Alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a jogegységi határozatot, amely szerint be kell számítani a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi időt.
Az alkotmányellenes közigazgatási-polgári jogegységi határozat azt követően veszti hatályát, hogy a testület döntése a Magyar Közlönyben megjelenik, vagyis ettől az időponttól kezdve nem lesz kötelező a bíróságok számára - olvasható a közleményben.
Az indítványozók – köztük magánszemélyek, bírák és állami szerv képviseletében eljáró ügyvéd – azért kezdeményezték az Alkotmánybíróság eljárását, mert álláspontjuk szerint a támadott jogegységi határozat nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Ezen túlmenően ellentétes a Legfelsőbb Bíróságról szóló egyik alkotmányi rendelkezéssel, sérti továbbá a diszkrimináció tilalmának elvét és a szociális biztonsághoz való jog garantálását.
A testület határozatának indokolásában kifejtette, hogy "a jogegységi döntés alapjául szolgáló, 1976-ban elfogadott minisztertanácsi határozat értelmezett rendelkezésének nincs normatartalma, azt a jogegységi határozat sem pótolhatja". A Legfelsőbb Bíróság jogegységesítő jogkörének nem része a jogalkotás, illetőleg a jogszabály-módosítás, így a jogegységi tanács alkotmányellenesen rendelkezett a szolgálati idő beszámításáról - áll a közleményben.
A döntést valamennyi alkotmánybíró támogatta, de a határozat indokolásához négy alkotmánybíró is párhuzamos indokolást csatolt.
Az Alkotmánybíróság döntése azért jelentős, mert a fegyveres szervek hivatásos állományú dolgozói 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idő után szolgálati nyugdíjra jogosultak.
Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a testülethez összesen 147 olyan indítvány érkezett, amelyek a jogegységi határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányultak. Az indítványokból négy utólagos normakontroll-kérelem, 113 alkotmányjogi panasz és 30 bírói kezdeményezés a Fővárosi Munkaügyi Bíróság két bírájától.
Az Ab visszautasította a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség meghatalmazása alapján eljáró ügyvéd által benyújtott 113 alkotmányjogi panaszt. Az előterjesztő valamennyi alkotmányjogi panaszban kérte a jogegységi határozat alkotmányellenességének megállapítását, s annak meghozatala időpontjára visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
Forrás: Privátbankár.hu/MTI
Hozzászólás
Akkor azt hiszem ennyi volt a pályafutásom zsaruként tényleg...mondtam már párszor, de ez ugylátszik megérett!:S:S
Nagy patkány volt bárki is kezdeményezte,remélem nem kell neki már tartós tejet venni.
Engem egyébként jobban érdekelne, hogy mi lesz azzal a más helyen említett több ezer emberrel, akit negatívan érint az AB döntése. Illetve magam is kíváncsi vagyok a saját I. fokon az AB vizsgálat miatt e tárgykörben felfüggesztett ügyem folytatására, főleg az ítéletre.
Gondolatébresztőként: Talán az ezen időt követő egymástól eltérő bírói ítélkezési gyakorlat újabb LB Jogegységi megalkotását hozza, amit az AB (következetesen) ismét hatályon kívül helyez, aztán indul minden elölről és így tovább és így tovább .......
A jogegységi hatására korábban a munkáltató automatikusan elismert sok szakközepet. Mivel az elismerés jogalapját az AB megszüntette igy bizony elképzelhető hogy akik még aktivan dolgoznak, azoknak parancsilag visszavonják az elismert éveket.
Minden esetre a jogi helyzet jól meg lett kavarva, és nyilván a tárgyban sok és sokféle érdekegyeztetésre, és jogi nyilatkozatra fog sorkerülni.
Egyébként a Böszme, a Drazsé és a szemét sleppje biztosan a forint romlására tőzsdézik. Böszme megszólal a sajtóban, s zuhan a forint……….. !
engem megnyugtatott
Mi jön majd ezután? Kapok egy parancsot, hogy nem is 1971-ben, hanem 1981-ben születtem?
Érdekes lenne azonban,ha mindenkinek aki a meglévő szakközép beszámítás után FÜV-val nyugdíjba ment most módosítanák a szolgálati idelyét!
Nevezetesen nem azt döntötte az AB, hogy a rendőröknek, katonáknak nem lehet beszámítani a szakközépiskolát, hanem azt, hogy alkotmányellenes a jogegységi.
Erről csak a vicc jut eszembe: A hír igaz: csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és nem ládákat, hanem Ladákat.
Kíváncsi lennék egyébként az LB álláspontjára is, mit szól a kialakult helyzethez, magyarul jól lesajnálták őket, hiszen az LB olyan bírákból áll akik elvileg magasan képzettek, ők értelmezik a jogszabályokat más bírók helyett is.
Nem lebecsülve a T taláros társulatot, de ezek után az általuk mint legfőbb törvény őre által hozott ítélet is támadható, mert nem állja ki a jog próbáját.
E mellett kíváncsi lennék arra is, hogy az AB egyes bírái egyetértenek a jogegységi alkotmányellenssé nyilvánításával, de annak indoklását nem tudják követni- NA NE MÁR!
43§ 2) A jogszabálynak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítése, - (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
Ez azoknak nem nagy segítség akik a peren vannak, de a nyugdíjasokra, felmentési idejüket töltőkre ( velem az élen ) és egyebekre vonatkozik.
A kedves civil olvasóknak pedig akik fontolgatják, hgy báj és kellemdús hozzászólásaikkal esetleg meg akarnának tisztelni üzenem, hogy szívesen kölcsönadom a porckorongsérvem, meg egyebeket.
valahol mindenkinek igaza van, csak azt nem értem, hogy egy az ország egy a zászló, csak hát különböző minisztériumokban, különböző emberek különböző módon döntenek, és általában mindig az egyén látja kárát, ha netán valamilyen oknál fogva előnyben részesülne.
Jó magam jogerős bírói határozattal rendelkezem, de cégem (ami nem az IRM - talán nem lesz nehéz kitalálni, hogy akkor melyik) nem hajlandó végrehajtani azt, hanem csak azt keresi, hogyan húzhatná-nyúzhatná minél tovább az ügyet.
Az AB döntése után most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy a LB hogyan fog reagálni a felülvizsgálatra megküldött anyagomra.
Újabb HSZT. módosítási tervezet!
webmester, 2009. március 06. - 18:49 Hírek - Információk
2009. évi törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény (a továbbiakban: Hszt.) 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e) és f) pontjaiban szereplők adatait - rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg - hozzájárulásuk esetén meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára."
kép
2-§
A Hszt. a Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés alcím alatt a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A; § Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségügyi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél nem hivatásos beosztásban is foglalkoztatható. E foglakoztatás a hivatásos " állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti. "
3-§
A Hszt. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama évenként a 3 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 2 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot, vagy ha a vezényléshez hozzájárult.
Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől kivételesen el lehet tekinteni. "
4-§ (1) A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai va°y íizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy munkakör a fegyveres szervnél nincs és rendelkezési állományba sem helyezhető, vagy
b) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett. "
6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6)-(8) bekezdés jelölése (7)-(9) bekezdésre változik:
„(6) Ha a hivatásos állomány tagja egészségi, pszichikai vagy fizikai okból beosztásának ellátására alkalmatlan, a fegyveres szerv köteles állapotának, képzettségének, végzettséaének és rendfokozatának megfelelő másik beosztást vagy munkakört felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást vagy munkakört alapos ok nélkül nem foaadja el azt a szolgalati viszonyáról való lemondásnak kell tekinteni - ennek jogkövetkezményéről a felajánlással egyidejűleg tájékoztatni kell - és az arra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. "
5-§ A Hszt. az 58. §-t követően a következő 58/A.§-sal egészül ki:
„58/A.§ (1) Nem szüntethető meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya felmentessel az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben, ha szolgálati nyugdíjra nem jogosult. "
6-§ (1) A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja. vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vaay fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg a szolgalat erdekében - kérelmére - hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfeleU szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. "
(2) A Hszt. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja - az (l)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti. "
(1) A Hszt. 260. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„260. § (1) A rendőrség hivatásos állományú tagját a szolgálati viszonyban töltött évek figyelembevételével havonta a következő mértékű pótlék illeti meg:
25-29 év 40.000.-Ft
30-34 év 50.000.-Ft
35 évtől 60.000.-Ft
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a
kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe.* "
(2) A Hszt. 306. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövegének
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagját a szolgálati viszonyban töltött évek figyelembevételével havonta a következő mértékű pótlék illeti meg:
25-29 év 40.000.-Ft
30-34 év 50.000.-Ft
35 évtől 60.000.-Ft
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a
kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe. "
8.§
A Hszt. 182. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos állomány tagja részére a felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell a szolgálati nyugdíjat folyósítani, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és
1. a felső korhatár eléréséig legfeljebb 5 év van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg,
2. a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. íjának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte. de még nem rokkant.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a szolgálati nyugdíj 50 %-át kell folyósítani, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és
a) a felső korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg;
b) a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, a felső korhatár eléréséig vagy
az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. "
A Hszt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. Az így megállapított szolgálati nyugdíj nem haladhatja meg - a 182/A. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a hivatásos állomány tagjának az adott beosztásához megállapított utolsó havi illetmény nettó összegét. "
10. § A Hszt. a következő 259/A. §-sal egészül ki:
„259/A. § (1) Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető. "
Részletes indokolás
A meghatározott okból, pl. egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, ezért rendelkezési állományba helyezett elhelyezkedési esélyeit javítja.
2-§
Megteremti a lehetőséget az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlan hivatásos állományú tag nem hivatásos beosztásban - azaz eltérő státuszon - való foglalkoztatására a felső korhatár eléréséig.
3-§
A fegyveres szerven belüli vezénylés időtartamának növelését és az elrendelésének megkönnyítését szolgálja.
4-§
Az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezővé teszi a szabályozás a másik^ szolgálati beosztás vagy munkakör felajánlását. Ennek alapos indok nélküli el nem fogadása esetén a lemondás szabályait rendeli alkalmazni, ami a nyugellátás szempontjából azt jelenti, hogy szolgálati nyugdíj folyósítására a felső korhatár elérése vagy megrokkanás előtt nem kerülhet sor. Lemondás esetén továbbá végkielégítés sem fizethető.
5-§
Létszámcsökkentés és átszervezés során a tervezet védettséget biztosít a szolgálat felső korhatárának elérését megelőző 5 évben azáltal, hogy nem teszi lehetővé ilyen korúak felmentését. Ez a rendelkezés a foglalkoztatás biztonságát növeli a szabad piacon nem, vagy csak nehezen értékesíthető szakmai tapasztalat birtokában, a munkaerő-piaci kínálat szempontjából kritikus életkorban lévő hivatásos állományú tag számára. Egyben biztosítja a tapasztalt munkaerő megtartását.
6-§
Az új rendelkezés megteremti a visszavétel lehetőségét abban az esetben is ha a szolgálati jogviszony megszüntetésére egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentessél került sor.
A Hjt.-hez hasonlóan visszavétel esetén, kötelezővé teszi a szolgálati nyugdíj folyósításának szünetelését.
7.§
A nyugállományba vonulási kedv csökkentése érdekében, 25 év tényleges szolgálati idő után kizárólag a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai körében bevezet egy továbbszolgálást ösztönző pótlékot. Ez jelentős emelést eredményez.
A teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósítását korlátozza a rendelkezés, azáltal ho^y a felső korhatárt megelőző 5 évben vagy a 40 %-os egészségkárosodás elérése esetén teszi Tehetővé a teljes összegű nyugdíj folyósítását.
Közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetése esetén kizárja felső korhatár elérése előtt a teljes összegű nyugdíj folyósítását.
9-§
A szolgálati nyugdíj összegét maximálja, oly módon, hogy az nem haladhatja meg az utolsó havi illetmény nettó összegét.
10. §
Létrehozhatók olyan szolgálati beosztások, amelyek eleve mobilak, tehát a hivatásosok egy központi egységbe kerülnek, és a szolgálati helyük mindig a Rendőrség igényeinek megfelelően változik, (változó munkahely) Ennek a ténynek a kinevezési okmányban szerepelnie kell a kinevezés elfogadásával tudomásul veszi, hozzájárul a hivatásos, hogy folyamatosan változó munkahelyen, szolgálati helyen teljesít szolgálatot.
[forrás: htfsz.org]
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény (a továbbiakban: Hszt.) 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e) és f) pontjaiban szereplők adatait - rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg - hozzájárulásuk esetén meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára
2-§
A Hszt. a Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés alcím alatt a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A; § Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségügyi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél nem hivatásos beosztásban is foglalkoztatható. E foglakoztatás a hivatásos " állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti. "
3-§
A Hszt. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama évenként a 3 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 2 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot, vagy ha a vezényléshez hozzájárult.
Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől kivételesen el lehet tekinteni. "
4-§ (1) A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai va°y íizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy munkakör a fegyveres szervnél nincs és rendelkezési állományba sem helyezhető, vagy
b) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett. "
6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6)-(8) bekezdés jelölése (7)-(9) bekezdésre változik:
„(6) Ha a hivatásos állomány tagja egészségi, pszichikai vagy fizikai okból beosztásának ellátására alkalmatlan, a fegyveres szerv köteles állapotának, képzettségének, végzettséaének és rendfokozatának megfelelő másik beosztást vagy munkakört felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást vagy munkakört alapos ok nélkül nem foaadja el azt a szolgalati viszonyáról való lemondásnak kell tekinteni - ennek jogkövetkezményéről a felajánlással egyidejűleg tájékoztatni kell - és az arra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. "
5-§ A Hszt. az 58. §-t követően a következő 58/A.§-sal egészül ki:
„58/A.§ (1) Nem szüntethető meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya felmentessel az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben, ha szolgálati nyugdíjra nem jogosult. "
6-§ (1) A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja. vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vaay fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg a szolgalat erdekében - kérelmére - hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfeleU szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. "
(2) A Hszt. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja - az (l)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti. "
(1) A Hszt. 260. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„260. § (1) A rendőrség hivatásos állományú tagját a szolgálati viszonyban töltött évek figyelembevételével havonta a következő mértékű pótlék illeti meg:
25-29 év 40.000.-Ft
30-34 év 50.000.-Ft
35 évtől 60.000.-Ft
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a
kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe.* "
(2) A Hszt. 306. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövegének
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagját a szolgálati viszonyban töltött évek figyelembevételével havonta a következő mértékű pótlék illeti meg:
25-29 év 40.000.-Ft
30-34 év 50.000.-Ft
35 évtől 60.000.-Ft
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a
kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe. "
8.§
A Hszt. 182. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos állomány tagja részére a felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell a szolgálati nyugdíjat folyósítani, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és
a. a felső korhatár eléréséig legfeljebb 5 év van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg,
b. a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. íjának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40%-ot elérte. de még nem rokkant.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a szolgálati nyugdíj 50 %-át kell folyósítani, ha 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és
a) a felső korhatár eléréséig több mint 5 év van hátra és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja, 56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg;
b) a szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, a felső korhatár eléréséig vagy
az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. "
A Hszt. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani. Az így megállapított szolgálati nyugdíj nem haladhatja meg - a 182/A. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a hivatásos állomány tagjának az adott beosztásához megállapított utolsó havi illetmény nettó összegét. "
10. § A Hszt. a következő 259/A. §-sal egészül ki:
„259/A. § (1) Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető. "
Részletes indokolás
A meghatározott okból, pl. egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, ezért rendelkezési állományba helyezett elhelyezkedési esélyeit javítja.
2-§
Megteremti a lehetőséget az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlan hivatásos állományú tag nem hivatásos beosztásban - azaz eltérő státuszon - való foglalkoztatására a felső korhatár eléréséig.
3-§
A fegyveres szerven belüli vezénylés időtartamának növelését és az elrendelésének megkönnyítését szolgálja.
4-§
Az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezővé teszi a szabályozás a másik^ szolgálati beosztás vagy munkakör felajánlását. Ennek alapos indok nélküli el nem fogadása esetén a lemondás szabályait rendeli alkalmazni, ami a nyugellátás szempontjából azt jelenti, hogy szolgálati nyugdíj folyósítására a felső korhatár elérése vagy megrokkanás előtt nem kerülhet sor. Lemondás esetén továbbá végkielégítés sem fizethető.
5-§
Létszámcsökkentés és átszervezés során a tervezet védettséget biztosít a szolgálat felső korhatárának elérését megelőző 5 évben azáltal, hogy nem teszi lehetővé ilyen korúak felmentését. Ez a rendelkezés a foglalkoztatás biztonságát növeli a szabad piacon nem, vagy csak nehezen értékesíthető szakmai tapasztalat birtokában, a munkaerő-piaci kínálat szempontjából kritikus életkorban lévő hivatásos állományú tag számára. Egyben biztosítja a tapasztalt munkaerő megtartását.
6-§
Az új rendelkezés megteremti a visszavétel lehetőségét abban az esetben is ha a szolgálati jogviszony megszüntetésére egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentessél került sor.
A Hjt.-hez hasonlóan visszavétel esetén, kötelezővé teszi a szolgálati nyugdíj folyósításának szünetelését.
7.§
A nyugállományba vonulási kedv csökkentése érdekében, 25 év tényleges szolgálati idő után kizárólag a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai körében bevezet egy továbbszolgálást ösztönző pótlékot. Ez jelentős emelést eredményez.
A teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósítását korlátozza a rendelkezés, azáltal ho^y a felső korhatárt megelőző 5 évben vagy a 40 %-os egészségkárosodás elérése esetén teszi Tehetővé a teljes összegű nyugdíj folyósítását.
Közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetése esetén kizárja felső korhatár elérése előtt a teljes összegű nyugdíj folyósítását.
9-§
A szolgálati nyugdíj összegét maximálja, oly módon, hogy az nem haladhatja meg az utolsó havi illetmény nettó összegét.
10. §
Létrehozhatók olyan szolgálati beosztások, amelyek eleve mobilak, tehát a hivatásosok egy központi egységbe kerülnek, és a szolgálati helyük mindig a Rendőrség igényeinek megfelelően változik, (változó munkahely) Ennek a ténynek a kinevezési okmányban szerepelnie kell a kinevezés elfogadásával tudomásul veszi, hozzájárul a hivatásos, hogy folyamatosan változó munkahelyen, szolgálati helyen teljesít szolgálatot.
1 2