Vádat emelt az ügyészség Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkára ellen – közölte Horváth Szilárd, a Somogy Megyei Főügyészség vezetője szerdán. Szima Juditot sikkasztással és csalással vádolják, a vád szerint például szekszárdi házát szakszervezeti pénzből újította fel.

Szima Judit - MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap - Varga György

Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkárát jelentős értékre, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztással, nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalással, kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és többrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

A szakszervezeti vezetőt, aki tavaly több kormányellenes tüntetést is szervezett, 2011-ben vették őrizetbe, és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók arra voltak kíváncsiak, hogy a főtitkár saját céljaira költött-e, illetve ha igen, mennyit a szakszervezet pénzéből. A Kaposvári Városi Bíróság 2011. június 6-án megszüntette a szakszervezeti vezető előzetes letartóztatását, ellene lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el Létavértesre. Az ügyészség indítványára 2011. november 27-én Szima Juditot ismét előzetes letartóztatásba helyezték a büntetőeljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt, továbbá azért, mert megszegte a lakhelyelhagyási tilalmat.

Horváth Szilárd főügyész közölte: a Kaposvári Nyomozó Ügyészség befejezte a nyomozást a Szima Judit, a TMRSZ főtitkára és kilenc társa ellen indított bűnügyben; a vádiratot és a mintegy 21 ezer oldalnyi nyomozati iratot május 4-én eljuttatta a Szekszárdi Városi Bíróságra. Az ügyészség a bírósági tárgyalásra a tíz vádlott és 75 tanú beidézésére, valamint 77 tanú vallomásának felolvasására tett indítványt – tette hozzá közleményében a főügyész.

Szekszárdi házát szakszervezeti pénzből újította fel

Horváth Szilárd közölte: a vádlottak közül ketten szakszervezeti tisztségviselők, a többiek pedig különböző beosztásokban – például pénzügyi ügyintézőként, ügyviteli alkalmazottként – dolgoztak a szakszervezetnél. A főügyész azt mondta, hogy a vád szerint az előzetes letartóztatásban lévő Szima Judit saját gépkocsija használata során 2009 februárja és 2011 januárja között valótlan tartalmú útiköltség-elszámolásként mintegy 8 millió forintot tulajdonított el a szakszervezet általa kezelt pénzéből, de 2008-tól kezdődően két társával együttműködve másfél millió forintot utalt át azoknak fiktív hivatali útiköltség-elszámolásként.

Emellett a vádlott az arra jogosult testület hozzájárulása nélkül szekszárdi lakóingatlanán – amely egyben a TMRSZ székhelye is volt – az ingatlan modernizálását szolgáló beruházásokat végeztetett el, amelynek ellenértékét, több mint 18 millió forintot a szakszervezet pénzéből egyenlítette ki – ismertette a főügyész. Hozzátette: a vádlott továbbá valótlan tartalmú segélyezési kérelmek és fiktív útiköltség-elszámolások révén fizetett ki különböző juttatásokat a bejelentés és munkaszerződés nélkül dolgozó munkatársának, illetve fiktív útiköltség-elszámolásokkal fedezte kollegáinak túlóráit, ezzel az állami költségvetésnek mintegy 1,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott a vád szerint.

Az ügyészség Horváth Szilárd szerint azzal is vádolja a TMRSZ főtitkárát, hogy az 2011 márciusában valótlan tartalmú kiküldetési rendelvényeket felhasználva 172 ezer forint vagyoni hátrányt okozott az Európai Szociális Alapnak. (A TMRSZ részt vett az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programja keretében kiírt pályázaton, amelyet részben az Európai Szociális Alap finanszírozott.)

Forrás: MTI/Origo

1984-ben szereltem fel rendőrnek az akkori BM Forradalmi Rendőri Ezredhez, mint járőr. Akkoriban gyakran jártam temetésre, no, nem azért, mert ez lett volna a perverzióm a bajtársaimmal egyetemben, hanem mert az egységünknek egyik profilja is volt, hogy az elhunyt kollégákat és különféle beosztást betöltött vezetőket, nyugdíjas rendőröket, Budapesten, vidéken egyaránt.

Ezeknek az úgynevezett dísztemetéseknek mindenhol volt egy tisztelete, vidéken a szó legszorosabb értelmében megsüvegeltek minket, az elhunyt – még ha „csak” egy körzeti megbízott is volt aktív korában – méltósággal indulhatott utolsó útjára a díszőrséggel és a díszszakasz sorfala között, a háromszoros díszsortűz pedig feltette a koronát a ceremóniára. A családtagok a temetés után ismeretlenül is megszorongatták a kezünket és hálásak voltak azért, hogy adott esetben, az ország csücskében is soha nem látott rendőrök adták meg a végső tisztességet szerettüknek. Ezek voltak a látható mozzanatok. Ami kívülről nem volt látható, az a segítség volt – és ez több éve, akár évtizede nyugállományban lévők is dukált – hogy a Rendőrség mintegy utolsó gesztusként segített az elhunyt családjának átvállalva a temetés költségeinek részét, vagy egészét.

Ez a rendszerváltás után is megmaradt, és aki vesztette el családtagját, az tudja átérezni, hogy mit jelent ilyenkor egy jó szó, vagy egy néma kézszorítás. Az látja, érzi, érzékeli, mekkora segítséget jelent, ha a munkahelye jelzi, részt kíván vállalni a költségekben még akkor is, ha az elhunyt nem éppen a vezérigazgató volt a vállalatnál, hanem csak a portás. Volt erre a Rendőrségnél egy beosztás, amit kegyeleti előadónak hívtak. Segített az ügyintézés lebonyolításában, és minden olyan teendőben, ami ilyenkor a hátramaradottaknak nem könnyű. A hozzátartozóknak volt döntési lehetőségük, legyen-e sortűz és hasonló részletekben. Morbid dolognak tűnik egy temetésre azt mondani, hogy szép, hiszen lehet, pont az fekszik a ravatalon,aki éppen engem tanított meg a rendőri pálya apró kis mozzanataira, emberségre, tisztességre, de azt biztosan kijelenthetem, hogy méltóságteljes.

Aztán elérkezett 2012, ami sokunk életébe hozott olyan változást, ami az anyagiakon túl erkölcsi problémát is jelentett és jelent. Jelenleg ott tartunk, hogy a rendvédelmi nyugdíjasok ingyenélők, a társadalom szemetjei, ezért úgy döntöttek hazánk „nagyjai” aki nem nagypapa és nagymama korúan ment nyugdíjba, az már nem is nyugdíjat kap, hanem járadékot. Kérem tisztelettel, hogy a korengedménnyel nyugállományba vonult rendőrök, börtönőrök, tűzoltók, katonák és volt határőrök nem kevesebb, mint 65 (Hatvanöt!!!!) százaléka nem éri meg a tényleges nyugdíjkorhatárt, ez talán nem mond sokat. Magam részéről úgy fogom fel, hogy van még esetleg 10-15 jó évem. Van itt azonban valami, ami elgondolkoztató és úgy gondolom, hogy embertelen. Nem velem szemben, mert ha már az én temetésemről intézkedni kell, akkor valószínű engem érdekel az már a lehető legkevésbé. Az a helyzet állt elő, hogy egy barátom özvegye sírva hívott fel, hogy az illetékes rendőri egységnél, ahol a férje korábban aktívként szolgált, közölték vele, mivel az elhunyt nem nyugdíjas, hanem „CSAK(!!!)” járadékos, ezért semmiféle kegyeleti hozzájárulás sem számára, pontosabban a hátramaradottak számára nem jár. Ahogy, hallom nem egyedi eset.

Remélem a „tisztelt” politikusok és azok a belügyi vezetők, akik ezt a döntést meghozták, napi rendszerességgel bele tudnak nézni a tükörbe, azok is, akik korábban nyugdíjasok voltak és most ismét aktív beosztásban vannak. Remélem, el tudnak számolni a saját lelkiismeretükkel és azon elhunyt, korábban nyugdíjas rendőrök családtagjainak a szemébe is tudnak nézni, akiknek a férjük,feleségük,szüleik, testvérük a hivatásáért a családjuktól vették el az időt.

Két rövid idézettel zárnám az írásomat, először a rendőr eskü szövegének egy fél mondata álljon itt:

„Mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartom szem előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járok el.”

A második, talán ismertebb:

„Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell”

Hogy életünkben sárba taposnak minket, még viselhető, de halott emberbe bele rúgni, azt hiszem simán gusztustalan.

Teplán Tibor

Forrás:HEVES MEGYEI HÍRHATÁR

Dolgoznak az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer átalakításának részletein Matolcsy György minisztériumában. A szektor képviselői a magánpénztári pillér felszámolása után némileg tartanak az újraszabályozástól, bár sok egyszerűsítést maguk is pártolnának. A tárca ötletei között korábban egy szigorúbban szabályozott, de a tagoknak kedvezőbb feltételeket biztosító pénztár és egy tisztán közalkalmazotti pénztár is előkerült.

Kiemelt szerepet kaphatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak a jövőben, nem az elsorvasztásuk a kormány célja – válaszolta néhány nappal ezelőtt írt levelében Oláh Lajos országgyűlési képviselő kérdésére Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter egyúttal azt is megjegyezte, az önkéntes pénztáraknak “megérett a működésük arra, hogy ne kelljen a túlszabályozottsággal küzdeniük, indokolt az adminisztráció egyszerűsítése, a dereguláció, esetlegesen egy új szabályozási modell bevezetése is”.

Az NGM már korábban, egy belső munkaanyagában is utalt az átalakításra, amelyet az [origo] egy héttel korábban ismertetett. Ebből az derült ki, hogy a tárca növelné az önkéntes pénztárakba megtakarítások után járó kedvezményeket, ha azok visszatérnének az eredeti, még a kilecvenes évek elején lefektetett elvekhez, legfőképpen a non-profit jelleghez.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban tehát érik az önkéntes pénztárak szabályozásának átalakítása, és erre utal az is, hogy, mint az [origo] több pénztári vezetőtől megtudta, fél évvel ezelőtt volt néhány egyeztetés a tárca és a szektor képviselői között. Ezekre nem kapott meghívást a közel 60 önkéntes kassza mindegyikének a vezetője, de a nagyobbaké többségében igen és időnként külső nyugdíjszakértők is jelen voltak.

A tárca nyugdíjterveit ennek ellenére a pénztárak vezetői is csak találgatják, és mint az NGM az [origo]-nak küldött válaszában is jelezte, még folyamatban van a részletek kidolgozása.

Két lehetséges út

Az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer átalakításának irányára az NGM belső tanulmányán kívül egy szakértői egyeztetésen elhangzottak utalnak. A megbeszéléseken körülbelül fél évvel ezelőtt felmerült az úgynevezett elismert pénztári kör létrehozásának ötlete, számolt be az [origo]-nak név nélkül a megbeszélés egyik résztvevője.

Az elismert pénztárak tagjai több kedvezményhez jutnának, de szigorúbb feltételeknek kellene megfelelniük: tagjainak vállalniuk kellene azt, hogy nyugdíjkorhatár előtt nem vesznek ki onnan pénzt, vagy amikor hozzányúlnak a megtakarításhoz, akkor valóban nyugdíjként, havi járadékban vennék fel. Cserébe az ilyen pénztárak tagjai magasabb adókedvezményt, vagy munkáltatóik járulékkedvezményt kapnának. A jelenlegi pénztárak választhatnának, hogy elismert pénztárrá alakulnak vagy megmaradnak egyszerű nyugdíjpénztárnak, tagjaik is aszerint dönthetnének, hogy ki, milyen elkötelezettséget tud vállalni. (A mostani szabályok szerint az önkéntes pénztári megtakarítás tíz év után már felvehető, igaz, ilyenkor személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell büntetésként fizetni.)

Egy másik felmerülő minisztériumi ötlet volt, hogy az állami alkalmazottaknak külön közalkalmazotti pénztárt hoznának létre, és magasabb állami ösztönzést is adnának hozzá.

Arról nem sikerült információt szereznünk, hogy a találkozók óta eltelt időben milyen irányban változott a koncepció, vagy milyen egyéb megoldások merültek fel. Az NGM az [origo] kérdésére most csak annyit közölt, “a nyugdíjpénztári szabályozás további, szükséges részletkérdései kidolgozás alatt állnak, így annak részleteiről a Nemzetgazdasági Minisztérium csak később tud információkkal szolgálni”.

Nincs jó érzésük

Az [origo] által megkérdezett nyugdíjpénztári vezetők nem akartak spekulációkba bocsátkozni Matolcsy György általános felvetéseiről, de azt megjegyezték, hogy valóban lenne mit egyszerűsíteni a pénztárak adminisztrációjánál vagy adózási szabályainál. A pénztári vezetők névtelenséget kérve mondták el véleményüket, miután a témát a magánnyugdíjpénztári pillér felszámolása után kényesnek érezték.

Többen elmondták, hogy az elmúlt években közelítették egymáshoz a magánnyugdíj-pénztárak és az önkéntes kasszák előírásait, de míg az előbbieknél ez – amiatt, hogy kötelezően elvont tagdíjakat kezeltek – szerintük indokolt szigort jelentett, az utóbbiaknál feleslegesen túlbonyolította a rendszert.

“Ezek azonban inkább technikai jellegű problémák, és tartok tőle, hogy Matolcsy György nagyobb ívű újraszabályozást fontolgat, amivel kapcsolatban nincs jó érzésem” – fogalmazott némi aggodalommal az egyik nyugdíjpénztár vezetője, aki azonban hozzátette, azt természetesen üdvözölné, ha nagyobb állami kedvezménnyel támogatnák az ideérkező megtakarításokat.

Vissza az eredeti elvekhez

Ennek azonban a minisztérium előzetes munkaanyaga szerint az lenne a feltétele, hogy a szektor visszataláljon az eredetileg lefektetett elvekhez. Az önkéntes pénztárakról szóló törvény, amely 1993-ban megalapozta az azóta visszafordított nyugdíjreformot, és létrehozta a harmadik nyugdíjpillért jelentő önkéntes pénztárakat, nyolc működési alapelvet fogalmazott meg. Ezek közül a minisztérium legutóbbi munkaanyaga a non-profit elvet emelte ki.

Kérdés, ha Matolcsy elképzelése megvalósul, hogyan definiálják a non-profitságot? A piacon lévő 58 önkéntes nyugdíjpénztár 1,3 millió tagjának mintegy 840 milliárd forintos vagyonát vagyonkezelők forgatják, és a pénztárak adminisztrációját sem maguk a pénztártagok végzik társadalmi munkában, hanem olyan cégek, mint az OTP, az Allianz vagy akár a MÁV és más nagyobb munkáltatók. Ezeknek a tevékenységeknek díja van, amelynek mértéke pénztáranként is eltérő. Amennyiben a non-profit jelleg elvárás lesz, éles vitákra lehet számítani, hogy ki végzi önköltségi alapon ezt a munkát és kinek származik belőle nyeresége. (A magánnyugdíj-pénztári rendszer visszaállamosítása során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több pénztárat megbüntetett, az indokoltnál magasabb vagyonkezelői díjra hivatkozva, de a döntésről jelenleg is perek folynak.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének statisztikáiból mindenesetre kiderül, hogy a szektor 2005-től kezdődően folyamatosan veszteséges, 2011. szeptember végén körülbelül 600 millió forint volt az összesített mínusz, amit korábbi évek nyereségei ellensúlyoznak. A rossz eredmény azonban nem vonatkozik a befektetésekre, a hozamok a legutóbbi felügyeleti rangsor alapján azt mutatták, hogy tízéves távlatban szinte minden pénztár néhány százalékponttal megverte az inflációt. “Vannak jó évek, amikor működési nyereség keletkezik, de ezt akkor sem szabad kivennie a tagoknak vagy a működtetőnek osztalék vagy részesedés formájában, hanem tartalékolnia kell a rosszabb évekre” – indokolta az egyik pénztár vezetője azt, hogy véleménye szerinte miért számít non-profitnak a jelenlegi működés.

Nem a profittal van baj

Matits Ágnes nyugdíjszakértő szerint amúgy sem a profit, non-profit kérdés a legnagyobb probléma a nyugdíjpénztáraknál. Szerinte azt az ellentmondást kellene feloldani, hogy a pénztárak jogilag ugyan önkormányzati elven működnek, vagyis a tagok közösen, ugyanakkora beleszólással hozhatnak döntéseket, a gyakorlatban ez mégsem valósul meg.

“Az adminisztrációt, vagyonkezelést végző háttérintézményekhez lojális ügyintézők, vagyonkezelők hozzák a döntéseket, és az intézményrendszer nem garantálja, hogy ne a fenntartó, hanem a tagok érdekei érvényesüljenek” – mondja Matits, aki korábban a néhány évig működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja volt. Példaként említi, hogy amikor egy 65 éves embert beléptetnek a nyugdíjpénztárba, vagy azzal biztatnak valakit, hogy havi 300-500 forint tagdíjból is lesz nyugdíja, az nem a tagok érdekében történik, hanem pusztán azt szolgálja, hogy nőjön a pénzügyi csoport által kezelt portfólió.

Egy másik problémának az adókedvezményeket tartja. A szakértő szerint ugyanis a jelenlegi rendszer (amely az éves tagdíjfizetésekre 20 százalékos – maximum 100 ezer forintos – adókedvezményt ad, de például függetlenül attól, hogy rendszeres havi megtakarításokról vagy évi egyszeri befizetésről van-e szó) nem a tudatos öngondoskodásra ösztönöz, hanem szimplán az adócsökkentésre.

Forrás: origó

Százmilliárdokat kell hogy visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkező önkormányzatoknak egy bírósági ítélet alapján! – írja Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, alább olvasható a folytatás.

Az ítélet még nem jogerős. Az OTP Bank 2012. január 4-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé kerül.

Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke.

Az ítélet közlése előtt ismertetni szeretném röviden a per előzményeit.

A BAÉSZ megalakulása óta minden törvényes eszközt megragadott, hogy fényt derítsen az emberek és az önkormányzatok, ezen keresztül az ország kirablását eredményező devizahitelek törvénytelenségére és csalására.

A bírósági eljárás kezdeményezése előtt szervezetünk jogorvoslatért folyamodott a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, a PSZÁF-oz, a Bankszövetséghez, valamint a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezen hivatalok sorra megállapították illetékességüknek hiányát ugyanúgy mint a Gyulai Városi Bíróság, amely továbbította az ügyet a Pesti Kerületi Bíróságnak, amely úgyszintén megállapította illetékességének hiányát. Az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, amely a Gyulai Városi Bíróságot jelölte meg a tárgyalások lefolytatására, amely városi bíróság ismét megállapította illetékességének hiányát, és a Békés Megyei Bírósághoz továbbította az ügyet, amely bíróság tárgyaláson kívül egy személyes egyeztetésre hívatott be, az alperes bank részvétele nélkül, ahol arról tájékoztatott, hogy az ügynek per pillanat az tenne jót, ha szüneteltetnénk az eljárást.

Az igazsághoz és a bíróság ezen javaslata megértéséhez hozzátartozik az is, hogy elég sok módosító beadvány lett benyújtva a bírósághoz, amely beadványok száma és tartalma a stratégiánkat képezték.

Ezúttal szeretném kifejezni köszönetemet a jogászi segítségért, valamint mindazoknak, akik a háttérből, a legmagasabb pozíciókból is (MNB-Pénzügyminisztérium) szállították a hasznos információkat, amelyek 29 hónapnyi küzdelem után hozzásegítettek az első jelentős csata megnyeréséhez, de a háború megnyerése még hátra van.

Kijelenthető, hogy minden korábbi nehézség és néhány kifogásolható pont ellenére egy tisztességes ítélet született, amely bizonyító értékkel bír arra nézve, hogy a bankok tévedésbe ejtették, tévedésben tartották és ezáltal anyagi kárt okoztak a hitelfelvevőknek, vagyis a Ptk. szerint súlyos és szándékos jogszabálysértést követtek el.

A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forintot csaltak ki így az emberektől és az önkormányzatoktól. 2011 végén a fősodratú média igen halkan megjegyezte, hogy az elemzőket is meglepte az OTP ismételt rekord nyeresége. Aki nem tudja, hogy hol keresse ezen nyereség egy részét, az ítéletből megtudhatja.

Az elmúlt időszakban nagyon kevesen hittek abban, és nem ok nélkül, hogy jogi úton bármit is el lehetne érni Magyarországon a devizahitelekkel kapcsolatban. Ez az ítélet egy újabb reménysugár azoknak, akik kiállnak igazukért, és bizonyítékokkal megteremtik a feltételét annak, hogy a bíró azt tegye, amire felesküdött, vagyis ítéletében érvényt szerezzen a jognak és a jogállamiságnak.

Messzemenő következtetéseket le nem vonva belőle, de említésre méltó, hogy az adott helyen ez volt az utolsó ítélet a Magyar Köztársaság nevében.

2011. december 8-án a bíróság ítéletében kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás: a kezelési költségre vonatkozó szerződéskikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyamváltozás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván, és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződésben a III. pont első mondata rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitelfelvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy a III.2. pontjának azon rendelkezése, amely szerint

- Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.

A szerződést annak megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja akként,

„Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza VÉTELI árfolyamon határozza meg.”

Indoklás:

A kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a devizaértékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után.

Ez kivonatolt része volt a 13 oldalas ítéletnek. Mindössze annyit fűznék hozzá, illetve kérdeznék, hogy a milliárdos költségvetéssel rendelkező PSZÁF mit felügyelt, ha ez a csalás hosszú éveken keresztül háborítatlanul működhetett? Ki és kik lesznek a felelősök a közel háromezer öngyilkosságért? Kik lesznek a felelősök a tönkrement családokért? Mert egy háztartásból ha havi szinten csak 10-20 ezer forintot csaltak így ki a bankok, de a gyakorlatban ennél sokkal többet, akkor az a család néhány hónap után fizetési nehézségekbe ütközik, majd fizetésképtelen lesz. Az ítélet tükrében egy 15 milliós hitel esetében milliós nagyságrendű összeggel károsította meg a bank a hitelfelvevőt. Ez bankoktól függően változó, az alkalmazott árfolyamok viszonylatában.

A kihelyezett hitelek összességénél százmilliárdokra rúg a jogosulatlan tőkeelvonás. Ezeket az összegeket a bankok kamatostól kell hogy visszafizessék. Azt sem szabad megengedni, hogy a virtuális tőkébe úgymond jóváírják. Ezek kézzelfogható, valós értékkel bíró összegek voltak, senkinek sem áll jogában rendelkezni felettük az adósokon kívül. Majd ők eldöntik, hogy tőketörlesztésre fordítják, vagy a család megélhetésére.

Az önkormányzatok esetében felmerül a kérdés, hogy azok a polgármesterek, akik nem kezdeményeznek bírósági eljárást ez ügyben, illetve nem kérik a hitelező bankot visszamenőleges elszámolásra, nem követnek-e el hűtlen kezelést az adófizetők vagyonával. Dehogynem!

Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke

Kelt Gyulán 2012. január 10-én

www.kaslerarpad.hu

Így igazodj ki a segélyrengetegben

A kormány részletes tájékoztatást ad az állami támogatásokról.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Kormány.hu-n gyűjtötte össze az állami támogatások fajtáit, azok mértékét és azt, hogy ki milyen feltételek mellett igényelheti a segélyeket.

Az oldalon részletes tájékoztatót lehet letölteni mind a gyerekek után, mind a szociális rászorultság esetén járó ellátásokról, mind a nyugdíjellátásokról.

Gyes, gyes, tgyás, gyereknevelési támogatás

Az egyik leghasznosabb menüpont a Mi mennyi 2012-ben, amelyből részletesen megtudhatjuk, hogy a támogatások forintosítva mennyit jelentenek egy hónapban.

A dokumentum alapján a gyes 2012-ben is az öregségi nyugdíjminimum 100%-a marad, 28 500 forint/hó. A gyes alanyi jogon jár.

Ugyanennyi pénzt jelent a gyereknevelési támogatás, amelyben az a szülő részesülhet, aki három vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb három-nyolc év közötti.

A terhességi gyermekágyi segély és a gyed 2012-ben a napi átlagkereset 70%-a, azzal, hogy a gyed legfeljebb havonta 130 200 forint lehet.

A családi pótlék havi összege egygyermekes család esetén 12 200 forint, kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint. 

A gyermek után járhat még óvodáztatási támogatás, de lehet igényelni a bölcsődei gondozási díj elengedését és a családi adókedvezményt is. Hogy kinek és mennyit, az a dokumentumokból kiderül.

Rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás

Nemcsak az anyáknak, az állástalanoknak járó juttatások is részletezésre kerültek. A rendszeres szociális segély maximum havi összege 42 326 forint, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásé 22 800 forint lehet.

Az álláskeresők idén háromféle juttatásban részesülnek, az álláskeresési járadék összege 93 ezer forint, és maximum 3 hónapig jár, a nyugdíj előtti álláskeresési segély 37 200 forint, a keresetpótló juttatás pedig – ami csak a legalább heti 20 órás képzésben való részvétel esetén jár – mérlegeléstől függően 43 080-71 800 forint lehet.

Lakásfenntartási támogatás

Kevesen tudják, de lehet igényelni úgynevezett lakásfenntartási támogatást is, normatív alapon az jogosult rá, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71 250 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

A fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy számolják ki, hogy a család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, például két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.

További információk: kormany.hu

Csaknem nyolcezer panasz érkezett eddig az emberi jogi bírósághoz a szolgálati nyugdíjak megadóztatása miatt. Strasbourg nem bír az ügyáradattal, és a magyar szakszervezetek segítségét kéri.

A strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága

Tavaly december közepe óta az Emberi Jogok Európai Bíróságához majdnem nyolcezer olyan ügy érkezett, amely a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait megillető, korhatár előtti szolgálati nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos – tudatja közleményében Erik Fribergh, a bíróság hivatalvezetője.

Valamennyi ügy lényegében azzal kapcsolatos, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló, tavaly elfogadott törvény a korábban adómentes nyugdíjat 16 százalékos személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó ellátásra, illetve szolgálati járandóságra változtatta.

A kérelmezők azt kifogásolják, hogy ez sérti a javak békés élvezetéhez fűződő jogukat, illetve az intézkedés diszkriminációt jelent más csoportokhoz képest. Panaszuk alapjául elsősorban az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke, illetve az egyezmény 14. cikke szolgál.

Az előbbi szerint „minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához”. Ebből következik, hogy „senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik”. A panaszosok álláspontja szerint pedig az alanyi jogon járó nyugdíj kvázi segéllyé alakítása tulajdoni sérelmet okozhat.

Az utóbbi hivatkozott pont a megkülönböztetés tilalmáról szól, a nyugdíjrendszer átalakítása ugyanis csak a nyugdíjjogosultak bizonyos körében jelent hátrányos diszkriminációt. Ha egységesen csökkentették volna a nyugellátást – amire mostanában is akadt példa Európában –, azt Strasbourg valószínűleg nem kifogásolná.

A benyújtott kérelmek számára tekintettel a bíróság nem tudja feldolgozni a beadványokat a szokásos ügymenetben – olvasható a közleményben. Ezért elengedhetetlen, hogy a kérelmeket nemzeti szinten összehangoltan, korlátozott számú képviselő által nyújtsák be.

A bíróság ezért azt javasolja az érintett magyar szakszervezeteknek, hogy a kérelmeket csoportosan újra adják be, illetve mellékeljék az egyes kérelmezők nevét és adatait olyan formában, amely lehetővé teszi, hogy azokat a bíróság nyilvántartása hatékonyan feldolgozza.

A további eljárásban a bíróság egy vagy néhány kérelmet vezető ügyként, soron kívül fog megvizsgálni, a többi ügy pedig függőben marad e vezető kérelem, illetve kérelmek elbírálásáig, és azokban egyelőre nem lépnek semmit.

Azokat a kérelmeket, amelyeket nem az érintett szakszervezeteken keresztül nyújtottak be, egyelőre nem is iktatják. A benyújtási időpont meghatározásakor azonban a beadvány beérkezésének dátuma lesz a mérvadó, függetlenül attól, hogy a kérdéses kérelem a szakszervezeteken keresztül érkezett-e.

A bíróság hivatala felhívja a figyelmet: nem válaszol az ügyekkel kapcsolatos egyedi megkeresésekre, de internetes honlapján a vezető üggyel kapcsolatban megfelelő időközönként információkat fog közzétenni.

Az emberi jogi bíróság nem győzi, segítsenek a szakszervezetek

Nyilvánvaló, hogy az emberi jogi bíróság nem képes elviselni ekkora ügyterhet, ezért a magyar érdekképviselet segítségére számít – mondta a közlemény kapcsán Tóth Balázs, az ügyben hat rendvédelmi szakszervezettel együttműködő Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A bíróság tehát az egyéni kérelmezőknek nem küldi meg az ilyenkor szokásos nyomtatványcsomagot és regisztrációs számot sem. Az előbbinek azért van jelentősége, mert a panaszokat általában nem az előírt formanyomtatványon küldték meg, tehát a jogsérelmet ismét be kell jelenteni.

A beadványokat egyébként mindenképpen még tavaly szerették volna eljuttatni Strasbourgba, mert az új alaptörvény életbe lépésével változik a hazai alkotmányjogi panasz intézménye: az Alkotmánybíróság (Ab) azt mostantól ésszerű határidőn belül köteles elbírálni. Korábban még nem volt ennyi megkötés sem, az emberi jogi bíróság ezért a hazai alkotmánybírósági eljárást nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.

Mindazonáltal Tóth Balázs szerint érdemes a hazai Ab-nél is panaszt tenni, nehogy azért bukjon el végképp az ügy, mert Strasbourg mégis megkívánja, hogy előbb kimerítsék a hazai jogorvoslati lehetőséget. Ebben az esetben nagy baj lehetne, mert kifogást emelni csak a sérelmes jogszabályról való tudomásszerzés után hat hónapig lehet, így június végén lejár a hat hónapos jogvesztő határidő. A Helsinki Bizottság ehhez is elkészíti a szükséges beadványmintákat, de azokat itthon szerencsére nem kell egyenként benyújtani az Ab-hez, mert az érintettek csoportosan is megtehetik a panaszt.

Most tehát a szakszervezetek feladata, hogy koordinálják a kérelmeket: gondoskodjanak a megfelelő nyomtatványok kitöltetéséről, és nyújtsák be közösen – már megfelelő formában – a panaszokat.

A strasbourgi eljárás azonban megkezdődhet, mert száznál több kérelmet már befogadtak, és ezt vissza is igazolták. Így nincs Tóth szerint nincs akadálya annak, a vezető ügyek vizsgálatához – pilot- vagy teszteljárás keretében – hozzáfogjanak. Először az ügyek befogadhatóságáról döntenek, s miután most tömeges jogsérelemről lehet szó, a verdikt soron kívül, másfél-két éven belül megszülethet.

Arra azonban nem érdemes számítani, hogy a nyugdíjasok számára kedvező döntés mindenkire érvényes lesz majd – hangsúlyozta a jogász. Csak az számíthat ugyanis az esetleges elégtételre – kártérítésre –, aki személyesen is érvényes panasszal Strasbourghoz fordult, s erre valamennyi érintettnek érdemes ügyelnie.

Tóth Balázs az ügy végső kimenetelét illetően nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de abban bizonyos, hogy a panaszosoknak van esélye a beadványok kedvező elbírálására.

Forrás: NOL

Április 15-től rossz világ jön a szabálysértőkre: bizonyos esetekben csaknem félmilliós pénzbüntetés vagy kilencven nap elzárás is kiszabható. Szinte jobban jár, aki kisebb bűncselekmény miatt bíróság elé kerül, mert ott sok mindent meg lehet úszni felfüggesztett börtönnel is.

Aki a szálló helyett az utcát választja, 225 ezret fizet. A hajléktalanok már 2011 novemberében is demonstráltak az új szabálysértési előírások ellen - Népszabadság - Fotó: M. Schmidt János

Akár kilencven napra rács mögé kerülhet, illetve 450 ezer forintnyi pénzbírsággal sújtható az a személy, akit egyszerre egynél több, elzárással is sújtható szabálysértés miatt vonnak felelősségre. Az új, április közepétől hatályos szabálysértési törvény a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.

Ez minden eddiginél súlyosabb szankció, és a majdnem félmilliós büntetésért vagy három havi „börtönért” nem is kell túl nagy balhét csinálni: elég, ha valakit két alkalommal kisebb, akár pár száz forintos kárt okozó bolti lopáson érnek. De két kocsmai balhé következménye szintén könnyen ez lehet, és kilencven napra fogdába kerülhetnek azok az örömlányok is, akiket többször rajtakapnak azon, hogy tiltott helyen árulják magukat.

Amúgy nincs az a bíróság, amelyik ötvenezer forintos lopás miatt – ez lesz a bűncselekményi értékhatár áprilistól – végrehajtható szabadságvesztést szabna ki. De még azt sem nagyon szokták becsukni, aki egy kocsmai verekedés során betöri a cimborája orrát.

Olcsóbban megússza, aki nagyobbat üt, és bíróság elé kerül?

Az öv nélkül mobilozás 225 ezer forintba fáj a sofőrnek

Aki szabályt sértet, annak ez a mozdulat százezreket jelenthet - Népszabadság - Fotó: Kurucz Árpád

Valamivel jobban járnak azok, akik elzárással nem fenyegetett szabálysértéseket követnek el „halmazatban”: esetükben csak a pénzbírság felső határa emelkedik másfélszeresére. Egy nem túl életszerűtlen példa: egy autós nem csatolja be a biztonsági övét, ráadásul kézben tartott mobilon beszélget. A büntetése 225 ezer forint lehet.

De nézzük a büntetési tételeket sorban. A helyszíni bírság maximuma a jelenlegi húszezerről ötvenezerre nő, még szerencse, hogy az új törvény szerint a büntetést kártyáról is ki lehet fizetni – feltéve, hogy a rendőr zsebében ott lapul egy banki terminál.

Az elzárással nem sújtható szabálysértéseknél, amennyiben nem sikerül az ügyet a helyszínen lezárni, maximum 150 ezer forintos pénzbírságot szabhatnak ki. Háromszázezer viszont a határ, ha az elkövetőt elzárással is sújthatnák. Ilyenkor alapesetben a fogdabüntetés legfeljebb hatvan, fiatalkorú esetén harminc nap lehet.

Ez utóbbi körbe tartozik egyebek mellett a kis értékű lopás, csalás és rongálás, a magánlaksértés, az önkényes beköltözés, a rendzavarás, a garázdaság. De ugyanennyit kaphat az is, aki polgárőrnek adja ki magát, gárdistaként masírozik, esetleg úgy ül volán mögé, hogy korábban eltiltották a vezetéstől.

A visszaesők retteghetnek: nő a büntetés, javul az adatbázis

Amennyiben egyszerre több szabálysértés miatt is eljárás indul, a büntetési tételek emelkednek. Így lesz a 150 ezerből 225 ezer, a háromszázezerből 450 ezer, a hatvan napos elzárásból meg kilencven nap. De a „visszaesők” is retteghetnek. Akit hat hónapon belül másodjára sújtanak helyszíni bírsággal, az ötvenezer helyett hetvenezres büntetésre számíthat. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is működjék, igen részletes nyilvántartás jön létre.

Még rosszabbul járhat, akit két éven belül legalább három szabálysértési eljárásban marasztalnak el. Amennyiben a harmadik ügyben elzárásnak van helye, a fogdabüntetés felső határa 75 napra nő, ám a notórius szabályszegőt akkor is hatvan napra rács mögé dughatják, ha kizárólag pénzbüntetés lenne kiszabható.

Vagyis: amennyiben valakit két esztendő alatt három jelentéktelen közlekedési szabálysértésen érnek, elvileg mehet a rács mögé. Könnyen lehet, hogy a gyakorlatban is.

Naponta ötezer forintért választható az elzárás

A pénzbírságot egyébként érdemes lesz komolyan venni, mert aki nem fizet, azt szinte automatikusan becsukják. Minden ötezer forint egy napot jelent, tehát egy százezres bírság húsz nap fogdát „ér”. A büntetést azonban közérdekű munkával is meg lehet váltani, és ekkor ötezer forintonként hat órát kell teljesíteni. Erről a lehetőségről a hatóságnak kötelező tájékoztatást adnia, és az állami foglalkoztatási szervnek megfelelő munkát is kell biztosítania, ha valaki inkább ezt vállalja.

Akit elzárással büntethető szabálysértés elkövetésén tetten érnek – illetve két napon belül elfogják –, azt a bírósági határozat megszületéséig, de legfeljebb 72 órányi időre őrizetbe vehetik. De ha az első fokon hozott verdikt – például az elkövető fellebbezése miatt – nem lép hatályba, az ilyen őrizet még további tíz napig tarthat.

A szabálysértési eljárást általában harminc – kivételesen, a bonyolultabb ügyekben hatvan – nap alatt kell majd lefolytatni. A szoros határidő betarthatóságát szolgálja, hogy aki nem fizeti ki a helyszíni bírságot, annak azonnal átadják a szabálysértési hatóság legkésőbb öt napon belüli időpontra szóló idézését. Az invitálásnak pedig érdemes lesz eleget tenni, mert ha valaki nem megy önként, a saját költségén elővezetik. Ennél a taxi is olcsóbb. Amúgy mindenkinek fel kell készülnie arra is, hogy a büntetés mellé kiszámlázzák az eljárás költségeit.

A megyei kormányhivatalok veszik át a feladatokat

Áprilistól változik az eljáró hatóságok köre is: általános szabálysértési hatóság az önkormányzati jegyző helyett a megyei kormányhivatal lesz. Lehet tehát majd jó messzire utazni. Amikor viszont elzárás kiszabásának van helye, mindig a helyi bíróság jár el, az esetleges fellebbezésekről pedig a megyei bíróságok – új elnevezéssel törvényszékek – döntenek.

Egyes ügyekben – ilyen többek között a tulajdon elleni szabálysértés – a rendőrség jár el, míg például vámszabálysértés esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illetékes. Helyszíni bírságot viszont az állami szervezetek ennél lényegesen nagyobb köre szabhat ki, így a katasztrófavédelem, a közlekedési hatóság, a közterület-felügyelet, sőt a természetvédelmi őr, a halőr, az erdő- és mezőőr is.

Jó hír viszont, hogy májusig valamennyi önkormányzatnak vissza kell vonnia a helyi szabálysértésekre vonatkozó rendeletét. Így biztosan nem fordulhat elő, hogy valaki azért fut bele valamilyen szabálytalanságba, mert nincs tisztában a helyi viszonyokkal, hiszen minden jogellenes cselekményt egyetlen törvény tartalmaz. Másfelől a helyhatóságokat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy a körülményeket ismerve maguk alkossanak szabálysértési tényállást.

Büntetlenül lehet viszont nemesi címet hazudni

Az elsősorban a hajléktalanokat érinti, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt nem lehet bírságot kiszabni, ha az önkormányzat nem teremti meg a hajléktalanellátás szervezeti feltételeit. Ha azonban van a településen valamilyen szálláslehetőség, a „visszaesőket” akár 225 ezer forintra is megbüntethetik, vagy mehetnek hatvan napra a rács mögé.

Érdekes ugyanakkor, hogy miközben az új törvény látványosan „bekeményít”, néhány szabálysértés kimaradt a jogszabályból. Lehetséges persze, hogy ezeket másutt majd visszahozzák, de egyelőre úgy tűnik, nem lesz büntethető, aki megsérti a fellobogózás vagy a nemzeti gyász szabályait, aki letépi a hatóság hirdetményét, jogosulatlanul nemesi címet használ, tiltott helyen fürdik, kontárkodik, szabálytalan marhalevelet állít ki vagy nem tesz eleget polgári védelmi kötelezettségének.

Forrás: NOL

A kormány újabb pályázatot írt ki felújításra és korszerűsítésre.

2011 végén a kormány újabb pályázatot írt ki az Új Széchenyi Terv keretében, azzal a céllal, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek, illetve bérházak kéményeit biztonságosabbá tegyék.

Támogatás az életed megmentésére

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 700 millió forint keretösszegben meghirdetett pályázaton lakásonként 150 ezer forintot lehet igényelni.

A pályázaton olyan felújítási munkálatokra kérhető támogatás, melyek célja a tüzelőberendezések által előállított, jelenleg a gyűjtőkéményekbe vezetett égéstermékek biztonságos elvezetése, azok lakásokba, illetve egyéb helyiségekbe történő és az életbiztonságot veszélyeztető visszaáramlásának megakadályozása.

A többlakásos lakóépületekben üzemelő, fűtő- vagy vízmelegítő-berendezések égéstermékeit elvezető egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai korszerűsítésére lakásonként 150 ezer forintot lehet igényelni, mely azonban az felújítási összköltségnek csupán 40%-a lehet.

Meddig lehet jelentkezni?

A pályázatra a társasházak és lakásszövetkezetek, valamint a helyi önkormányzatok jelentkezhetnek 2011. december 5. és 2012. június 30. között, illetve a keret kimerüléséig.

A támogatás kizárólag a lakáscélú helyiségek égéstermékeinek biztonságos kivezetését célozhatja, illetve a felújítás munkálatainak költségeire igényelhető. A támogatás átadása utófinanszírozás formájában történik, és nem kell visszatéríteni.

A pályázatot nem lehet benyújtani postai úton, kizárólag elektronikusan, a pályázat honlapján keresztül. Ugyanitt emellett minden szükséges információ megtalálható a pályázatról. Ha otthonodban az égéstermékek kivezetése nem megfelelő, akár szénmonoxid-mérgezést is kaphatsz. Kattints ide, és ismerd fel ennek jeleit!

Forrás: Femina.hu

Szeptemberben még arról határozott egy törvény, hogy a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét kapják a tartós munkanélküliek. Négy hónap elteltével ezt 20 százalékkal, 22 800 forintra csökkentették.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást (korábbi nevén bérpótló juttatást) 28 500 forintról 22 800 forintra redukálta egy tollvonással a kormány a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvényben. Ez az 5700 forint kevésnek tűnik ugyan, ám sok családnál komoly érvágást jelent a hiánya.

Már a csökkentett összeget folyósítják 2012 februárjától (ez a január hónapra járó pénz). Emellett kivezetik a helyi lakásfenntartási támogatást is, amelyet az önkormányzattól kaphattak a rászoruló családok. A 2012. január 1-je előtt megállapított összeg csak a határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható. A lakás rezsijére, bérleti díjára vagy a törlesztőrészletre az idén már nem igényelhető ilyen jellegű támogatás.

Sokan élnek kevés pénzből

Hogy pontosan hány szegény ember él Magyarországon, azt nagyon különböző módszerekkel lehet mérni. Ezek mindegyike nagyjából azt mutatja, hogy minden harmadik ember él a szegénységi küszöb alatt, s e több mint 3 millió embernek a harmada mondható mélyszegénynek – mondta korábban egy vitaesten Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár és Csepeli György szociológus.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a magyar lakosság egytizedének az egy főre jutó nettó jövedelme nem érte el az évi 392 595 forintot (hónapokra osztva a 32 716 forintot), és csaknem ugyanennyien vannak azok, akiknek egy év alatt 521 ezer forintnál is kevesebből kell megélniük. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem évi 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki átlagosan – áll a Statisztikai tükör című kiadványban.

Mint arról az FN24 már beszámolt: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb. Itt a szegénység elsődleges oka az alacsony foglalkoztatottság, és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

Becslések szerint mintegy százezren éheznek az országban – mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke. Az úgynevezett minőségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Eközben mintegy 1,8 millió tonna élelmiszert nem használnak fel az országban évente, ebből 394 ezer tonna ennivaló a szemétben landol, vagyis háztartási hulladék lesz belőle.

Nem megoldás a segély megvágása

A segélyek készpénz arányának csökkentése arra a nem új keletű feltételezésre épül, hogy a segélyezett nem megfelelő módon költi el a pénzét, pedig a rászorulók legnagyobb gondja éppen a készpénz hiánya – mondta Derdák Tibor a Szakszervezetek.hu-nak. A szociológus szerint emiatt több segélyezett kényszerülhet arra, hogy uzsorásokhoz forduljon.

Ha a hátrányos helyzetű kistérségben élő, alacsonyan képzett, segélyből és feketemunkából tengődő emberek elesnek a szociális juttatásoktól, akkor végérvényesen beragadnak a feketegazdaságba. A valódi, nyílt munkaerő-piaci kereslet növelése hozhatna pozitív változást az inaktívak számának csökkentésében, nem a szociális juttatások korlátozása vagy a közfoglalkoztatás – tette hozzá.

Forrás: FN24

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkárát a Kaposvári Nyomozó Ügyészség vette ismét őrizetbe. Kezdeményezésükre, Szima Judit előzetes letartóztatásba vételéről vasárnap döntött a Kaposvári Városi Bíróság. A főtitkár ügyvédje csak a Kapospontnak nyilatkozott a bírósági döntés után.

Vadócz Attila, a Somogy Megyei Bíróság sajtószóvivője a Kapospontnak elmondta: azért döntött a kaposvári bíróság a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkárának előzetes letartóztatásáról, mert Szima Judit megszegte a lakhelyelhagyási tilalmat, bizonyítékot hamisított, tanúkat próbált meg befolyásolni, és fennállt annak a veszélye, hogy bűnismétlést követ el. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkárát vasárnap a kaposvári börtönbe kísérték. A 30 napot azonban nem feltétlenül itt tölti majd le. Erről ezután dönt az ügyész.

Ahogy arról korábban a Kapospont beszámolt: Judit ellen júniusban rendelt el nyomozást a Kaposvári Nyomozó Ügyészség, hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények elkövetésének gyanújával, konkrét adatok alapján.

Akkor a szekszárdi rendőrségen hallgatták ki gyanúsítottként a kaposvári nyomozóügyészek Szimát, és lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene.

Információk szerint Szima Juditot csütörtökön este 1 és 2 óra között a belgyógyászati osztályra szállították mellkas-, kéz- és bordatörés gyanújával. A diagnózis szerint trauma érte és kórházban ápolták. Információink szerint a főtitkár nyáron pszichológiai kezelésen vett részt a kaposvári kórházban. A kórházi kezelésről is kérdeztük Szima Judit ügyvédjét, Dr. Szikinger Istvánt. Aki azt mondta: ügyfele semmiféle bántalmazást nem említett neki.