés u) pontja határozza meg, az alábbiak szerint:
„Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül”

A fent idézett jogszabályokkal ellentétes intézkedésről szóló információk tudomásunkra jutása miatt kérjük Tisztelt Parancsnok Urat, tájékoztatni szíveskedjen a híresztelés valóságtartalmáról és esetleges okáról annak érdekében, hogy a hozzánk fordulók részére megalapozott válaszokat adhassunk.

Szekszárd, 2012. május 7.

Tisztelettel:

Rádi Attila
TMRSZ ügyvivő főtitkár

Válaszlevél:

Hasonló tartalmú levelet küldtünk a belügyminisztériumba is, ám onnan ezidáig válasz nem érkezett.

TISZTELT RENDŐRSÉGI MUNKAVÁLLALÓK, TAGJAINK, TISZTSÉGVISELŐINK!

Több kérdés is érkezett a TMRSZ vezetőségéhez azzal kapcsolatban, hogy szakszervezetünk hogyan képzeli el az MRK működésében történő részvételt.

Néhány idézet az MRK működésére vonatkozó a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényből.

Az MRK a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

Az MRK:

- Ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben.

- Megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

- Szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,

- Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó –, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó – előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

- Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK szolgálati viszonyban álló taggal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy megszünteti az etikai eljárást.

Jelenleg folyamatban van az MRK jelölt állítás, az ajánló cédulák kiosztása. Csak az lehet jelölt, aki 459 darab ajánlócédulát össze tud szedni. Gondolkozzunk egy kicsit. Hány olyan szervezeti egység van a Rendőrségen belül, ahol van 459 munkavállaló? Itt nem a főkapitányságokra kell gondolni, hanem a rendőrkapitányságokra, illetve a határrendészeti kirendeltségekre. Véleményünk szerint elég kevés, vagy talán egy sem. Ez azt jelenti, hogy a kisebb szervezeti egységek hiába adják le egy emberre a jelölő cédulákat, akkor sem fogja elérni a minimális szintet, hiszen másik szervezeti egységtől nem rá, hanem a saját jelöltjükre fognak szavazni. Az oszd meg és uralkodj elve tehát megint érvényesülni látszik.

Egy kérdés merült fel bennünk, a rendőrség széttagoltsága miatt. Lehet, hogy csak nagyon kevesen, lehet, hogy pont csak 10 fő (ennyi a rendőrségnek biztosított létszám az MRK-n belül) kap majd elégséges számú ajánlást?

Jelzések érkeztek hozzánk, hogy esetenként előfordul az, hogy a kopogtató cédulák kiosztási helyén, már a kötelezően jelölendő nevét is közlik az állomány tagokkal (persze csak tájékoztató jelleggel!?).

De haladjunk tovább. A törvényi szabályozás szerint az MRK alkotja meg a hivatásetikai részletszabályokat, ami önmagában nem baj, bár már van egy Etikai Kódex, amit alkalmazunk is.

A probléma, a rejtett visszásság abban van, hogy az MRK az etikai eljárás lefolytatását követően, javaslatot tesz a fegyelmi eljárás, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására.

EGY ÉRDEKKÉPVISELTI SZERV A SAJÁT TAGJAI ELLEN ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZ?!

Álláspontunk szerint, ha ezt egy érdekképviseleti szerv megteszi, már eleve méltatlanná vált a tagjai védelme vonatkozásában.

Az MRK a törvényi jogosultság alapján – miután az MRK által kezdeményezett eljárás megindult – képviselheti a tagot (?!).

A mondat tartalma visszás, gondoljatok csak bele. Valaki tesz egy „feljelentést” valaki ellen, akit az eljárásban ugyanaz fog védeni, mint aki a „feljelentést” tette. Biztosak vagyunk benne, hogy elfogulatlanul (?!), saját érdekeit is félretéve fogja képviselni az érintett szervezet a tagját.

Az úgynevezett „normális” (sajnos kénytelenek vagyunk idéző jelbe tenni) eljárásokban minden esetben vizsgálni kell összeférhetetlenségi okokat.

Álláspontunk szerint az előbb leírtak alapján az egyik klasszikus összeférhetetlenségi eset körvonalazódik. Ugyanabban az eljárásban nem lehet ugyanaz a szervezet a vádló, és a védő is. Vagy nem így gondoljátok?

Majd kitalálják (hiszen az MRK működésével kapcsolatban szinte minden titkos, nem tudunk semmit, ezért lehetséges), hogy akkor összeférhetetlenség áll fent, és nem látják el a védelmeteket, annak ellenére sem, hogy fizetitek a tagdíjakat.

Akkor mi lesz? Nem lesz senki, aki megvéd benneteket.

Összegezve a leírtakat a TMRSZ, mint eddig sem, most sem vesz részt egy olyan szervezet működésében, amely a munkavállalók további kizsákmányolására, ellehetetlenítésére irányul.

Véleményünk szerint kötelességünk biztosítani a tisztességes, pártatlan eljárások lefolytatását a rendőrségi munkavállalók részére, ezért már az MRK szükségességét, indokoltságát is megkérdőjeleztük, és minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel azon vagyunk, hogy az MRK-val, mint „érdekvédelmi szervezettel” szemben érvényesíthessük a jogaitokat.

Álláspontunk szerint a tagok kiszolgáltatottságát növelő, a szakszervezetek ellehetetlenítésére létrehozott, kötelező tagsági viszonyt kikényszerítő, remélhetőleg nemcsak látszat érdekképviseleti köztestületben, a munkavállalók érdekeiért valóban harcoló szakszervezeteknek nincs, és nem is lehet helye.

TMRSZ vezetősége

„SÜRGŐS,
AZONNALI INTÉZKEDÉST IGÉNYEL”

DR. HATALA JÓZSEF R. ALTÁBORNAGY
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE

BUDAPEST

TISZTELT ALTÁBORNAGY ÚR!

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a szokatlanul meleg időjárás ellenére a Rendőrség több szervezeti egységénél a szolgálatot a rendőröknek kabátban kell ellátniuk. Mivel több helyről is érkezett jelzés hozzánk, ezért fordultunk közvetlenül Önhöz, mivel nem helyi problémáról van szó.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján a munkáltatót terheli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, ezért kérem, hogy soron kívül szíveskedjen felhívni az állományilletékes parancsnokok figyelmét az öltözködési könnyítések alkalmazása tekintetében.

Kérem, hogy tett intézkedéseiről tájékoztatni szíveskedjen.

Segítő közreműködését előre is köszönöm.

Nyíregyháza, 2012. április 29.

Tisztelettel:

Rádi Attila
ügyvivő főtitkár

_oOo_

Tisztelt Rádi Attila Főtitkár Úr!

Dr. Halmosi Zsolt r. dandártábornok, Rendészeti Főigazgató Úr megbízásából kérem szíves tájékoztatását, hogy konkrétan mely rendőri szervektől érkezett jelzés Önhöz a szokatlanul meleg időjárás ellenére dzsekiben szolgálatot ellátó rendőrökről, figyelemmel arra, hogy a hatályos Ruházati Szabályzat alapján állományilletékes parancsnoki hatáskörbe tartozik a könnyített ruházat engedélyezése.

Tisztelettel: dr. Csótó István r. alezredes
ORFK Főügyelet

_oOo_

Tisztelt Csótó István r. alzeredes Úr!

Budapesti tisztségviselőink útján jutott el hozzám a jelzett probléma, de sajnos az őket megkereső kollégák az általuk feltételezett rájuk nézve esetleges negatív következmények miatt nem adtak felhatalmazást részemre, hogy a szolgálati helyüket megnevezem.

Ennek megfelelően általános figyelemfelhívásként kérem szíves közreműködésüket.

Segítségét előre is köszönöm.

Rádi Attila
TMRSZ
ügyvivő főtitkár

Belügyminisztérium

Budapest
József Attila u. 2-4.
1051

Dr. Pintér Sándor
Belügyminiszter úr részére

Hivatkozási szám: BM/3683/3/2012.

Tárgy: miniszteri állásfoglalás iránti kérelem
FÜV eljárásokkal kapcsolatosan

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Köszönjük a 2012. március 5-ei keltezésű levelét, amelyben tájékoztatta szakszervezetünket arról, hogy a 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezései szerint mely személy jogosult szolgálati járandóságra.

Tekintettel arra, hogy ellentmondást érzékeltünk a válaszlevél tartalma, és az érdemi kérdésünk között, az ellentmondás feloldása végett, továbbá azért, mert több tagunk kezdeményezte, a 1996. évi XLIII. törvény 2012. január 01. napján hatályba lépő módosítása előtt a FÜV eljárást, szükségesnek éreztük, hogy válaszára írásban reagáljunk.

Kérelmünk arra irányult, hogy Belügyminiszter Úr a 202/2010. kormányrendelet 40. § (1) a.) pontja szerinti jogkörének és kötelezettségének megfelelően szabályozza a hivatásos állomány azon tagjainak jogi helyzetét, akikre vonatkozóan a törvény rendelkezéseket nem tartalmaz.

Álláspontunk szerint a hivatásos állomány azon tagjaira, akik az új Hszt. hatályba lépése előtt egészségkárosodásuk miatt alkalmatlanná váltak a szolgálatra, és e miatt az új Hszt. hatályba lépése előtt kezdeményezték a FÜV eljárást, az általános jogelvek szerint, az eljárás kezdeményezésekor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni. Erre az esetre a 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezést nem tartalmaz.

Már ez év januárjában jogsegélyszolgálatunkon több tagunk is jelezte ezt a problémát. A 2012. január 18. napján megtartott szakszervezeti konzultáció alkalmával az ő helyzetük megoldása végett kértünk Belügyminiszter Úrtól egyértelmű állásfoglalást az ügyben.

Ön akkor úgy nyilatkozott, hogy „Amennyiben a hivatásos állomány tagja az új Hszt. hatályba lépése előtt kezdeményezte a FÜV eljárás megindítását, a FÜV eljárás megindításakor hatályos, -tehát a „korábbi” Hszt-. szabályai vonatkoznak rá.”

Ezt a nyilatkozatát azonban válaszában nem erősítette meg.

Kérjük Tisztelt Belügyminiszter urat, hogy fenti, szóban tett állásfoglalását, figyelemmel a 202/2010. kormányrendelet 40. § (1) a.) pontja, illetve a 39. § (1) b.) pontjára, a hivatásos állomány érintett tagjainak védelmében, illetve a jogbizonytalanság feloldása végett írásban is erősítse meg.

Megtisztelő válaszát ez úton is megköszönve,

Tisztelettel:

Rádi Attila
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Ügyvezető főtitkára

Szekszárd, 2012. március 28.

BM Válaszlevél

Belügyminisztérium

Személyügyi Főosztály

Rádi Attila úrnak
ügyvezető főtitkár

Tárgy: 2011-ben megkezdett FÜV eljárás alatt
állók szolgálati viszonyának megszüntetése

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Szekszárd
Tanya u. 4.

Ikt. szám: BM/3683/5/2012.
Üi.: dr. Bognár László
Tel: 12-793, 441-1053
E.cím: laszlo.bognar@bm.gov.hu

Tisztelt Ügyvezető Főtitkár Úr!

Belügyminiszter úrhoz címzett Kü.63/2012/2. Számú megkeresésükkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A nyugdíj rendszer Széll Kálmán tervben elhatározott átalakításával összefüggésben kiadott, a korhatárelőtti öregségi nyugdíjak megszüntetésről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (továbbiakban: korai nyugdíj törvény) 2012. január 1-jei hatállyal megszüntette a szolgálati nyugdíj megállapításnak lehetőségét, és csak egy esetben biztosítja, hogy 2012. január 1-jét követően is a korábbi szabályok szerint lehessen – a szolgálati nyugdíjjogosultság megszerzésére hivatkozva – a szolgálati viszonyt megszünteti. Azok esetében, akinek a felmentése 2011. december 31-ét megelőzően már közlésre került. Minden más esetben – így a még 2011. december 31-e előtt elrendelt, de 2012-re áthúzódó FÜV eljárások esetében – sincs lehetőség a korábbi szolgálati nyugdíjra, illetve szolgálati viszony megszüntetésre vonatkozó szabályok alkalmazásra. Esetükben is igaz az, hogy a szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóságot kapnak a nyugdíjkorhatári eléréséig.

Emlékeztetni szeretném arra, hogy belügyminiszter úr és a rendvédelmi területen működő szakszervezetek – közte a TMRSZ – között 2011. április és július között folytatott egyeztetések során szakszervezeti részről több esetben is felvetették, hogy a 2011-ben indult, de 2012-re áthúzódó FÜV eljárások eredményeként hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válók esetében a törvény biztosítsa a 2012. január 1-je előtti szabályok alkalmazását, azaz szolgálati nyugdíj, illetve az annak helyébe lépő szolgálati járandóságra jogosultságot. Az egyeztetéseken miniszter úr az igényeket egyértelműen elutasította, mivel az nem állt volna összhangban a nyugdíjrendszer átalakításával összefüggő döntésekkel, azaz 2012. január 1-je után nincs lehetőség szolgálati nyugdíjjogosultság megállapítására.
A korai nyugdíj törvényt ennek megfelelő tartalommal fogadták el.

Álláspontunk szerint a szabályozás egyértelmű, nincs semmilyen jogbizonytalanság e téren. Miniszter úrnak pedig nem áll szándékában a már lezárt szabályozás feloldását kezdeményezni, ezért a kérdéssel, annak újbóli, ismételt felvetése okán sem kíván foglalkozni.

A jogalkotásról szóló szabályokból következik, hogy a miniszter jogalkotási, szabályozási jogköre a tárgykörbe tartozó magasabb szintű jogszabály felhatalmazásán alapszik. Az Önök által – egyébként pontatlanul – hivatkozott kormányrendelet csak feladat-meghatározó normákat tartalmaz, nem pedig konkrét tárgykörre vonatkozó szabályozásra vonatkozó felhatalmazást.

Arra is rá kívánok mutatni, hogy a FÜV eljárás nem tekinthető a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedésnek, legfeljebb annak eredménye vezethet a szolgálati viszony megszüntetésre, de nem feltétlenül. A szolgálati viszony megszüntetése tekintetében – és ez minden foglalkoztatási jogviszonyra elmondható – a felmentés közlésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Ez az elv érvényesül a korai nyugdíj törvényben is. Megalapozatlannak tartjuk azt a következtetésüket, hogy az „általános jogelvek” szerint a (FÜV) eljárás kezdeményezésekor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni. Ilyen általános jogelv nincs. Az adott tárgykörre vonatkozó jogszabály mondja meg, hogy az anyagi és eljárási szabályok változása hogyan hat ki a folyamatban levő ügyekre.

Bízom abban, hogy levelünkkel sikerült egyértelmű választ adni a felvetett kérdésre.

Budapest, 2012. április 05.

Üdvözlettel:

Zsinka András
főosztályvezető

Letölthető PDF formátum

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Letölthető PDF formátum

Úgy tűnik, hogy ma Magyarországon nem minden esetben hajlandóak foglalkozni a rendőröket ért atrocitásokkal.

Állandó problémává vált, hogy a rendőri intézkedés alá vontak a Btk. tényállását kimerítő becsületsértéssel, a rendőrök emberi jogainak sérelmével járó cselekményeket követnek el a rendőri intézkedés során a hivatásos állomány tagjaival szemben. Kollegáink jelezték, hogy ezzel a problémával teljesen magukra maradtak. Az eljárásra, nyomozásra illetékes szerveknél ugyanis panaszaik jórészt süket fülekre találnak.

A feljelentések nyomán az ügyészség csupán elenyésző számban állapítja meg a Btk. 180. § (1) bekezdés szerinti becsületsértés tényállását, és szankcionál a hatályos törvények szerint. Ha egy rendőr feljelentést tesz az intézkedése során őt ért atrocitásokkal kapcsolatban becsületsértés címén, az ügyészségi gyakorlat jórészt az, hogy a Be. 190 § (1) pontja alapján „bűncselekmény hiányában” a nyomozást megszünteti, vagy el sem rendeli.

A TMRSZ kollégáink védelmében, a jog, az erkölcs, a jogállamiság és a demokrácia megcsúfolása ellen kívánja felemelni a hangját.

Nyilvánvalóan a normális, demokratikus jogállamiság talaján a fegyveres szervek vezetőinek, esetleg a felettük felügyeletet ellátó minisztériumnak a feladata, hogy fellépjen mindenféle olyan – szervezett vagy nem szervezett- tevékenység ellen, amelynek célja mások megfélemlítése, becsületének súlyos megsértése, minden ember személyiségéhez tapadó, arról leválaszthatatlan, mindenkit egyformán jellemző emberi méltóságában való megsértése, megalázása, hiszen ezek a tevékenységek alkalmasak arra, hogy belülről zavarják meg a fennálló társadalmi rendet, jogrendet és igazságszolgáltatást. Természetesen a rendőrség szakmai arculatának sem használnak az ilyen atrocitások.

A rendőr három dologtól nem lehet független: a jogtól, a szakma szabályaitól és a társadalmi közösségtől, amelyet szolgál. A rendőrségnek jogszerűnek, szakszerűnek és szolgálatszerűnek kell lennie. A kérdés csak az, hogy megtud-e ennek a hármas követelménynek felelni akkor, ha őt magát az intézkedései során senki sem védi meg. Fenn tudja-e tartani az erő látszatát akkor, amikor bárki, mindenfajta következmény nélkül gyalázhatja, sértheti meg rendőr mivoltában, és emberi mivoltában egyaránt.

Az emberi személy a jog fölött áll. Ezt tükrözi mind jogrendünk mind a nemzetközi jogrend szellemisége. Ennek alapján beszélhetünk minden embernek nemre, fajra, vallásra, világnézetre, származásra, és foglalkozásra való tekintet nélküli egyenjogúságáról. Az emberi méltósághoz való jogunkat a jogfilozófia abból eredezteti, hogy Isten az embert értelemmel és szabadsággal ruházta föl, a saját képére teremtett minket. Ezért ennek tiszteleteként mindenkinek, minden emberi lénynek kijár a létezéséhez tapadó méltóság tisztelete. Ezt egyetlen állam törvényhozása, illetve végrehajtó szervei sem sérthetik meg.

Magyarország nem nélkülözheti a tisztességes, becsületes rendőrséget, de ehhez elengedhetetlen az, hogy a rendőrség becsületét és méltóságát helyreállítsuk, és a kollégákat ilyen esetben megvédelmezzük, képviseletében eljárjunk. Megakadályozzuk, hogy a miatt, mert szolgálati kötelezettségeiket teljesítették, joghátrányt szenvedjenek el.

Ebben a helyzetben, mikor senki sem áll ki a rendőrök védelmében, nem maradhatunk szó nélkül. Nem hunyunk ezért szemet a probléma felett, és kérünk Titeket, hogy ti se tegyétek.

Célunk az, hogy minél többen jelezzék felénk azt, ha rendőri intézkedés során atrocitás érte őket, hogy megtehessük feljelentésünket, és eljárhassunk védelmükben az ügyészség, és egyéb hatóság előtt.

A TMRSZ – amennyiben tagjaink jelzik felénk ezeket az eseteket- a szakmai fórumokon, kormányzati szervek előtt, illetve a belügyminisztériumi egyeztetések alakalmával jelezni fogja a problémát, illetve nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a nemzetközi közösség szervezeteihez forduljon ennek a jogsértő állapotnak a megszüntetése végett.

Ezért kérünk mindenkit, hogy csatlakozzatok kezdeményezésünkhöz, keressetek meg minket, hogy megtehessük minden ügyben a szükséges intézkedéseket, és elláthassuk védelmeteket az eljárások folyamán.

Ha van köztetek olyan, akit rendőri intézkedése során becsületében megsértettek, olyan kifejezéssel illettek, amely alkalmas emberi méltóságának, vagy általában a rendőri hivatás méltóságának a csorbítására, vagy esetleg tettlegesen bántalmazták jelentkezzen nálunk.

A hatályos jogszabályok szerint a becsület csorbítására alkalmas minden olyan mással szemben használt kifejezés amely az emberi méltóságot sérti.

Kifejezés elsősorban a szavak útján történő gondolatközlés, de történhet írásban is, közvetlenül vagy közvetett módon, feltételes módban, gyalázkodva, kérdés formájában, példázatként, tréfaként, vagy bármely más módon.

Várjuk megkereséseiteket, melyeket megküldhettek nekünk írásban a tmrsz@interware.hu címre, illetve leadhatjátok azt személyesen a TMRSZ helyi tisztségviselőinél.

Szóban is megtehetitek bejelentéseteket a jogi ügyeleten. Jogász kollégáink várják a jelentkezéseteket. Ha további kérdésetek van, szintén fordulhattok hozzájuk bizalommal.

Rendőrnek lenni több mint munka. Több mint hivatás. Ha a rendőrség méltóságát elveszik, alapjaiban inog meg a társadalom közösségbe, végső soron az élet értelmébe vetett hite.

Hívjuk fel erre közösen az illetékes szervek figyelmét!

Halottakat föltámasztani mindig emberfölötti küzdelem volt, pedig azoknak csontjaik, izmaik vannak, hát még egy megölt, eltemetett becsületet, ami egy megmarkolhatatlan fogalom.

Mégis vannak emberek, akik nem sajnálják úgy a koporsóban fekvő kedvest, nem az egyetlen gyermeket, mint ezt az eltemetett becsületet; akik viselik miatta a gyászt évről évre szakadatlan, akik nem beszélnek egyébről, csak erről a halottjukról – kik mindennap megzörgetik a kriptaajtót és hívogatják: Jöjj vissza! Támadj fel! És aztán ilyen kriptája az eltemetett becsületnek annyi van, ahány ember a nevüket ismeri; s mikor egy nagy társaságba belépnek, az egy egész temető. Minden embernél el van temetve az ő halottjuk.

Terjesszétek felhívásunkat!

TMRSZ

Az ülés 2012. április 13. napján 11.00 órai kezdettel a Belügyminisztérium Központi Épületének 108. tárgyalójában került megtartásra.

A munkavállaló oldal részéről az alábbi szakszervezetek jelentek meg:

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: BRDSZ)
Független Rendőr Szakszervezete (továbbiakban: FRSZ)
Rendőr Szakszervezetek Védegylete (továbbiakban: RSZV)
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ)
Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége (továbbiakban: FBVSZOSZ)
Büntetetés Végrehajtási Dolgozók Országos Szövetsége (továbbiakban: BVDOSZ)
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekvédelmi Szervezete(NSZÉSZ)
Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete(NBDÉSZ)
Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (PVDÉSZ)
Vám-és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ)
Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ)
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete (FTSZ)
Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet (KVOSZ)
Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete (KDSZ)

A munkáltatói és kormányzati oldal álláspontját képviselte:

Zsinka András a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály vezetője
dr. Szebeni Andrea BÉT titkár
Szőke Irma a BM Humán-erőforrás Gazdálkodási Főosztály vezetője
Országos Büntetés-Végrehajtási Parancsnokság
Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Országos Rendőr-főkapitányság
Budapesti Rendőr-főkapitányság

Az ülést Zsinka András úr (a továbbiakban: elnök), a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára vezette.

Az érdekképviseleti oldal nevében, a szakszervezetek kérdéseit Powell Pál úr (NSZÉSZ) (BÉT munkavállalói oldal elnöke) tolmácsolta a Belügyminiszter úr felé.

Az Elnök úr köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette a napirendi pontokat.

1.) A BÉT mai ülésének célja a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tarozó szerveknél foglalkoztatottak közösségét képviselő ágazati, alágazati reprezentatív, és képviseleti jogosultsággal rendelkező szakszervezetek, mint munkavállalói érdekképviseletek között megújítandó Együttműködési Megállapodás (továbbiakban Megállapodás), illetve a BÉT Ügyrendjének (a továbbiakban Ügyrend) felülvizsgálata.

2.) Egyebek

Elnök úr: igényel-e a munkavállalói oldalnak napirendi pont előtt felszólalni?

Powell Pál úr (NSZÉSZ): Igen, Tisztelt Elnök úr. Nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem Önöknek, a Belügyi Szakszervezetek Szövetségének megalakulását.

A BSZSZ tagjai az alábbi szakszervezetek:

FBVSZOSZ
RSZV
NSZÉSZ
BVDOSZ
PVDÉSZ

A HTFSZés a BRDSZ szándéknyilatkozatot tettek a csatlakozásról.

Elnök úr: Nagy örömömre szolgál a BSZSZ megalakulása. Sikeres és gyümölcsöző együttműködést kívánok az új szövetségnek. A Belügyminisztérium bízik a BSZSZ-el való együttműködés sikerességében.

1. napirendi pont: a BÉT Együttműködési Megállapodás illetve Ügyrend felülvizsgálata
Első napirendi pontunk a BÉT Együttműködési Megállapodás illetve Ügyrend felülvizsgálata, melyet a jogszabályok megváltozása tett indokolttá. Átadnám a szót dr. Szebeni Andreának, a BÉT titkárának (a továbbiakban BÉT titkár) hogy ismertesse a beérkezett módosító javaslatokat.

BÉT titkár: Sok módosító javaslat érkezett. Volt amelyik csak tegnap érkezett be, ezért már nem volt időm, hogy megküldjem azt a munkavállalói tárgyalócsoport tagjainak.

Javaslom, hogy haladjunk a módosító javaslatok szerint sorban. Egyben az egyes javaslatok sorsáról is tájékoztatom Önöket. Arról, hogy elfogadásra kerültek-e avagy sem.

1.) A BÉT munkavállalói oldal egységes javaslata

1/A. Az informális megbeszélés helyett érdemi egyeztetést vár a munkavállalói oldal. Ebben a kérdésben a Belügyminisztérium és a szakszervezetek elképzelése teljes mértékben megegyezik ennek alátámasztására a klauzula az együttműködés szövegébe rögzítésre kerül.

1/B. Összhangban a munkavállalói oldal kérésével az Ügyrend 5. pontja úgy módosul, hogy főszabályként a BÉT negyedévente kerül megtartásra.

1/C. A BÉT munkavállalói oldal közös javaslatának harmadik pontját annak szövegével megegyezően elfogadtuk. E szerint a BÉT rendkívüli összehívását bármelyik tárgyalócsoport kezdeményezheti. A munkavállalói oldal egységes javaslatára kizárólag az oldalelnök indítványozza.

1/D. A harmadik pont, melyben azt kéri a munkavállalói oldal, hogy legyen lehetőség az ülést megelőzően szakértői konzultációra az Ügyrendben szabályozásra került. Ezért szükségtelennek ítéltük, hogy a Megállapodásban is külön pontban szerepeljen.

2. Az FRSZ javaslata:

A javaslatot átvezetni nem tudtuk. Egyébként ellentétet vélünk felfedezni az FRSZ, illetve a munkavállalói oldal egységes javaslatával.

3. A TMRSZ javaslata:

3/A. A Megállapodás 5. pontja, összhangban a TMRSZ javaslatával- akként változik, hogy „A 3. pontban rögzítettek teljesülése érdekében a BM a BÉT munkavállalói oldalának tagjait fenti tárgykörökben a belügyminiszter feladatkörében elkészített jogszabályok, miniszteri utasítások, tervezetének véleményezésébe – ha a jogszabályok azt nem zárják ki – bevonja.”

3/B. Az ügyrend 6. pontja összhangban a TMRSZ javaslatával akként módosul, hogy A BÉT titkára köteles a tárgyalócsoportok tagjait az ülések időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről – az ülés napja előtt legalább 10 munkanappal – értesíteni.”

3/C. Azt tudjuk vállalni, hogy a BÉT ülésről hangfelvétel készül, melyet minden szakszervezetnek közvetlenül megküldünk. Azért nem tudjuk vállalni, hogy a hangfelvételek alapján jegyzőkönyvet készítünk, mert túl nagy leterheltséget jelentene számunkra.

TMRSZ: elfogadjuk a magyarázatot. Megelégszünk a hangfelvétel megküldésével. Köszönjük.

3/C. A TMRSZ javaslatát, mely szerint az ügyrendet akként kellene szabályozni, hogy a soros BÉT ülésre a szakszervezetek részéről válaszkérésre megfogalmazott kérdéseket a BÉT titkárának az ülés tervezett napja előtt legalább 30 munkanappal a szakszervezetek megküldik, hogy a kérdésekre az írásos válaszokat a munkáltatói oldal az ülés előtt legalább 10 nappal meg tudja küldeni. A munkavállalói tárgyalócsoport által a soros ülésen megtárgyalásra írásban kezdeményezett, és a munkáltatói tárgyalócsoportnak a jelzett időig írásban eljuttatott napirendekkel kapcsolatos munkáltatói álláspontról a munkáltató a Szakszervezeteket a BÉT ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal írásban tájékoztatja. A határidők megsértése a napirendi pontok tárgyalásának elhalasztását eredményezheti” nem tudjuk vállalni, mivel túl sok plusz adminisztrációs terhet jelentene a számunkra.

A TMRSZ egyéb javaslatai a szövegbe beépítésre kerülnek.

Elnök úr a TMRSZ-hez: így elfogadják?

TMRSZ: „nincs más választásunk.”

Elnök úr: információim szerint a mai napon nem lesz mód arra, hogy aláírjuk az Együttműködési Megállapodást.

TMRSZ: (mikrofon nélkül) a mi részünkről biztosan nem. Elnök úrnak írásban jeleztük a problémát. Előadtuk, hogy szakszervezetünk döntési jogkörrel felruházott, védelemre jogosult tisztségviselői, képviselői a rendőrség hivatásos állományának tagjai, ezért szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteniük. Tekintettel arra, hogy 2 nappal korábban kaptuk meg a megívót a mai BÉT ülésre, így jelen lenni nem tudnak.

Elnök úr: jelzi, hogy ismeri a problémát, majd tájékoztatja a jelen lévőket, hogy az első napirendi pontot lezártnak tekinti. „Utasítom Szebeni Andreát, hogy a Megállapodás, illetve az Ügyrend tervezet szövegét küldje meg minden szakszervezetnek”.

2. napirendi pont: Egyebek

Elnök úr Megadom magam a munkavállalói oldalnak. Több kezdeményezés is történt arra, hogy az Egyebek-re térjünk át. Átadom a szót. Bárdos Judit asszony! Öné a szó!

Dr. Bárdos Judit Asszony (BRDSZ): A BRDSZ az új Megállapodás aláírását követően érdemi egyeztetést vár el a BM-től. Szeretné, ha a megállapodást „aprópénzre” lehetne váltani. Ott kívánunk lenni az állomány élet-és munkakörülményeit érintő döntéseknél.

Elnök úr: mi is ebben vagyunk érdekeltek. Szándékunk komolyságát bizonyítandó a Megállapodás szövegébe is felvételre került ez az elvárás.

Powell Pál úr (NSZÉSZ): javaslom, hogy az alábbiak szerint haladjunk a 2. napirendi pont megtárgyalásában:

Elsőként feltenném a munkavállalói tárgyalócsoport közös kérdéseit, majd ezt követően a szakszervezeti vezetők felteszik saját, külön kérdéseiket.

1.) tudomásunkra jutott, hogy a Hszt. módosításán dolgozik a BM. Hol tart most ez a folyamat, megkaphatjuk-e a tervezet szövegét?
2.) Az MRK felállítása milyen ütemben halad? Feláll-e az új szervezet a tervezett időpontig: 2012. júniusáig?
3.) Szándékozik-e a Belügyminisztérium a gyermekek után járó pótszabadság mértékét akként módosítani, hogy mindkét szülőt megillesse?

Elnök úr: Az új Hszt.-vel kapcsolatban el kívánom mondani, hogy valóban léteztek tervezetek, módosítási javaslatok, azok azonban egytől egyig elutasításra kerültek, életképtelennek bizonyultak. Ezért jelenleg nincsen módosítás tervezetünk. Az körülbelül 2012. szeptemberére készülhet el. A KIM vezető tisztségviselői rendelkeztek a hivatásos állomány tagjai élet-és munkakörülményeinek vizsgálatáról. A vizsgálatok eredményei alapján adnak majd módszertani ajánlást arra, hogy mik a jelenlegi Hszt. problematikus pontjai, és miként kellene azokat módosítani.

Azt azonban elöljáróban elárulhatom, hogy az új szolgálati törvény a hivatásos állomány jövedelmi pozícióit meg kívánja erősíteni.

Az MRK-ról mindenek előtt el kívánom mondani, hogy az nem a szakszervezetek ellen jön létre. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel kell létrehoznunk ezt a szervet.

Az MRK nem kíván jogköröket elvonni a szakszervezetektől. A Kar funkciója nem a tagok tájékoztatása, vagy az azokkal való kapcsolattartás, inkább etikai, és egyéb kérdésekben kap majd feladatot.

Az MRK-nak 2012. június 30. napjára kell felállnia. Ahhoz, hogy a Kar működése a kitűzött határidőre megindulhasson, meg kellett kezdenünk az előkészítő munkálatokat. Az előkészítő bizottság 15 tagból áll. A Bizottságban az összes rendvédelmi szektor képviselteti magát. A Bizottság tagjai ideiglenes választási szabályokat fogadtak el.

A szakágazatok mindegyike külön-külön tagozatot képez. A tagozatok 10-10 tagból állnak.

A tagozatok az alábbiak:

1.) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek (ORFK, TEK, Nemzeti Védelmi Szolgálat)
2.) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek
3.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
4.) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek
5.) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

Powell Pál úr (NSZÉSZ): problémát okoz, hogy a munkáltató visszautasította a szakszervezetek az irányú kérését, hogy a Hszt. rendelkezései szerint új megbízásokat kössön a tagjainkkal tagdíjlevonásra. Belügyminiszter úr akként foglalt állást, hogy a munkáltatóra bízza a döntést.

Elnök úr: ebbe a Belügyminisztérium nem kíván beleszólni. A munkáltató saját hatáskörben dönthet, hogy-e megbízási szerződést avagy sem.

Powell Pál úr (NSZÉSZ): a titkosszolgálatokat hátrányosan megkülönböztetik az MRK vonatkozásában. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai ugyanis, amennyiben jelöltetni szeretnék magukat az MRK választásán, először a Főigazgatótól kell engedélyt kérniük, hogy ezt megtehessék.

Elnök úr: csodálkozom, hogy ezt éppen Te kérdezed. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában szolgálatot teljesítők adatainak nyilvánosságra hozatala tekintetében – éppen az ő védelmükben – bizonyos korlátozások vannak. 2012. év május első felében kerül új kormányrendelet is kiadásra ezzel kapcsolatosan. Kollegák szakszervezeti fedésben is láthatnak el szolgálatot…

Álláspontunk a gyermekek után járó szabadsággal kapcsolatosan azonos a szakszervezetekével: úgy ítéljük meg, hogy mindkét szülőt meg kell, hogy illesse.

Dr. Bárdos Judit asszony (BRDSZ): A lakhatás kérdése a rendvédelemben még mindig nem került megoldásra. Ragaszkodunk hozzá, hogy minden rendvédelmi dolgozónak, aki ilyen gonddal küszködik, orvosolják a problémáját. A hitelek többségét a lakhatás biztosítása érdekében vették fel, akkor el lehet képzelni, hogy a rendvédelmi területen dolgozók családjának többsége állandó létbizonytalanságban él. Ilyen körülmények közt fegyelmezett és szakszerű munkát végezni rendkívüli önfegyelmet igényel: „ne feledjük el, hogy olyan emberekről beszélünk, akiknek életében a kötelességek teljesítése az egyik legfőbb erkölcsi érték”.

Egyetértek elnök úrral abban, hogy az MRK nem helyettesítheti a szakszervezeteket, nem veheti át azok feladatát. A BRDSZ kidolgozott egy, az MRK és a szakszervezetek viszonyával, kapcsolatával foglalkozó szakmai anyagot. Ez az anyag nyilvános, és ez úton a BÉT tanácskozás résztvevőinek a figyelmébe ajánlom.

Felhívnám a figyelmet a rendvédelemben foglalkoztatott közalkalmazottak hátrányos helyzetére is. Ők az a réteg, amelynek a kötelezettségei pozitív, többlet irányában változtak, mára szinte teljesen megegyeznek a hivatásos állomány tagjait terhelő kötelezettségekkel, jogosultságaik azonban a hivatásos állomány tagjaihoz képest jócskán mínuszban vannak.

A Kar szervezetével, a felállított öt tagozattal kapcsolatban csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy a minisztériumnak figyelembe kellene venni a paritás elvét. Ugyanis a jelen szabályozás szerint 50.000 munkavállalónak van 10 fős képviselete a Karban.

Elnök úr: nagy érdeklődéssel hallgattam Bárdos Judit asszony mélyen szántó gondolatait a paritással kapcsolatosan. És már van is egy javaslatom: felkérem a szakszervezeteket, hogy a minisztérium felé írásban küldjék meg javaslataikat, ötleteiket a hivatásos állomány saját tulajdonú lakástámogatásával kapcsolatosan.

1 hét elegendő?

Szakszervezetek: nem. 2 hetet kérünk.

Elnök úr: A lakástámogatásokkal kapcsolatban kidolgozott javaslatok megküldésének határideje 2012. május 2. napja.

Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Az MRK-val kapcsolatos információink hiányosak. Így pl. tagjaink tájékoztattak minket arról, hogy már van ahol az ajánlószelvények gyűjtése is megkezdődött.

Nem ismert előttünk az MRK Alapszabálya sem. Nem tudjuk, hogy hogyan gyűjthetnek ajánlásokat.

A tűzoltóautók, illetve a tűzoltók felszerelésének biztosítása sem került a mai napig rendezésre.

Elnök úr: a BM megvizsgálja a nagy értékű gépjárművek felelősség biztosításának kérdését, és 30 nap múlva írásos választ adok.

Az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatosan el kívánom mondani, hogy még sehol sem folyhat az ajánlószelvények gyűjtése, és különösen nem titkosan. Egyedül a Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál rendeznek előrehozott választásokat, de itt sem titkosan. Máshol nem folyhat még az ajánlószelvények gyűjtése.

Utasítom az illetékeseket, hogy a szakszervezeteknek az MRK ideiglenes választási szabályzata kerüljön megküldésre.

Pongó Géza úr (FRSZ): Mi együtt kívánunk működni a BM-el, és megfontoljuk a BSZSZ-hez történő csatlakozásunkat is. De ezzel együtt tájékoztatom a jelenlévőket, hogy az FRSZ minden nemzetközi fórumot felhasznál arra, hogy tiltakozzon a rendvédelmi szakszervezetek hátrányos megkülönböztetése ellen. Kérjük továbbá azokat, hogy a magyar kormánynál is fejezzék ki tiltakozásukat a nemzetközileg általánosan elfogadott jogelvekkel ellentétes és számos nemzetközi egyezményt sértő kormányzati intézkedések ellen, melyek egyetlen célja nyilvánvalóan a szakszervezetek rendvédelmi szférában való működésének felszámolása.
Fel kívánom hívni a BM figyelmét a fegyveres biztonsági őrök hátrányos helyzetére. Szeretnénk, ha megvizsgálnák annak lehetőségét, hogy a biztosítás új konstrukcióban megkötésre kerülve, a fegyveres biztonsági őrökre – mint rendőrségi munkavállalókra – is teljes körben kiterjesztésre kerüljön.
A közalkalmazottak helyzetének mielőbbi rendezését is fontosnak tartjuk. Kérjük a jogosultságok és kötelezettségek kiegyenlítését vonatkozásukban.
Megtudhatjuk-e hogy kik az MRK előkészítő Bizottságának tagjai, és milyen alapon kerültek kiválasztásra? Kérdésemet azzal indokolom, hogy az előkészítő bizottság tagjainak kiválasztása jelzés értékű, és irányultságot mutat.
El kívánom továbbá mondani, hogy nem biztos, hogy az FRSZ teljesíteni tudja az együttműködésben vállalt kötelezettségeit. Felkért minket a BM, hogy segítsünk munkáját a lakhatási támogatások kidolgozásában. Most azonban éppen költözködnünk kell, az ORFK ugyanis még térítés ellenében sem adott nekünk irodát a rendőrség épületében. Azt sem tudjuk, hogy hol lesz irodánk. A tagdíjakat sem vonja, és BM vonalunk sem lesz. Ha fel akarnak hívni engem a BM-ből, nem tudják azt megtenni. A BM vonal elvételével elvágják a szakszervezet és az állomány közötti köldökzsinórt.

A rendvédelmi szakszervezetek a többi szakszervezethez képest hátrányos helyzetben vannak. Létünk van veszélyben.

Mi együtt kívánunk működni a BM-el, de legalább belső vonalat adjanak!

(nevetés)

Elnök úr: megvizsgáljuk, hogy van-e lehetőség a BM vonal kiépítésére. Garantáljuk azt is, hogy a szakmai fórumokra, és a nemzeti ünnepségek alkalmából tartott rendezvényekre is meghívást kapnak a szakszervezetek képviselői.

Megvizsgáljuk az FBÖ állomány körében a személyekre kiterjedő biztosítás lehetőségét is.

Az MRK Előkészítő Bizottságának tagjai nagyon egyszerűen kerültek megválasztásra.

Dr. Szebeni Andrea (BÉT titkár): (mikrofon nélkül) nem nagyon tülekedtek a jelentkezők. Megkeresték a fegyveres szervek vezetőit. Az elnök Zsinka András úr, én vagyok a titkára

Pach Dániel (RSZV): én egyáltalán nem értek egyet az előttem szólókkal. Úgy vélem, hogy a szakszervezetek szereptévesztésben vannak. Az MRK-ban nincsen szerepünk. Mi nem kívánunk abban egyáltalán szerepet vállalni, jelölteket nem állítunk. Nem várjuk a Belügyminisztérium támogatását sem. Saját irodánk van, megoldottunk a tagdíjlevonás kérdését, és saját telefonvonallal rendelkezünk. Tudomásul vettük, hogy a Belügyminisztérium nem kívánja a jövőben támogatni a rendvédelmi szakszervezeteket.

A Hszt-vel kapcsolatosan egy kérdésem van. Ha jól értettem elnök úr szavait, úgy 2013-ban biztosan nem lesz a rendvédelemben foglalkoztatottakat érintő nagyobb béremelés. Holott ezt a kormány már régen ígéri.

A biztosítások vonatkozásában meg kívánom jegyezni, hogy 10 éve okoz már ez a kérdés gondot. Bírósági perben is járunk már el e miatt. A problémát az okozza, hogy flottában vannak a rendőrök biztosítva, és egy esetleges balesetnél mindkét fél fizetni kényszerül.

A gyermekek utáni szabadság rendezésének kérdése álláspontunk szerint is sürgető probléma.

Az RSZV a lakásügyi tervezettel kapcsolatban egyszer már terjesztett elő javaslatot. De nem került megfontolásra. Most mit tegyek? Elég, ha átdátumozom? Kérem a munkáltatói tárgyalócsoportot, hogy jelölje meg konkrétan, hogy milyen összegkeretben gondolkodhatunk, mert ez a hirtelen jött felkérés ebben a formában konkrétumokat nem tartalmaz.

Elnök úr: A gyermekek után járó szabadság rendezésével kapcsolatosan már volt januárban egy próbálkozásunk, de elvéreztünk. Újra megpróbáljuk, ahogyan azt a mai tárgyaláson már ígértem.

Mi egy 3 millió forintos összeghatárra gondoltunk. De mi inkább olyan konstrukciókat várnánk a szakszervezetektől, amelyek innovatív, új és jó gondolatokat tartalmaz. Engedjék el a fantáziájukat!

Tájékoztatlak továbbá, hogy az új Hszt. 2013. január 1. napján fog hatályba lépni, ekkortól járnak az új szabály szerint meghatározott, magasabb illetmények is.

TMRSZ: csatlakozunk az RSZV által előadottakhoz annyiban, hogy szakszervezetünk is megfelelő technikai háttérrel, infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy a jogszabályok, miniszteri utasítások, tervezetének előkészítésében segítse a minisztérium munkáját. Ha már ismételten az új szolgálati törvényről esett szó, szeretnénk megkérdezni, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy a Hszt. tervezetének előkészítő munkálataiba a szakszervezeteket is bevonásra kerülnek, illetve a törvény tervezete véleményezésre a munkavállalói oldalnak is megküldésre kerül.

Elnök úr: igen. Így fog történni. Az együttműködési megállapodás is erre kötelez minket.

Nagy Gábor úr (FTSZ): mi nem láttuk még az új nyári ruházatot. De annak árérték arányát már most szeretnénk kifogásolni. Nem értjük, hogy miért kerül ennyibe?

A gyermekek után járó szabadság mértéke 2 gyermeknél 4 nap, de 3 gyermeknél már 7 napot jelentene. Tehát egyáltalán nem jelentéktelen kérdésről beszélünk.

Elfogadhatatlan számunkra az is, hogy a BKV bérletet a Cafetéria részévé tették. Ezt hogyan kívánják módosítani?

Nem tudjuk elfogadni, hogy a helyi és a helyközi járatokon munkába járók között diszkrimináljanak, az előbbiek rovására.

Tudomásunk szerint a parlament előtt van a T/6044 számú törvényjavaslat, mely egységesítené a helyi és helyközi járatokon utazók helyzetét. A BM ebben a témakörben milyen álláspontot képvisel?

Lakásügyben korábban már megkaptunk véleményezésre egy anyagot, és észrevételeinket meg is küldtük Önöknek. Ennek mi lett a sorsa? Szakmai konzultáció tudomásom szerint nem került ez ügyben megtartásra.

Szőke Irma asszony( a BM Humán-erőforrás Gazdálkodási Főosztály vezetője): muszáj jeleznem, hogy szerintem félreértés lehet közöttünk. A Lakhatási támogatással kapcsolatos törvényjavaslatot a minisztérium már elkészítette. Arról nem tudok, hogy volt-e szakértői vita a tárgyban avagy sem.

Szakszervezetek: (mikrofon nélkül) már elkészült a törvényjavaslat?? Akkor miért kérnek föl minket a véleményezésre??

Elnök úr: a munkába járás költségeinek a munkáltató általi megtérítését a 39/2010-es kormányrendelet szabályozza. A Belügyminisztérium e kérdésben a kormány álláspontját támogatja, és elfogadhatatlannak tartja a azt, hogy a munkáltató a helyi és a helyközi utazási bérlet között különbséget tesz. Ha a törvényjavaslat átmegy, a kérdés pozitív irányba dőlhet el.

Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): tagjaink egy része még most sem kapta meg a nyugdíjkorrekciót. Felvettem az ONYF-el a kapcsolatot, ahol arról tájékoztattak, hogy „osztályvezetői késések miatt” történhetett a csúszás. Előbb március végére, majd május végére ígérték rendezni a problémát.

Elnök úr: majd mi felvesszük az ONYF-el a kapcsolatot. Van még valakinek kérdése, hozzászólása??

Dr. Szebeni andrea asszony (BÉT titkár): igen, nekem van. A KIM kiadványt szerkeszt a szakszervezetek első számú vezetőinek nevével, elérhetőségével. Nem szerettem volna úgy kiadni személyes adatot, hogy Önökkel nem egyeztetek.

Munkavállalói oldal: vállaljuk, a BÉT munkavállalói tárgyalócsoport tagjait alkotó szakszervezetek egyenként email útján megküldik Dr. Szebeni Andrea BÉT titkár címére első számú címére vezetőink nevét és elérhetőségét.

Powell Pál úr (NSZÉSZ): Szeretném a BÉT ülés zárásaként kiemelni, hogy minden jelen lévő szakszervezetet megkerestek már politikai pártok. Helyiséget, támogatást ígértek a számukra. Ők azonban tartották magukat a rájuk irányadó szabályokhoz, és kinyilvánították, hogy semmiféle pártpolitikai tevékenységet nem folytatnak.
Elnök úr megköszönte a munkavállalói tárgyalócsoport tagjainak a jelenlétet, majd a BÉT ülést 13. óra 30 perckor lezárta.

Budapest, 2012. április 13.

TMRSZ

2012. március 09. napján került megtartásra az egyenruházati utánpótlási ellátmány kérdéskörében szakszervezeti konzultáció, a Belügyminisztérium központi épületének tanácstermében.

A konzultáción a Belügyminisztérium részéről Dr. Tóth László úr a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára, valamint Zsinka András úr a BM személyügyi főosztályvezetője vettek részt.

Az elhangzott minisztériumi tájékoztatás szerint a jelenleg hatályos ruházati szabályzat, a 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet értelmében a belügyminiszternek március 31-ig kell szabályoznia a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét.

A konzultáción elhangzott, hogy a minisztérium célja a BM alárendeltségébe tartozó szerveknél szolgálatot teljesítők egyenruházatának egységesítése, illetve fejlesztése. A pénzügyi forrás hiányában az említett célkitűzések megvalósítására – ahogyan a tavalyi évben is – az idén is az egyenruházati utánpótlási ellátmány terhére kerül sor.

Tehát 2012-ben is a „ruhapénz” 50 %-át fogják visszatartani, de csak az egyen- illetve vegyesruhás állománynak. A polgári ruhanormába sorolt hivatásos állományúak a „ruhapénzt” teljes összegben készpénzben fogják megkapni június 30-ig.

Dr. Tóth László helyettes államtitkár úr tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tűzoltók (kb. 8.000 fő) a tavalyi 10 M mintázatú gyakorlót fogják megkapni, azaz a korábbi fekete színű bevetési ruhájuk kék színű lesz, amelyekből a merevítések kikerülnek.

A büntetés-végrehajtásban, illetve a rendőrségen dolgozók pedig új egyenruházati termékekkel kerülnek ellátásra. (2 db hosszú ujjú ing, téli nadrág, pulóver) Ezen ruházati cikkek csapatpróbája már február óta zajlik, amelyeket két hetente értékelnek Az anyagfajták közül a miniszter úr fog választani ebben a hónapban.

Dr. Tóth László helyettes államtitkár úr tájékoztatása szerint, amennyiben a természetbeni ellátást nem sikerülne megvalósítani a jogszabály szerinti határidőig (december 31.), úgy az 50 %-os mértékű visszatartott ellátmány is kifizetésre kerül.

Az ülésen Zsinka András úr ígéretet tett arra, hogy legkésőbb hétfőig (március 12.) a szakszervezetek írásban tájékoztatást fognak kapni a helyiséghasználat, a tagdíjlevonás, valamint az érdekegyeztetés jövőbeni alakulását érintő, továbbá a munkajogi védelemre és ezáltal munkaidő-kedvezményre jogosult személyi kör nagyságára vonatkozó miniszteri álláspontról.

Az ülésen egyéb megtárgyalást igénylő kérdések megvitatására is kísérletet tett az érdekképviseleti oldal – például, hogy a 2013. január 1-től tervezett Hszt. módosítás tervezetét mikor szándékozik a minisztérium a szakszervezetek részére véleményezésre bocsátani – de érdemi párbeszéd lefolytatására nem került sor, mondván, hogy a ruhakérdésen kívül eső más tárgykörök tekintetében nem rendelkeznek válaszadási felhatalmazással, illetve, hogy a meghirdetett szakszervezeti konzultáció nem minősül sem BÉT, sem egyéb más fórumnak.

Kelt: Budapest, 2012. március 12.

TMRSZ

Budapest
József Attila u. 2-4.
1051

Levélcím: 1903 Budapest Pf.: 314

Dr. Pintér Sándor
Belügyminiszter úr részére

Budapest
József Attila u. 2-4.
1051

Tárgy: megkeresés az új szolgálati törvény tervezetének
véleményezésével kapcsolatban

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Alulírott Rádi Attila, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (székhelye: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) – a továbbiakban: TMRSZ – ügyvivő főtitkára, a szervezet törvényes képviselője, az alábbi megkereséssel fordulok Önhöz:

A 2012. március hó 12. napján megtartásra került Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács soros ülésén (a továbbiakban RÉT ülés) a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete úgy értesült, hogy a Belügyminisztériumban folynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Szolgálati törvény) módosításának előkészítő munkálatai, és ennek kapcsán a Minisztérium felkérte az Országos Rendőr-főkapitányságot a jogszabálytervezet véleményezésére.

A RÉT ülésen a szakszervezetek kérték az ORFK jelen lévő képviselőit, hogy az új Szolgálati törvény tervezetét küldjék meg a részükre.

Az ORFK képviselői azonban arról tájékoztattak minket, hogy nem tudják a véleményezésbe bevonni a szakszervezeteket, „mivel ők is csupán alanyai az eljárásnak.” Arra kértek minket, hogy a Belügyminisztériumtól kérjünk további tájékoztatást a jogszabály előkészítésével, illetve tartalmával kapcsolatosan.

Az ORFK álláspontja teljes mértékben érthető, azt elfogadjuk, nincs is más választásuk.

Ezzel együtt azonban szükségesnek tartjuk tájékoztatni Tisztelt Belügyminiszter Urat arról, hogy jelenleg semmilyen információval sem rendelkezünk a készülő, rendőröket érintő törvénymódosításokról, javaslatokról, a kormány tervezett intézkedéseiről. Sajnálatos módon így az az abszurd helyzet állt elő, hogy levélben vagyunk kénytelenek Öntől tájékoztatást kérni arról, hogy a szolgálati törvénnyel kapcsolatosan a kormány milyen új koncepciót dolgozott ki, illetve hogy a jogszabály előkészítése ebben a tárgykörben hol tart.

Ez év elején a Belügyminisztérium mindegyik, a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tarozó szervnél foglalkoztatottak közösségét képviselő ágazati, alágazati reprezentatív, és képviseleti jogosultsággal rendelkező szakszervezetnek, mint munkavállalói érdekképviseletnek, így a TMRSZ-nek is megküldte a BÉT megállapodás módosítására vonatkozó javaslatát. Annak tartalmából azt a következtetést vontuk le, hogy a Belügyminisztérium továbbra is fontosnak tartja a munkavállalói érdekképviseletekkel történő konzultációt, együttműködést.

A megállapodás tervezet 5. pontja kimondja, hogy „a BM a BÉT munkavállalói oldalának tagjait a belügyminiszter feladatkörében elkészített jogszabályok, miniszteri utasítások, tervezetének véleményezésébe bevonhatja”.

Bízva abban, hogy ezzel a lehetőséggel élhetünk, arra kérjük Tisztelt Belügyminiszter Urat, hogy az új szolgálati törvény tervezetét a szakszervezetek számára megküldeni, és a véleményezési eljárásba a munkavállalói érdekképviseleti oldalt bevonni szíveskedjen.

Együttműködésében és segítő közreműködésében előre is bízva, tisztelettel:

Rádi Attila
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Ügyvivő Főtitkára

Szekszárd, 2012. március 22.