Teljes anyag PDF formátumban

Dr. Schandl László Ph.D. orvos ddtb.

címzetes egyetemi tanár
parancsnok
MH Honvédkórház

Budapest

Tisztelt Parancsnok Úr!

Szakszervezetünkhöz az az információ jutott el, miszerint a MH Honvédkórházban a szolgálati járadékban részesülőktől, illetve közvetlen hozzátartozóktól is, megvonják az orvosi ellátást.

A 175/2007. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a MH Honvédkórház egészségügyi szolgáltatásaira jogosult „a rendvédelmi szervek személyi állománya és közeli hozzátartozója, a személyi állományból nyugállományba helyezett, valamint szolgálati járandóságban részesülő és biztosított családtagja”

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a – 2011. évi CLXVII. törvény 62. § (3) bekezdéssel módosított – 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés u) pontja határozza meg, az alábbiak szerint:
„Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül”

A fent idézett jogszabályokkal ellentétes intézkedésről szóló információk tudomásunkra jutása miatt kérjük Tisztelt Parancsnok Urat, tájékoztatni szíveskedjen a híresztelés valóságtartalmáról és esetleges okáról annak érdekében, hogy a hozzánk fordulók részére megalapozott válaszokat adhassunk.

Szekszárd, 2012. május 7.

Tisztelettel:

Rádi Attila
TMRSZ ügyvivő főtitkár

Válaszlevél:

Hasonló tartalmú levelet küldtünk a belügyminisztériumba is, ám onnan ezidáig válasz nem érkezett.

TISZTELT RENDŐRSÉGI MUNKAVÁLLALÓK, TAGJAINK, TISZTSÉGVISELŐINK!

Több kérdés is érkezett a TMRSZ vezetőségéhez azzal kapcsolatban, hogy szakszervezetünk hogyan képzeli el az MRK működésében történő részvételt.

Néhány idézet az MRK működésére vonatkozó a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényből.

Az MRK a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

Az MRK:

- Ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben.

- Megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

- Szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,

- Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó –, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó – előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

- Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK szolgálati viszonyban álló taggal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy megszünteti az etikai eljárást.

Jelenleg folyamatban van az MRK jelölt állítás, az ajánló cédulák kiosztása. Csak az lehet jelölt, aki 459 darab ajánlócédulát össze tud szedni. Gondolkozzunk egy kicsit. Hány olyan szervezeti egység van a Rendőrségen belül, ahol van 459 munkavállaló? Itt nem a főkapitányságokra kell gondolni, hanem a rendőrkapitányságokra, illetve a határrendészeti kirendeltségekre. Véleményünk szerint elég kevés, vagy talán egy sem. Ez azt jelenti, hogy a kisebb szervezeti egységek hiába adják le egy emberre a jelölő cédulákat, akkor sem fogja elérni a minimális szintet, hiszen másik szervezeti egységtől nem rá, hanem a saját jelöltjükre fognak szavazni. Az oszd meg és uralkodj elve tehát megint érvényesülni látszik.

Egy kérdés merült fel bennünk, a rendőrség széttagoltsága miatt. Lehet, hogy csak nagyon kevesen, lehet, hogy pont csak 10 fő (ennyi a rendőrségnek biztosított létszám az MRK-n belül) kap majd elégséges számú ajánlást?

Jelzések érkeztek hozzánk, hogy esetenként előfordul az, hogy a kopogtató cédulák kiosztási helyén, már a kötelezően jelölendő nevét is közlik az állomány tagokkal (persze csak tájékoztató jelleggel!?).

De haladjunk tovább. A törvényi szabályozás szerint az MRK alkotja meg a hivatásetikai részletszabályokat, ami önmagában nem baj, bár már van egy Etikai Kódex, amit alkalmazunk is.

A probléma, a rejtett visszásság abban van, hogy az MRK az etikai eljárás lefolytatását követően, javaslatot tesz a fegyelmi eljárás, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására.

EGY ÉRDEKKÉPVISELTI SZERV A SAJÁT TAGJAI ELLEN ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZ?!

Álláspontunk szerint, ha ezt egy érdekképviseleti szerv megteszi, már eleve méltatlanná vált a tagjai védelme vonatkozásában.

Az MRK a törvényi jogosultság alapján – miután az MRK által kezdeményezett eljárás megindult – képviselheti a tagot (?!).

A mondat tartalma visszás, gondoljatok csak bele. Valaki tesz egy „feljelentést” valaki ellen, akit az eljárásban ugyanaz fog védeni, mint aki a „feljelentést” tette. Biztosak vagyunk benne, hogy elfogulatlanul (?!), saját érdekeit is félretéve fogja képviselni az érintett szervezet a tagját.

Az úgynevezett „normális” (sajnos kénytelenek vagyunk idéző jelbe tenni) eljárásokban minden esetben vizsgálni kell összeférhetetlenségi okokat.

Álláspontunk szerint az előbb leírtak alapján az egyik klasszikus összeférhetetlenségi eset körvonalazódik. Ugyanabban az eljárásban nem lehet ugyanaz a szervezet a vádló, és a védő is. Vagy nem így gondoljátok?

Majd kitalálják (hiszen az MRK működésével kapcsolatban szinte minden titkos, nem tudunk semmit, ezért lehetséges), hogy akkor összeférhetetlenség áll fent, és nem látják el a védelmeteket, annak ellenére sem, hogy fizetitek a tagdíjakat.

Akkor mi lesz? Nem lesz senki, aki megvéd benneteket.

Összegezve a leírtakat a TMRSZ, mint eddig sem, most sem vesz részt egy olyan szervezet működésében, amely a munkavállalók további kizsákmányolására, ellehetetlenítésére irányul.

Véleményünk szerint kötelességünk biztosítani a tisztességes, pártatlan eljárások lefolytatását a rendőrségi munkavállalók részére, ezért már az MRK szükségességét, indokoltságát is megkérdőjeleztük, és minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel azon vagyunk, hogy az MRK-val, mint „érdekvédelmi szervezettel” szemben érvényesíthessük a jogaitokat.

Álláspontunk szerint a tagok kiszolgáltatottságát növelő, a szakszervezetek ellehetetlenítésére létrehozott, kötelező tagsági viszonyt kikényszerítő, remélhetőleg nemcsak látszat érdekképviseleti köztestületben, a munkavállalók érdekeiért valóban harcoló szakszervezeteknek nincs, és nem is lehet helye.

TMRSZ vezetősége

A nevem Telegdy Zsolt. Motoros rendőr voltam. Az életem és a halálom volt a rendőrség és a motorozás. Évekkel ezelőtt szolgálatban, szolgálati feladat ellátása közben a Társam, a motorom elhagyott és ez az életembe került. Hátrahagytam életem szerelmét, a páromat és életem értelmét, gyermekemet. Nem értelmetlen diszkó balesetben, részegen, eszemet veszítve, hanem szolgálatban, kötelességem teljesítése közben.

Tudjátok, itt, ebben a másik világban sokan vagyunk, akik éltünk és szolgáltunk. Innét fentről az elődeink azt látták, hogy eltemettetek minket tisztességgel, becsülettel, kit, hogyan, érdemei és beosztása szerint, tudjátok, ennek itt fent nem nagyon van jelentősége, itt az őrmester nem kisebb, mint az alezredes, vagy akár a tábornok.

Mint említettem motoros voltam, motoros, mint civil ember, a MOTOR volt az életem. Én sem voltam hibátlan, én is ember voltam, amíg éltem, de azért kérdeznék valamit azoktól, akik még ma is élnek.

Mondjátok el, ne nekem, hanem azoknak, akiket hátra hagytam a ti hibátokból, a ti hanyagságotokból, tudtok-e bújni az feleségetek mellé, magatokhoz tudjátok ölelni gyermekeiteket tiszta lelkiismerettel, abban a tudatban, hogy ráültettetek egy olyan gépre, ami alkalmatlan volt a közlekedésben való részvételre? Nyugodt-e a lelketek akkor, amikor tudtátok, hogy saját pénzemen vettem a SZOLGÁLATI MOTORRA ELSŐ HÁTSÓ GUMIT, MERT NEKEM A SZOLGÁLAT VOLT AZ ÉLETEM ÉS NEKEM EZ MÉG ENNYIT IS MEGÉRT!!!!! És most a családomat gyalázzátok, alázzátok???? Pitiáner kifogásokkal, pitiáner összegekkel?

”Igen tisztelt parancsnokaim és vezetőim”, akik családom lealázásában részt vesztek. Ti semmitől nem féltek? Ti tényleg nem hisztek abban, hogy egyszer, mindenkinél, egyenként megjelenek éjjel és mindenkitől, egyenként számon kérem a lelketeket? Ígérem, meg fogom tenni, ebben biztosak lehettek!!!

Teplán Tibor

Előzmény:

Telegdy Zsolt szolgálatteljesítés közben elhunyt, az M1-es autópályán, 2010. augusztusban, halálát saját munkáltatója hanyagsága okozta. A családjáról viszont ez a munkáltató nem gondoskodik, emellett a család bírósági úton próbálja bizonyítani a balesetben a munkáltató felelősségét.

Az elhunyt rendőr gyermekei félárvákká váltak, a munkáltató hanyagsága és súlyos mulasztása folytán. A munkáltató a tavalyi év decemberéig havi 13 000 Ft ellátást fizetett az özvegynek, januártól azonban ez az ellátás megszűnt. S ha ez nem volna elég, az elhunyt rendőr munkáltatói kölcsönét, melyet családi házuk felépítéséhez igényelt, az özveggyel fizettetik visza – kijelentve, hogy a félárván maradt gyermekek kötelessége, mint örökséget visszafizetni -, ez pedig azt jelenti: havi 15 000 Ft-ot az özvegy ad a hanyag és mulasztó munkáltatónak azért, mert az megölte a férjét. …

Zsolt 33 éves volt. Kisebbik gyermekét már nem ismerhette meg. Felesége a második gyermekükkel a nyolcadik hónapban járt, amikor férje helyett csak a halálhírét hozták haza a munkából társai. …

K.T.A.

Forrás:http://www.hevesmegyei-hirhatar.hu/hir/level-odaatrol

Ezen törvény értelmében nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minősítő határozattal megállapították.

A fentiekre tekintettel fel szeretnénk hívni a figyelmeteket arra, hogy akik szolgálati járandóságban részesülnek és a FÜV határozatukban az szerepel, hogy az alkalmatlanság a szolgálattal összefüggésben következett be, azoknak kérelmezniük kell a volt munkáltatójánál az alkalmatlanságot megállapító határozat módosítását. Ezt abban az esetben kell kérni, ha a határozatban nem szerepel az, hogy a Hszt. hivatkozott rendelkezése kapja a járandóságot.

TMRSZ

Korábbi anyagok:

- Tájékoztató a szolgálati nyugdíjról (járadékról)
- Tájékoztató – Szolgálati járadék
- Tájékoztató – Szolgálati járadék 2.

Vádat emelt az ügyészség Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkára ellen – közölte Horváth Szilárd, a Somogy Megyei Főügyészség vezetője szerdán. Szima Juditot sikkasztással és csalással vádolják, a vád szerint például szekszárdi házát szakszervezeti pénzből újította fel.

Szima Judit - MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap - Varga György

Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkárát jelentős értékre, folytatólagosan, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztással, nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalással, kisebb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és többrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.

A szakszervezeti vezetőt, aki tavaly több kormányellenes tüntetést is szervezett, 2011-ben vették őrizetbe, és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók arra voltak kíváncsiak, hogy a főtitkár saját céljaira költött-e, illetve ha igen, mennyit a szakszervezet pénzéből. A Kaposvári Városi Bíróság 2011. június 6-án megszüntette a szakszervezeti vezető előzetes letartóztatását, ellene lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el Létavértesre. Az ügyészség indítványára 2011. november 27-én Szima Juditot ismét előzetes letartóztatásba helyezték a büntetőeljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt, továbbá azért, mert megszegte a lakhelyelhagyási tilalmat.

Horváth Szilárd főügyész közölte: a Kaposvári Nyomozó Ügyészség befejezte a nyomozást a Szima Judit, a TMRSZ főtitkára és kilenc társa ellen indított bűnügyben; a vádiratot és a mintegy 21 ezer oldalnyi nyomozati iratot május 4-én eljuttatta a Szekszárdi Városi Bíróságra. Az ügyészség a bírósági tárgyalásra a tíz vádlott és 75 tanú beidézésére, valamint 77 tanú vallomásának felolvasására tett indítványt – tette hozzá közleményében a főügyész.

Szekszárdi házát szakszervezeti pénzből újította fel

Horváth Szilárd közölte: a vádlottak közül ketten szakszervezeti tisztségviselők, a többiek pedig különböző beosztásokban – például pénzügyi ügyintézőként, ügyviteli alkalmazottként – dolgoztak a szakszervezetnél. A főügyész azt mondta, hogy a vád szerint az előzetes letartóztatásban lévő Szima Judit saját gépkocsija használata során 2009 februárja és 2011 januárja között valótlan tartalmú útiköltség-elszámolásként mintegy 8 millió forintot tulajdonított el a szakszervezet általa kezelt pénzéből, de 2008-tól kezdődően két társával együttműködve másfél millió forintot utalt át azoknak fiktív hivatali útiköltség-elszámolásként.

Emellett a vádlott az arra jogosult testület hozzájárulása nélkül szekszárdi lakóingatlanán – amely egyben a TMRSZ székhelye is volt – az ingatlan modernizálását szolgáló beruházásokat végeztetett el, amelynek ellenértékét, több mint 18 millió forintot a szakszervezet pénzéből egyenlítette ki – ismertette a főügyész. Hozzátette: a vádlott továbbá valótlan tartalmú segélyezési kérelmek és fiktív útiköltség-elszámolások révén fizetett ki különböző juttatásokat a bejelentés és munkaszerződés nélkül dolgozó munkatársának, illetve fiktív útiköltség-elszámolásokkal fedezte kollegáinak túlóráit, ezzel az állami költségvetésnek mintegy 1,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott a vád szerint.

Az ügyészség Horváth Szilárd szerint azzal is vádolja a TMRSZ főtitkárát, hogy az 2011 márciusában valótlan tartalmú kiküldetési rendelvényeket felhasználva 172 ezer forint vagyoni hátrányt okozott az Európai Szociális Alapnak. (A TMRSZ részt vett az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programja keretében kiírt pályázaton, amelyet részben az Európai Szociális Alap finanszírozott.)

Forrás: MTI/Origo

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete szolgálati panaszt nyújtott be egyik, kiemelt főnyomozó beosztásban szolgálatot teljesítő tagunk kérésére szolgálati idő kedvezményes számítása iránt. A szolgálati panaszt –nem meglepő módon- mind a BRFK mind az ORFK elutasította arra való hivatkozással, hogy tagunk nem töltött be olyan beosztást, amely „fokozott koncentrációval, állandó készenléttel, és fokozott igénybevétellel, illetve veszéllyel járt volna”.

Az Országos Rendőrfőkapitány határozata ellen jogászaink keresettel fordultak a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. A Bíróság megállapította, hogy tagunk folyamatosan biológiai kóroki tényezők jelenlétében végezte szolgálati feladatát, tekintettel arra, hogy hajléktalanok, illetve más, valószínűsíthetően fertőzött személyek igazoltatását, motozását, előállítását illetve rabosítását végezte. „Mindezek folyamatosan egészségkárosító kockázatot jelentettek”.

A Bíróság megállapította továbbá: a BRFK nem biztosította tagunk részére a megfelelő védőfelszereléseket, tisztálkodási szereket, megsértve ezzel a Hszt. 67. § a) pontját, és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. legalapvetőbb követelményeit sem tartotta be.

A Hszt. 67. § a) pontja szerint a szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles a hivatásos állomány tagja részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani.

A hivatkozott törvény az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Az Mvt. 2. § (2) bekezdése alapelvi szinten rögzíti a munkáltató felelősségét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek betartásáért.

Sajnos szakszervezetünknek több esetben azt kellett tapasztalnia, hogy a munkáltató egyáltalán nem tartja be a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. által megfogalmazott –a munkáltatóra kötelező érvényű- előírásokat.

A fenti körülmények miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság osztotta jogászaink okfejtését, és a hivatkozott jogszabályi rendelkezések, illetve a bizonyított tények alapján megalapozottnak ítélte tagunk követelését.

Reméljük, hogy a bíróság ítéletének fényében a BRFK a jövőben törekedni fog a munkavédelmi előírások betartására, és elismeri a hasonló beosztásban szolgálatot teljesítő tagjaink kedvezményes szolgálati időre számítására, illetve veszélyességi pótlékra való jogosultságát.

TMRSZ

„SÜRGŐS,
AZONNALI INTÉZKEDÉST IGÉNYEL”

DR. HATALA JÓZSEF R. ALTÁBORNAGY
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE

BUDAPEST

TISZTELT ALTÁBORNAGY ÚR!

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a szokatlanul meleg időjárás ellenére a Rendőrség több szervezeti egységénél a szolgálatot a rendőröknek kabátban kell ellátniuk. Mivel több helyről is érkezett jelzés hozzánk, ezért fordultunk közvetlenül Önhöz, mivel nem helyi problémáról van szó.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján a munkáltatót terheli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, ezért kérem, hogy soron kívül szíveskedjen felhívni az állományilletékes parancsnokok figyelmét az öltözködési könnyítések alkalmazása tekintetében.

Kérem, hogy tett intézkedéseiről tájékoztatni szíveskedjen.

Segítő közreműködését előre is köszönöm.

Nyíregyháza, 2012. április 29.

Tisztelettel:

Rádi Attila
ügyvivő főtitkár

_oOo_

Tisztelt Rádi Attila Főtitkár Úr!

Dr. Halmosi Zsolt r. dandártábornok, Rendészeti Főigazgató Úr megbízásából kérem szíves tájékoztatását, hogy konkrétan mely rendőri szervektől érkezett jelzés Önhöz a szokatlanul meleg időjárás ellenére dzsekiben szolgálatot ellátó rendőrökről, figyelemmel arra, hogy a hatályos Ruházati Szabályzat alapján állományilletékes parancsnoki hatáskörbe tartozik a könnyített ruházat engedélyezése.

Tisztelettel: dr. Csótó István r. alezredes
ORFK Főügyelet

_oOo_

Tisztelt Csótó István r. alzeredes Úr!

Budapesti tisztségviselőink útján jutott el hozzám a jelzett probléma, de sajnos az őket megkereső kollégák az általuk feltételezett rájuk nézve esetleges negatív következmények miatt nem adtak felhatalmazást részemre, hogy a szolgálati helyüket megnevezem.

Ennek megfelelően általános figyelemfelhívásként kérem szíves közreműködésüket.

Segítségét előre is köszönöm.

Rádi Attila
TMRSZ
ügyvivő főtitkár

Belügyminisztérium

Budapest
József Attila u. 2-4.
1051

Dr. Pintér Sándor
Belügyminiszter úr részére

Hivatkozási szám: BM/3683/3/2012.

Tárgy: miniszteri állásfoglalás iránti kérelem
FÜV eljárásokkal kapcsolatosan

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Köszönjük a 2012. március 5-ei keltezésű levelét, amelyben tájékoztatta szakszervezetünket arról, hogy a 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezései szerint mely személy jogosult szolgálati járandóságra.

Tekintettel arra, hogy ellentmondást érzékeltünk a válaszlevél tartalma, és az érdemi kérdésünk között, az ellentmondás feloldása végett, továbbá azért, mert több tagunk kezdeményezte, a 1996. évi XLIII. törvény 2012. január 01. napján hatályba lépő módosítása előtt a FÜV eljárást, szükségesnek éreztük, hogy válaszára írásban reagáljunk.

Kérelmünk arra irányult, hogy Belügyminiszter Úr a 202/2010. kormányrendelet 40. § (1) a.) pontja szerinti jogkörének és kötelezettségének megfelelően szabályozza a hivatásos állomány azon tagjainak jogi helyzetét, akikre vonatkozóan a törvény rendelkezéseket nem tartalmaz.

Álláspontunk szerint a hivatásos állomány azon tagjaira, akik az új Hszt. hatályba lépése előtt egészségkárosodásuk miatt alkalmatlanná váltak a szolgálatra, és e miatt az új Hszt. hatályba lépése előtt kezdeményezték a FÜV eljárást, az általános jogelvek szerint, az eljárás kezdeményezésekor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni. Erre az esetre a 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezést nem tartalmaz.

Már ez év januárjában jogsegélyszolgálatunkon több tagunk is jelezte ezt a problémát. A 2012. január 18. napján megtartott szakszervezeti konzultáció alkalmával az ő helyzetük megoldása végett kértünk Belügyminiszter Úrtól egyértelmű állásfoglalást az ügyben.

Ön akkor úgy nyilatkozott, hogy „Amennyiben a hivatásos állomány tagja az új Hszt. hatályba lépése előtt kezdeményezte a FÜV eljárás megindítását, a FÜV eljárás megindításakor hatályos, -tehát a „korábbi” Hszt-. szabályai vonatkoznak rá.”

Ezt a nyilatkozatát azonban válaszában nem erősítette meg.

Kérjük Tisztelt Belügyminiszter urat, hogy fenti, szóban tett állásfoglalását, figyelemmel a 202/2010. kormányrendelet 40. § (1) a.) pontja, illetve a 39. § (1) b.) pontjára, a hivatásos állomány érintett tagjainak védelmében, illetve a jogbizonytalanság feloldása végett írásban is erősítse meg.

Megtisztelő válaszát ez úton is megköszönve,

Tisztelettel:

Rádi Attila
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Ügyvezető főtitkára

Szekszárd, 2012. március 28.

BM Válaszlevél

Belügyminisztérium

Személyügyi Főosztály

Rádi Attila úrnak
ügyvezető főtitkár

Tárgy: 2011-ben megkezdett FÜV eljárás alatt
állók szolgálati viszonyának megszüntetése

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Szekszárd
Tanya u. 4.

Ikt. szám: BM/3683/5/2012.
Üi.: dr. Bognár László
Tel: 12-793, 441-1053
E.cím: laszlo.bognar@bm.gov.hu

Tisztelt Ügyvezető Főtitkár Úr!

Belügyminiszter úrhoz címzett Kü.63/2012/2. Számú megkeresésükkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A nyugdíj rendszer Széll Kálmán tervben elhatározott átalakításával összefüggésben kiadott, a korhatárelőtti öregségi nyugdíjak megszüntetésről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (továbbiakban: korai nyugdíj törvény) 2012. január 1-jei hatállyal megszüntette a szolgálati nyugdíj megállapításnak lehetőségét, és csak egy esetben biztosítja, hogy 2012. január 1-jét követően is a korábbi szabályok szerint lehessen – a szolgálati nyugdíjjogosultság megszerzésére hivatkozva – a szolgálati viszonyt megszünteti. Azok esetében, akinek a felmentése 2011. december 31-ét megelőzően már közlésre került. Minden más esetben – így a még 2011. december 31-e előtt elrendelt, de 2012-re áthúzódó FÜV eljárások esetében – sincs lehetőség a korábbi szolgálati nyugdíjra, illetve szolgálati viszony megszüntetésre vonatkozó szabályok alkalmazásra. Esetükben is igaz az, hogy a szolgálati nyugdíj helyett szolgálati járandóságot kapnak a nyugdíjkorhatári eléréséig.

Emlékeztetni szeretném arra, hogy belügyminiszter úr és a rendvédelmi területen működő szakszervezetek – közte a TMRSZ – között 2011. április és július között folytatott egyeztetések során szakszervezeti részről több esetben is felvetették, hogy a 2011-ben indult, de 2012-re áthúzódó FÜV eljárások eredményeként hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válók esetében a törvény biztosítsa a 2012. január 1-je előtti szabályok alkalmazását, azaz szolgálati nyugdíj, illetve az annak helyébe lépő szolgálati járandóságra jogosultságot. Az egyeztetéseken miniszter úr az igényeket egyértelműen elutasította, mivel az nem állt volna összhangban a nyugdíjrendszer átalakításával összefüggő döntésekkel, azaz 2012. január 1-je után nincs lehetőség szolgálati nyugdíjjogosultság megállapítására.
A korai nyugdíj törvényt ennek megfelelő tartalommal fogadták el.

Álláspontunk szerint a szabályozás egyértelmű, nincs semmilyen jogbizonytalanság e téren. Miniszter úrnak pedig nem áll szándékában a már lezárt szabályozás feloldását kezdeményezni, ezért a kérdéssel, annak újbóli, ismételt felvetése okán sem kíván foglalkozni.

A jogalkotásról szóló szabályokból következik, hogy a miniszter jogalkotási, szabályozási jogköre a tárgykörbe tartozó magasabb szintű jogszabály felhatalmazásán alapszik. Az Önök által – egyébként pontatlanul – hivatkozott kormányrendelet csak feladat-meghatározó normákat tartalmaz, nem pedig konkrét tárgykörre vonatkozó szabályozásra vonatkozó felhatalmazást.

Arra is rá kívánok mutatni, hogy a FÜV eljárás nem tekinthető a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedésnek, legfeljebb annak eredménye vezethet a szolgálati viszony megszüntetésre, de nem feltétlenül. A szolgálati viszony megszüntetése tekintetében – és ez minden foglalkoztatási jogviszonyra elmondható – a felmentés közlésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Ez az elv érvényesül a korai nyugdíj törvényben is. Megalapozatlannak tartjuk azt a következtetésüket, hogy az „általános jogelvek” szerint a (FÜV) eljárás kezdeményezésekor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni. Ilyen általános jogelv nincs. Az adott tárgykörre vonatkozó jogszabály mondja meg, hogy az anyagi és eljárási szabályok változása hogyan hat ki a folyamatban levő ügyekre.

Bízom abban, hogy levelünkkel sikerült egyértelmű választ adni a felvetett kérdésre.

Budapest, 2012. április 05.

Üdvözlettel:

Zsinka András
főosztályvezető

Letölthető PDF formátum

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Klikk a képre a nagyításhoz!

Letölthető PDF formátum