A meghallgatási jegyzőkönyvből kiderül, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Főtitkárunk állítólag engedély nélkül telefonált a lányaival.

Az eset, azért is furcsa, mivel az eljárásban eddig tapasztalható alaposságra tekintettel – a jogszabályi lehetőségeket kihasználva – főtitkárunk telefonhívásait ellenőrizték. Amíg Tökölön és Budapesten raboskodott, addig korlátozás nélkül tarthatta családtagjaival a kapcsolatot. Kaposváron már úgy látszik más szabályok vannak!

Szima Judit azóta nem tudja felvenni a kapcsolatot gyermekeivel. Talán attól félnek, hogy a 12-éves lánya befolyásolja a nyomozás menetét? Ez Főtitkárunk és véleményünk szerint is csak az ellene folyó lelki terror eszköze.

Ezzel is a rá nehezedő nyomást akarják megnövelni.

Bízunk benne, hogy a fegyelmi eljárás következmények nélkül fejeződik be.

TMRSZ

Bertha Szilvia

Alábbi írásbeli kérdéseket adtam be a szolgálati járandóságot érintő témákról, úgy mint gyermekkedvezmény, kiegészítő vállalkozói tevékenység, a pénzpiaci hitelképesség kérdése, és hozzá a válaszok linkjét is megtalálják, szíves felhasználásra. Kérem, hogy lehetőség szerint publikálják, terjesszék.

Köszönettel:
Bertha Szilvia

1. kérdés: http://www.parlament.hu/irom39/05677/05677.pdf

   válasz: http://www.parlament.hu/irom39/05677/05677-0001.pdf

2. kérdés: http://www.parlament.hu/irom39/05676/05676.pdf

   válasz: http://www.parlament.hu/irom39/05676/05676-0001.pdf

3. kérdés: http://www.parlament.hu/irom39/05675/05675.pdf

   válasz: http://www.parlament.hu/irom39/05675/05675-0001.pdf

4. kérdés: http://www.parlament.hu/irom39/05674/05674.pdf

   válasz: http://www.parlament.hu/irom39/05674/05674-0001.pdf

szám: Kü.47/2012.

Dr. Hatala József r.altábornagy
Országos Rendőr-főkapitányság vezetője részére

Budapest

„SÜRGŐS!”
„AZONNALI INTÉZKEDÉST IGÉNYEL!”

Tisztelt Főkapitány Úr!

Alulírott Rádi Attila és Zarándok Tamás a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (székhely: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) – a továbbiakban: TMRSZ – ügyvivő főtitkáraiként az alábbi megkereséssel fordulunk Önhöz:

Több megyéből is azt a nem megerősített hírt kaptuk, hogy egyes rendőrkapitányságokon olyan nyilatkozatot akarnak aláírattatni az állománnyal, mely alapján bizonyos feltételek teljesülése esetén hónapokig, akár egy évig is illetmény nélkül kell ellátniuk a szolgálatot. Továbbá szintén nem alátámasztott hír érkezett, hogy ezen nyilatkozatok aláírását már megkezdték.

Mivel a rémhírterjesztésnek szeretnénk elejét venni, kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a Hszt. 34/A. § (2), ill. (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel korrekt tájékoztatáshoz juthasson az állomány az érintett – szolgálati viszonnyal, s az állomány gazdasági érdekeivel nagymértékben összefüggő – kérdésben.

A fentiekre tekintettel kérjük, hogy szíveskedjen tájékoztatását soron kívül megküldeni szakszervezetünk részére, melyben a fenti információt megerősíti, vagy cáfolja.

Szekszárd, 2012. február 7.

Tisztelettel:

Rádi Attila és Zarándok Tamás
TMRSZ ügyvivő főtitkárok

Válaszlevél

Szám: 5736/1/2012.Ált.

Hiv.szám: Kü.47/2012.

Tárgy: tájékoztatás kérés nyilatkozat kitöltésével összefüggésben

Zarándok Tamás és Rádi Attila úrnak,
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének
Ügyvivő főtitkárai

Szekszárd

Tisztelt Ügyvivő Főtitkár Urak!

Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány úr megbízásából tájékoztatom, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság természetesen nem intézkedett olyan nyilatkozatok kitöltésére, amelyek arról szólnának, hogy az állomány tagjainak „bizonyos feltételek teljesülése esetén akár hónapokig, akár egy évig is illetmény nélkül” kellene ellátnia szolgálatot, és ilyen kezdeményezésről egyetlen rendőrségi szerv esetében sincs tudomásunk.

Kérem, hogy amennyiben ezen, bármiféle konkrétummal alá nem támasztott jelenségről szereznének tudomást, úgy arról – az ügy kivizsgálása érdekében – az érintett rendőri szerv megjelölésével szíveskedjenek tájékoztatni az Országos Rendőr-főkapitányságot.

Budapest, 2012. február 9.

Tisztelettel:

Dr. Piros Attila r.dandártábornok
hivatalvezető

Szám: Kü.416/2011/2012/2.

Tárgy: tájékoztatás kérés

DR. LUKÁCS JÁNOS R. DANDÁRTÁBORNOK ÚR
CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE

SZEGED

TISZTELT FŐKAPITÁNY ÚR!

Korábban két kérdéssel fordultunk önhöz a szolgálatvezényléssel kapcsolatos problémákkal, amelyekre azt a választ kaptuk, hogy továbbküldték az ORFK-nak, mivel álláspontja szerint országos problémáról van szó.

Kérjük szíveskedjen tájékoztatni az ügy jelenlegi állásáról, továbbá arról, hogy véleménye szerint, ha valaki pihenőnapján megbetegszik, így a pihenőnap átváltozik egészségügyi szabadsággá, akkor ezen a napon kell-e szolgálati időt elszámolni, ha igen, akkor hány órában.

Segítségét előre is köszönjük.

Szekszárd, 2012. január 20.

Tisztelettel:

Zarándok Tamás Rádi Attila
TMRSZ ügyvivő főtitkárok

Válasz levél

“Nyugdíjas igazolványok

27. A Rendőrségtől nyugállományba helyezésre kerülő személyi állomány részére az utasítás 2. Számú mellékletében meghatározott nyugdíjas igazolvány rendszeresítésére kerül sor. A nyugállományú – mint a nyugdíjas igazolvány birtokosa – köteles elszámolni a részére átadott nyugdíjas igazolvánnyal.

28. A nyugdíjas igazolvány a Rendőrségtől (2008. év előtt a Határőrségtől) nyugállományba helyezett személyek állományviszonyának, hivatásos állományból nyugállományba helyezettnél az egyenruha viselésére jogosultságának igazolására szolgál. A nyugdíjas igazolvány birtokosa jogosult a Rendőrség alkalmazottait ellátó gyógyintézmények, kulturális és sportlétesítmények szolgáltatásainak igénybevételére.

29. A nyugdíjas igazolvány a Rendőrség nyílt objektumaiba történő belépésre jogosít.

30. A nyugdíjas igazolvány nem helyettesíti a társadalombiztosítás által kiadott „Nyugdíjas igazolvány”-t.

31. A nyugdíjas igazolvány 25×32 mm nagyságú, színes, lézergravírozásos eljárással készített, polgári ruhás igazolványképet tartalmaz.

A nyugdíjas igazolványok kezelésével, illetve kiadásával kapcsolatos szabályok:

32. A nyugdíjas igazolványok előállítási költségei – első alkalommal történő kiállítás esetén – a nyugállományba helyezést kezdeményező munkáltatót, az adatokban bekövetkezett változás miatti csere esetében a nyugállományú gondozását ellátó állományilletékes szervet terhelik.

33. A nyugdíjas igazolványok ellátására, kezelésére, nyilvántartására a jelen utasítás hatálya alá tartozó igazolványokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) a nyugdíjas igazolvány birtokosa köteles a nyugdíjas igazolványa megrongálódását vagy megsemmisülését a gondozását ellátó rendőri szerv humánigazgatási szolgálatánál haladéktalanul jelenteni, ahol intézkednek az új nyugdíjas igazolvány elkészítésére;
b) a nyugdíjas igazolvány birtokosa a nyugdíjas igazolvány elvesztése, eltulajdonítása esetén haladéktalanul feljelentést tesz a legközelebbi rendőri szervnél, amely a feljelentésről jegyzőkönyvet vesz fel, és intézkedik a körözés elrendelésére. A nyugdíjas igazolvány birtokosa a feljelentésről készült jegyzőkönyv egy példányát megküldi a gondozását ellátó rendőri szerv humánigazgatási szolgálatához, ahol intézkednek a nyugdíjas igazolvány pótlására;
c) a b) alpont szerinti jegyzőkönyvet az illetékes humánigazgatási szerv nyilvántartásába becsatolja.

34. A régi formátumú nyugdíjas igazolványok cseréjét a nyugdíjas az önköltségi ár megtérítése ellenében kérheti, amennyiben a 32. pontban meghatározottak nem állnak fenn. Az adott időszakban érvényes önköltség nagyságát az ORFK Gazdasági Főigazgatósága állapítja meg.

35. A térítésköteles nyugdíjas igazolvány csere ellenértékét az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Igazgatósága (a továbbiakban: ORFK GF GEI) pénztárába készpénzben, vagy erre a célra az ORFK GF GEI által rendszeresített csekken kell befizetni. A nyugdíjas igazolvány előállítása csak az ellenérték befizetését – és a befizetést igazoló bizonylat bemutatását – követően történhet meg.

36. A nyugdíjas igazolvány elvesztése, önhibából történő megrongálódása, megsemmisülése esetén az új nyugdíjas igazolvány előállítási költségét a nyugdíjas igazolvány birtokosa a 34. pontban foglalt önköltség erejéig, a 35. pontban foglaltak szerint köteles megtéríteni.

37. A nyugdíjas igazolványok kezelését az ORFK Humánigazgatási Szolgálata végzi. A leadásra, visszavonásra kerülő nyugdíjas igazolványokat a nyugállományú gondozását ellátó rendőri szerv humánigazgatási szolgálata kezeli, illetve selejtezi.
A visszavonás, selejtezés tényét a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

38. Azon rendőrségi (2008. év előtt határőrségi) nyugállományúak esetében, akik a SZENYOR for Windows rendszerben még nem szerepelnek (annak üzembe állítása előtt történt nyugállományba helyezésük), az adatrögzítés a gondozásukat ellátó humánigazgatási szerv feladata, és az alábbiak szerint történik:

a) a nyugállományú személyes alapadatait (név, születési hely és dátum, anyja neve, TAJ szám, adóazonosító jel) a nyugdíjas igazolvány igénylésekor új felvételesként kell rögzíteni a rendszerben;
b) a nyugdíjas igazolvány igényléséhez adatait a 9. pontban meghatározottak szerint kell továbbítani;
c) az eredeti nyugállományba helyező parancs alapján és dátumával végre kell hajtani a fogyatékolást.”

Az 1/2011. (II. 25.) ORFK utasítás – egyes pontjaiban – módosította az 5/2009. (OT 3.) ORFK utasítást.

Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat létrehozásának az volt a célja, hogy kiegészítsék, és olykor tehermentesítsék a hivatásos és szerződéses állományt, valamint rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén katonai szolgálatot teljesítsenek.

Az önkéntes tartalékos katonák legtöbb esetben – amennyiben éppen nem hívják be őket – civil munkahelyeken dolgoznak, de a munkáltatók a kezdeti időkben nem szívesen alkalmaztak olyan munkavállalókat, akiknek a munkaideje egy esetleges behívás esetén teljesen felborulhat és kiszámíthatatlanná válhat, éppen ezért a kormány arra törekedett, hogy különféle eszközökkel – így például állami támogatásokkal – motiválja a munkáltatókat az önkéntes katonai szolgálat tagjainak növelése érdekében.

Tekintettel arra, hogy nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is igényelték az ösztönzést, a kormány megalkotta az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. Korm. rendeletet, mely arról rendelkezik, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló a tényleges katonai szolgálatteljesítés időtartamára, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult.

Az önkéntes tartalékos állományt az önkéntes műveleti tartalékosok és az önkéntes védelmi tartalékosok (ÖMT) és az (ÖVT) alkotják.

Az önkéntes műveleti tartalékos önként vállalja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében a Honvédség rendelkezésére áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.

Az önkéntes védelmi tartalékos önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy határozatlan idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint közreműködik a Honvédség elsődlegesen területvédelmi feladatainak (őrzés-védelem, katasztrófavédelem, befogadó nemzeti támogatás) ellátásában.

Béke időszakban az önkéntes tartalékos katona civil munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet belföldön és külföldön. Az önkéntes tartalékos a beosztására történő felkészítése céljából – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatot teljesíthet a Magyar Honvédség szervezeteinél. Ez a szolgálatteljesítési időtartam az önkéntes katona beleegyezésével meghosszabbítható.

Az önkéntes tartalékos a telefonon vagy kézbesítés útján közölt behívóparancsban megjelölt behívási időponttól a Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.

Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony – szerződésben meghatározott alkalmassági feltételekkel – a 18. életévét betöltött és a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért személlyel határozatlan időre létesíthető.

Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony – vonatkozó jogszabályi feltételekkel – azzal a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a Hjt. 41. § (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem áll fenn.

(A Hjt. 41. § (1) és (2) bekezdésében rögzítettek szerint: „A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki,
d) aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,
e) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, vagy szolgálati viszonya méltatlanság vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg.”)

A Hjt. az önkéntes tartalékos katonáknak járó juttatások kapcsán akként rendelkezik, hogy az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult.

Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.

Az önkéntes műveleti tartalékos katona – az illetményen túlmenően – évente rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka.

Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerződés megkötéséről és megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

A kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, az esetleges katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása érdekében hadköteles nyilvántartást vezet az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvényben rögzítettek szerint.

A szenior állományba történő jelentkezés feltétele, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló szolgálati járandóságra jogosult vállalja, hogy a továbbiakban különleges foglalkoztatási állományban teljesít szolgálatot, meg kell felelni a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, valamint a szolgálati járandóságot szüneteltetni kell a különleges foglalkoztatási állomány tagságának idejére.

Ahhoz, hogy valaki a szenior állomány tagja legyen erre irányuló kinevezési kérelmet kell előterjesztenie a kinevezésre jogosult rendőri vezetőhöz címezve, és ezt a kérelmet ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervnél szeretné a kérelmező a szenior állományba vételét kezdeményezni.

Az illetékes szerveknél működő humánigazgatási szakszolgálatok minden esetben részletesen tájékoztatják a szenior állományba jelentkezőket a felvétel feltételeiről.

Fontos tudni, hogy a szenior állományba jelentkezőknek ugyanúgy meg kell felelniük a kifogástalan életvitelre vonatkozó jogszabályoknak, mint a hivatásos állomány tagjainak.

Az állományilletékes parancsok – amennyiben valamennyi szükséges dokumentum a rendelkezésre áll – megindítja a felvételi eljárást, és ha semmilyen kizáró ok nem merül fel, akkor a szenior állományban történő foglalkoztatásra a rendőrség és a szolgálati járandóságra jogosult egy határozott idejű szerződést kötnek, amely alapján a kérelmező maximum az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

A felvételi eljárás során azt is megvizsgálják, hogy a szenior állományba jelentkező végzettsége és szakmai képzettsége alapján a felvétele esetén milyen munkakörben lenne foglalkoztatható. Amennyiben a jelentkező rendőri és határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkezik, számára a szükséges ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamon való részvétel írható elő.

A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát.

A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnhet

a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy
b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

A szenior állományban foglalkoztatottnak a szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemében meg kell jelölnie a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, és kérelmét a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtania.

Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

A szenior állomány tagjai számára a megyei rendőr-főkapitányság vezetője határozza meg a szolgálatteljesítés helyét és az ellátandó feladatokat.

A szenior állomány tagjai vezetői beosztásba tartozó és egyéb parancsnoki munkakörbe tartozó feladatokkal nem bízhatóak meg.

Ha több információt szeretnétek megtudni a szenior állományról, akkor ajánljuk figyelmetekbe a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyéb fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/2011. BM rendeletet, melyben a jelentkezés adminisztratív szabályait ismerhetitek meg bővebben, a rendőrség különleges foglalkoztatási állományának tagjai által ellátható feladatokról szóló 5/2012. (II.2.) BM utasítást, ami még egészen frissnek minősül, mivel a Magyar Közlöny 2012. február 02. napi számában került kihirdetésre, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit (264/C-264/G.§).

Dr. Soczó László r. dandártábornok
Rendőrségi főtanácsos
Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője részére

Szekszárd

„SÜRGŐS!”
„AZONNALI INTÉZKEDÉST IGÉNYEL!”

Tisztelt Főkapitány Úr!

A hozzánk érkezett információk alapján fordulunk Önhöz intézkedését és tájékoztatását kérve az alábbi probléma miatt.

Tudomásunkra jutott, hogy az Ön irányítása alatt álló szervezeti egységeknél a szolgálatot ellátó állománynak nem engedélyezik a bevetési ruházat viselését, szolgálati félcipőben és szolgálati pantallóban látják el feladataikat.

MTI Fotó: Donka Ferenc

Figyelemmel az időjárási viszonyokra, a kollégáknak nem nyújt megfelelő védelmet a ruházatuk.

Felhívjuk figyelmét, hogy a munkahelyek munkavédelmi és egészségvédelmi követelményeinek – így a 70/2011. (XII.30.) BM rendelet 2.§ k) pontjában, illetve ugyanezen rendelet 12.§-ában foglaltak is – betartása és betartatása a munkáltatót terheli.

Fentieken kívül felhívjuk figyelmét az ORFK vezetőjének 2012. január 31-én kiadott és a főkapitányságokra ugyanezen a napon 16 óra 40 körüli időben faxon eljuttatott utasítására, melyben a bevetési ruházat és bevetési bakancs viselését engedélyezi, illetve a 2012. február 1-jén az ORFK vezetője által tartott vezetői eligazításra, melynek során feladatként lett meghatározva az állomány egészségvédelme.

A leírtak alapján kérjük, soron kívül intézkedni szíveskedjen – az állomány egészségvédelme érdekében – a bevetési ruházatban és bevetési bakancsban történő szolgálatellátás elrendelésére, továbbá a hivatkozott rendeletben meghatározott további pihenőidő biztosítására, hiszen a kollégák hosszabb időn keresztül látják el közterületen, szélsőséges időjárási viszonyok közt a feladataikat.

Egyben tájékoztatjuk, hogy jelen megkeresésünket az ORFK vezetőjének is eljuttatjuk, illetve intézkedésének elmaradása esetén megtesszük a jogi lépéseket is.

Szekszárd, 2012. február 03.

Tisztelettel:

Rádi Attila és Zarándok Tamás
TMRSZ ügyvivő főtitkárok

Válasz levél

Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság

303/196/2012.

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

Rádi Attila és
Zarándok Tamás főtitkárok
Részére

Szekszárd

A mai napon Kü-45/2012. számon – faxon megküldött — minden alapot nélkülöző levelére reagálva tájékoztatom, hogy amennyiben bármi jellegű problémája van, vagy az illetékes hiteles információkkal rendelkező vezetőkhöz forduljon, vagy konkrétan nevezze meg az információ forrását, így elkerülhető a teljesen felesleges, érdemi munkát nem elősegítő, legfeljebb zavarokat okozó, parttalan levelezgetés.

Szekszárd, 2012. február 3.

Dr. Soczó László r. dandártábornok
rendőrségi főtanácsos
megyei rendőrfőkapitány

Viszontválaszunk

Szám: Kü.45/2012/2.

Hiv. szám: 303/196/2012

DR. SOCZÓ LÁSZLÓ R. DANDÁRTÁBORNOK

TOLNA MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁ VEZETŐJE
RENDŐRSÉGI FŐTANÁCSOS

SZEKSZÁRD

TISZTELT FŐKAPITÁNY ÚR!

A fenti hivatkozási számon érkezett ténybeli tévedéseket tartalmaz, nyers hangvételű levelével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk.

Véleménye szerint levelünk minden alapot nélkülözött, továbbá kérte, hogy a hiteles információval rendelkező vezetőhöz forduljunk, vagy nevezzük meg a hírforrásunkat.

Mielőtt elemezni kezdenénk levelét, ki kell hangsúlyoznunk, hogy Önnel szemben, aki az irányítás alá tartozó személyi állomány tekintetében kötelezett az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításra nem tartjuk a korábbi tárgyban küldött levelünket felesleges, zavartkeltő parttalan dolognak.

1. Minden alapot nélkülöző

Több tagunk is megkeresett bennünket az irányítása alá tartozó szervezeti egységektől, hogy a szélsőséges időjárás ellenére szolgálati félcipőben mehetnek ki szolgálatot ellátni. A hozzánk beérkezett információk alapján tehát egyértelműen megállapítható volt, hogy a rendőrségi munkavállalók egészsége veszélyben forgott, így nem tudjuk elfogadni megállapítását. Ráadásul levelünk Önnek történő megküldését követően ismét tájékoztattak bennünket a tagjaink, hogy engedélyezték számukra az időjárási viszonyoknak megfelelő ruházat viselését.

2. Hiteles információval rendelkező vezető

Elnézést kérünk, ha rosszul gondoltuk, de véleményünk szerint Ön a hiteles információval rendelkező vezető, hiszen a rendelkezésünkre álló adatok alapján a korábbi levelünkben említett ORFK átirat a megyei rendőr-főkapitányságok vezetőinek, így többek közt Önnek lett címezve, továbbá az e tárgykörben tartott ORFK vezetői értekezleten is a megyei főkapitányok (feltételezhetően Ön is) vettek részt.

3. Nevezzük meg hírforrásunkat

Nem tartjuk szükségesnek megnevezni hírforrásunkat, tekintettel arra, hogy a jelentősen megcsorbított szakszervezeti jogok között még megtalálható az, hogy meghatározott esetekben tájékoztatást kérhetünk, és az erre adandó választ csak speciális esetekben tagadhatja meg a munkáltató.

Abban az esetben, ha a munkáltató tájékoztatása, illetve a tagok által hozzánk beérkező adatok között jelentős eltérés van, akkor az arányosság követelményeit betartva meg kell tennünk a jogi lépéseket.

Tekintettel arra, hogy támadó hangvételű levele ellenére a kért intézkedés megtörtént, azaz a munkavállalók a bevetési ruházatot, és bakancsot viselhették további lépések nem szükségesek.

Tájékoztatjuk, hogy levelezésünket a TMRSZ honlapján megjelenítjük.

Segítő közreműködését köszönjük.

Szekszárd, 2012. február 07.

A további előítélet mentes együttműködésben bízva:

Rádi Attila    Zarándok Tamás
TMRSZ ügyvivő főtitkárok

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELLENŐRZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Számos kérdés érkezett a TMRSZ vezetőségéhez a rendőrségi munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatban. A megbízhatósági, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzéssel kapcsolatban egyelőre nem tudunk információkkal szolgálni.

Az egyéb ellenőrzések eljárási szabályaival a Magyar Köztársaság Rendőrsége Ellenőrzési Szabályzatáról szóló 58/2007. (OT 33.) ORFK Utasítás (a továbbiakban. Utasítás) foglalkozik.

Az Utasítás célja többek között az, hogy előmozdítsa a Rendőrség feladatainak törvényes, szakszerű, eredményes és hatékony végrehajtását.

Az ellenőrzés alapelvei a következők (zárójelben rövid magyarázatuk):

- Törvényesség, szakszerűség (bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a vonatkozó jogszabályok vagy más szakmai szabályok figyelembe vételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető.)

- Célszerűség, tervszerűség (egyetlen ellenőrzés sem lehet öncélú, sem pedig a szakmai érdekekkel össze nem függő vagy elvtelen célból végrehajtott ellenőrzés, az ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a különbözı időszaki munka- és ellenőrzési programokkal, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, és nem utolsó sorban a korábbi ellenőrzések tapasztalataival.)

- Objektivitás-komplexitás (az ellenőrzéseknek a valós tények megállapítására, és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések megállapításaira kell törekedni, a tudomány és a korszerű technika-technológia nyújtotta eszközök és módszerek mind teljesebb körű alkalmazásával.)

- Hitelesség-nyilvánosság (az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki és tartalmi követelmények szerint kell dokumentálni, korrekt tájékoztatást kell adni – szükséges mértékben – az ellenőrzött személynek, az ellenőrzött szerv vezetőjének, s ha az ellenőrzés tárgya azt indokolttá teszi, a szélesebb nyilvánosságnak is.)

- Együttműködés (valamennyi ellenőrzés során – figyelemmel annak a szabályzatban meghatározott alapvető céljára – az ellenőrzési tevékenység eredményessége érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással.)

Az ellenőrzésre jogosultak körét két fő csoportra különíthetjük el. Az első csoportot a vezetők alkotják, akik az úgynevezett vezetői ellenőrzések végzésére jogosultak, illetve kötelezettek. Ezek a személyek az irányításuk alá tartozó állomány tekintetében hajthatnak végre ellenőrzéseket. A kapitányságvezető a teljes kapitányság állományát ellenőrizheti, az osztályvezető az osztály állományát, az alosztályvezető az alosztály állományát és így tovább.

A másik csoportot a nyílt paranccsal, illetve megbízólevéllel ellátott ellenőrzésre jogosultak alkotják.

Az Utasítás szerint a nyílt parancs: a hivatásos állományú, ellenőrzést végző személy részére az arra jogosult parancsnok által kiállított szolgálati okmány, melynek jogosítottja az abban meghatározott rendőri szerveknél és tárgyban ellenőrzést, vizsgálatot folytathat, ennek során a nyílt és minısített iratokba betekinthet. A megbízólevél pedig, a közalkalmazott, köztisztviselő részére kiállított okmány, amely tartalma és felhatalmazása tekintetében megegyezik a nyílt paranccsal.

Nagyon fontos, hogy a nyílt parancsokat és megbízóleveleket évente felül kell vizsgálni, így általában egy évre adják ki azokat.

A nyílt parancsok, illetve megbízólevelek bemutatása során az ellenőrzés alá vontnak ellenőriznie kell, hogy azok érvényesek-e, illetve kiterjednek-e arra a területre, amelyet ellenőrizni kívánna az ellenőrzésre jogosult. Példaként azt tudnánk említeni, hogyha a nyílt parancsban, vagy a megbízólevélben az szerepel, hogy bűnügyi szakterületen bármilyen ellenőrzést végrehajthat, akkor a közterületi szolgálatot ellátó állomány felszerelését nem ellenőrizheti. Másik példaként felhozható, hogy például a nyílt parancs azt tartalmazza, hogy a Szekszárdi Rendőrkapitányság állományát ellenőrizheti a nyílt parancs, vagy megbízólevél birtoklója, akkor a Szegedi Rendőrkapitányság állományát nem ellenőrizheti.

Az ellenőrzések során az alábbi követelményeknek kell érvényesülniük:

- Az ellenőrzés csak a feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a tárgyának megfelelő, legcélszerűbb módszerek alkalmazásával kerüljön végrehajtásra úgy, hogy – lehetőség szerint – ne akadályozza az ellenőrzött személyt a halaszthatatlan szolgálati feladatok végrehajtásában, illetve ne zavarja a szerv, vagy szervezet működését.

- Az ellenőrzés során az ellenőr és az ellenőrzött jogai, kötelezettségei olyan módon kerüljenek érvényesítésre, illetve teljesítésre, hogy az ne sértse az emberi méltóságot, a szolgálati és rendfokozati tekintélyt.

- Az ellenőrzés nem irányulhat a feltétlen hibakeresésre. Az ellenőrzést végző az eredmények és hiányosságok tényszerű megállapításával, az egyéni érdemek és hibák teljes körű feltárásával biztosítsa az ellenőrzés célját.

- Az ellenőrzés megállapításai legyenek megalapozottak, objektívek, következtetései reálisak. Az ellenőrzésnek nem lehetnek tisztázatlan vagy nem egyértelmű megállapításai.

- Az ellenőrzés fedje fel a hibák, valamint az elvárások és a gyakorlat közötti eltérések okait, továbbá a szabályozás esetleges hiányosságait is, tegyen javaslatot megoldásukra, illetve normaalkotásra. Az elöljárói intézkedésre is jogosult ellenőrző személy a hiba kijavítására felelőst és határidőt is jelöljön ki.

- Az ellenőrzés ténye, megállapításai minden esetben kerüljenek írásban rögzítésre.

Csak azok végezhetnek ellenőri tevékenységet, akik a szükséges képesítési követelményeknek eleget tettek, a vonatkozó jogszabályi, illetve norma előírásokat ismerik, és az ellenőrzött szakterület munkájában legalább három éves szakmai gyakorlattal, és kiemelkedő jártassággal rendelkezik.

Az ellenőrzésben nem vehet részt az, aki az ellenőrzött szerv, szervezet vezetőjének és az ellenőrzés alá vont személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, vagy volt házastársa; aki az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akire az ellenőrzés kihatással lehet, akitől elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása bármely egyéb okból nem várható.

Nagyon fontos, hogy az ellenőrzés céljának megvalósítása érdekében, az ellenőrzés idején, az ellenőrzést végzőnek joga van az ellenőrzés alá vont részére utasítást adni.

Az ellenőrzést végző az alábbiakra jogosult:

- személyazonosságának, ellenőrzési jogosultságának igazolását követően az objektumba belépni, az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv területén szabadon mozogni, ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe belépni;

- az ellenőrzés alá vont személyazonosságát megállapítani, meggyőződni szolgálati helyéről, beosztásáról, szolgálati feladatairól, azzal kapcsolatos jogairól, kötelmeiről;

- az ellenőrzés alá vont személy által használt szolgálati (vagy szolgálati célra használt) gépjárművet átvizsgálni;

- a titokvédelemre, az adatvédelemre, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett bármely iratba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni, dokumentumot, bizonyításhoz szükséges egyéb dolgot átvételi elismervény ellenében átvenni;

- az ellenőrzés alá vont személyhez kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni, nyilatkozatáról vagy valamely tény, körülmény fennállásáról, hiányáról jegyzőkönyvet felvenni;

- a szabályellenes szolgálati tevékenységet – a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – megszakítani, illetve a szabályszegés természetének megfelelően a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni;

- az ellenőrzés helyszínére rendelni vagy kérni az ellenőrzött parancsnokát, amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a szolgálati feladat ellátására alkalmatlan állapotban van, vagy ha a továbbiakban parancsnoki intézkedésre van szükség;

- az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni;

- a feltárt hiányosságok, eltérések okáról az illetékes vezetőtől, vagy az érdemi ügyintézőtől tájékoztatást kérni, az ellenőrzés tárgyának megfelelő, szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről az ellenőrzött szervezet vezetőjét nyilatkoztatni;

- szolgálati feladatok végrehajtásánál az ellenőrzött szerv vagy szervezet értekezletén, beszámoltatásnál, eligazításon jelen lenni;

- az ellenőrzés megállapításait – a titokvédelmi és adatvédelmi szabályok betartásával, személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai, illetve más, előírt szolgálati célra felhasználni;

- az ellenőrzés során elszámoltatni az ellenőrzés alá vont személyt a nála lévő, a szolgálattal nem összeegyeztethető, illetve nem rendszeresített tárgyakról.

Az ellenőrzést végző kötelezettségei:

- a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint a belső normákban előírtakat, az ellenőrzési tervben foglaltakat, valamint az ellenőrzést elrendelő vezető rendelkezéseit maradéktalanul betartani;

- jelenteni parancsnokának, ha az ellenőrzési feladatra való megbízásával kapcsolatban, személyével szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn;

- az ellenőrzésre felkészülni, a vonatkozó normákat tanulmányozni, a szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni;

- az ellenőrzés megkezdése előtt magát igazolni (szolgálati igazolványát és nyílt parancsát, illetve megbízólevelét felmutatni), közölni az ellenőrzés tárgyát, célját és menetét, és azt a tényt, hogy kép, hangfelvétel készült;

- mindazon személyeket kikérdezni, mindazon dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, akik meghallgatása, illetve amelyek vizsgálata elengedhetetlen a megalapozott vélemény kialakításához;

- a dokumentumokat – amennyiben nem kerülnek bizonyítás céljából átvételre – hiánytalanul, sértetlenül visszaszolgáltatni, illetőleg az általa eredetben átvett iratokról – titokvédelemre, adatvédelemre, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartásával másolat készítésének lehetővé tétele mellett – átvételi elismervényt adni;

- megállapításait kétséget kizáróan bizonyítani, hiányosság – az ellenőrzés helyén való, azonnali – felismerése esetén, annak ismertetésével a szabályszegésre az ellenőrzött személy vagy felettese figyelmét felhívni;

- az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul jelentést tenni, ha az ellenőrzés során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni, ha az intézkedéssel bűncselekmény elkövetésén éri tetten az ellenőrzés alá vontat;

- jegyzőkönyvet felvenni, ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel;

- az ellenőrzés tényét, megállapításait az ellenőrzési naplóba bejegyezni;

- az ellenőrzés befejezését közölni, az ellenőrzött figyelmét felhívni észrevételezési, panasztételi jogára, az ellenőrzéssel kapcsolatos további kötelezettségeire;

- az ellenőrzés megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni;

- az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzés típusának megfelelően az ellenőrzött személlyel, annak parancsnokával, illetve a szerv vagy szervezet vezetőjével ismertetni, a szabályszegéssel gyanúsítható személlyel – a megállapítások szabályszegésre vonatkozó részét – minden esetben ismertetni;

- az ellenőrzés, valamint az ellenőrzés alapján indult eljárás során a tényállás felderítését, tisztázását elősegíteni, a szabályszegéssel érintett személyt megnevezni.

Az ellenőrzés alá vont jogosult:

- az ellenőr, vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését – az adott területre, objektumra érvényes – biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni;

- jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, illetve mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják;

- az ellenőrzés folyamán azzal kapcsolatban észrevételt tenni, ennek dokumentálását kérni, illetve kérdéseire választ kapni;

- az ellenőrzésnek az általa elkövetett szabályszegésre vonatkozó megállapításait, illetve az ellenőrzés egyéb adatait is megismerni;

- amennyiben összeférhetetlenség fennállását észleli, annak megállapítását és az ellenőr kizárását kezdeményezni;

- jogorvoslati kérelemmel élni.

Az ellenőrzés alá vont köteles:

- az ellenőr személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a – vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített ellenőrzés esetét kivéve – szolgálati igazolvány és nyílt parancs, illetve megbízólevél felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni;

- az ellenőrzésnek magát alávetni, az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrzésre jogosult utasításainak eleget tenni;

- lehetővé tenni az ellenőr objektumba való bejutását, a szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe történő belépését;

- személyazonosságát szolgálati igazolványával, jelvényével igazolni, kérdésre közölni szolgálati helyét, beosztását, szolgálati feladatait, illetve azzal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit;

- felszólításra megnevezni az ellenőrzés idején folytatott tevékenységre utasítást adó személyt, illetve az őt legutóbb ellenőrző elöljárót;

- a szolgálati vagy szolgálati célra használt gépjármű átvizsgálását lehetővé tenni;

- az ellenőr részére – szóban vagy írásban – a kért tájékoztatást megadni, a kért adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot átvételi elismervény ellenében átadni;

- titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását, vagy átadását megtagadni;

- az ellenőr kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni;

- az ellenőrzés megállapításai alapján – elöljárója utasítása szerint – a hibák kijavítására, a mulasztás pótlására saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről – elöljárója útján – tájékoztatást adni az ellenőrzésre jogosult részére;

- az ellenőrzés befejezéséig a helyszínen tartózkodni;

- az ellenőrzés tényét elöljárójának jelenteni.

Az ellenőrzés tényét és megállapításait iratokban kell rögzíteni, így például szolgálati okmányok, eljárási, illetve más munkafolyamat során keletkező iratokban, ellenőrzési naplóban; ellenőrzési dossziéban; ellenőrzési jegyzőkönyvben; ellenőrzési jelentésben;

Amennyiben a szolgálati naplót kiváltó számítógépes ügyviteli rendszerben lehetőség van az ellenőrzés végrehajtásának megfelelő dokumentálására és archiválására, akkor az ellenőrzés ezen a módon is rögzíthető.

Az ellenőrzési naplóban történő rögzítés esetén, az ellenőrzési naplónak az alábbi adatokat kell kötelezően tartalmaznia:

1. az ellenőrzött szolgálati hely megnevezését, az ellenőrzés tárgyát;
2. az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, rendfokozatát, beosztását;
3. a megállapított tényeket;
4. ha az ellenőrzésről külön jelentés készül annak tényét;
5. elöljárói intézkedésre jogosult részéről, a feltárt hiányosság kijavításáért felelős személy megnevezését, a határidőt;
6. az ellenőrzött nyilatkozatát, észrevételét (a megállapításokkal egyetért, nem ért egyet, vagy kiegészítést kíván tenni).

Az ellenőrzési naplólap eredeti példánya az ellenőrzést végző által önálló iratként, vagy az ellenőri jelentés mellékleteként kezelendő, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél marad.

Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tényével, módjával, megállapításaival szemben annak tudomására jutását követı nyolc napon belül panaszt terjeszthet elő.
A panasz elıterjesztésének az ellenőrzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Panasz ügyében az ellenőrzést végző állományilletékes parancsnoka, közalkalmazott és köztisztviselő jogállású ellenőr esetén a munkáltatói jogokat gyakorló vezető dönt.

Panasz benyújtására és elbírálására mind a hivatásos állományú, mind a közalkalmazotti és köztisztviselői jogállású, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

Összegezve a leírtakat elmondható, hogy a vezető az irányítása alá tartozó állomány tekintetében folytathat ellenőrzéseket, a nyílt paranccsal, illetve megbízólevéllel rendelkezők pedig az ezekben az iratokban feltüntetett állomány tekintetében, és tárgykörben folytathatnak ellenőrzéseket. Az ellenőrzés megkezdésekor kötelesek vagytok meggyőződni arról, hogy az ellenőrzést végrehajtani szándékozó személy valóban jogosult-e az ellenőrzés végrehajtására. Ha nem, akkor nem kell együttműködnötök, egyéb esetekben viszont kötelező segíteni az ellenőr munkáját. Az ellenőrzésről, mindig írásos anyagnak kell készülnie, amelynek másolatát részetekre át kell adni. Jogotok van az ellenőrzéssel kapcsolatban azonnal az ellenőrzési naplóban megjegyzéseket tenni, illetve 8 napon belül jogorvoslattal élni.

További kérdéseitekkel kapcsolatban forduljatok bizalommal hozzánk.

TMRSZ vezetősége

Tájékoztatunk benneteket, hogy főtitkárunkat Szima Juditot – mivel egészségi állapota javult – visszaszállították a kaposvári büntetés végrehajtási intézetbe, jelenleg a rendelkezésünkre álló információk alapján jól van.

A vezetőségi testület ügyvédeken keresztül tudja tartani a kapcsolatot Judittal, aki szeretne üzenni neki, kérjük juttassa el gondolatait a TMRSZ központjába.

A Kaposvári Nyomozó Ügyészség továbbra is nagy lendülettel folytatja a nyomozást Szima Judit ellen.

TMRSZ vezetősége